Mint arról lapunkban is többször írtunk, az Egyesült Államok korszerűsíti azokat a B61-es hidrogénbombáit, amelyeket a NATO égisze alatt működő úgynevezett nukleáris megosztás keretében állomásoztat Európában. Az eddig szabadesésű légibombaként bevetendő B61-es változatokat átépítik B61–12-esekre, melyeket ellátnak egy műholdas-tehetetlenségi navigációs egységgel, azaz a fegyver a jövőben néhány méteres pontossággal célba találhat. Nem lesz nagyobb a pusztító hatása, de a precizitás miatt nagyobb hatékonysággal tudja majd támadni például a föld alá rejtett vezetési pontokat, melyek biztos megsemmisítése még egy hidrogénbomba esetében is pontos találatot igényel. Az első próbát az új változattal idén hajtották végre egy nevadai lőtér felett.
A nukleáris megosztás lényege, hogy a bombákat az amerikaiak adják, de a célba juttató eszközül szolgáló repülőgépeket és az erre kiképzett személyzetet egyes szövetségesek (is). Az alkalmazás a NATO Nukleáris Tervező Csoportja által lefektetett elvek szerint történne. A bombáknak állítólag mintegy 180 példányát tárolják Európában, a hírverésben említett németországi Büchel légi támaszponton; az olaszországi Ghediben és Avianóban; a belgiumi Klene Brogelben; a hollandiai Volkelben; a törökországi Incirlikben; illetve vélhetően az angliai Lakenheath-ben. A németországi hírverés azért is ellentmondásos kérdés, mert a német légierő, a Lufwaffe azon Büchelben állomásozó Tornado repülőgépei, melyek a fegyverek hordozására alkalmasak, legfeljebb 2024-ig maradnak rendszerben, míg az első B61–12-esek telepítésére csak 2020-tól kerülhet sor. Arról keringenek inkább találgatások, hogy Németország kivonulna a megosztási rendszerből, s helyét egy másik NATO-tagország venné át. F–16-osaival erre Lengyelország kínálkozna, és tény, hogy gépeik 2014 októberében először vettek részt a kijelölt szövetséges gépek Steadfast Noon fedőnevű hadgyakorlatán Olaszországban.
A németországi hírverést követő nyilatkozatháború megfigyelők szerint leginkább azt mutatta meg, hogy ezeknek az úgynevezett szubstratégiai nukleáris fegyvereknek a rendezetlen helyzete a félreértések táptalaja Európában. Sem az amerikai, sem a hasonló kategóriájú orosz és francia fegyverekre nem vonatkozik specifikus korlátozási vagy leszerelési egyezmény, a tulajdonos kormányok, valamint a NATO pedig biztonsági okokra hivatkozva elzárkózik attól, hogy átláthatóságot biztosítsanak és bizalomerősítő intézkedéseket foganatosítsanak velük kapcsolatban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!