A kormányfő szerdán a Banz-kolostorban (Kloster Banz) ismertette elképzeléseit, miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és megbeszélést folytatott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a konzervatív CSU elnökével.
A magyar miniszterelnök javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez hárommilliárd eurót jelent egyszázalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez – ismertette.
Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy „Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot”.
Végül úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot – amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog –, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe.
Hatpontos javaslatcsomagjának célja – fogalmazott –, hogy bevigye a realitást az európai politikába.
Orbán Viktor a tájékoztatón azt is mondta: az EU-nak és a Schengeni egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti. A miniszterelnök úgy fogalmazott, bizonyos nézőpontból ő „az egyik végvári kapitánya” a bajor miniszterelnöknek, így „kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről”.
A most zajló migránsválság történelmi súlyban és történelmi távlatban határozhatja meg Európa jövőjét; és azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza, hogy milyen választ ad Németország – húzta alá, hozzátéve, hogy a német választ a bajor álláspont befolyásolja nagyban.
Kijelentette: a magyar kormány álláspontja szerint nem a schengeni szabályok felfüggesztése a helyes út. Nézete szerint lehetséges a jog által megszabott keretek közé terelni a jelenleg „a jogrenden kívül” zajló folyamatokat, és ő ehhez kér támogatást.
Orbán Viktor kérdésre a magyar–horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba. „Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak, a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat” – fejtette ki, hozzátéve, hogy e határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt Horvátország és Magyarország között.
Szavai szerint „függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától” ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti – tette hozzá –, hogy Horvátország bevallottan ezrével hordja a magyar határhoz azokat az embereket, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal való együttműködés alapkövetelményét.
Szólt arról is, hogy a magyar–szerb határon bevezetett határzárral töredékére esett vissza az illegális belépés Szerbiából. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni – mondta a miniszterelnök.
„Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. [ ] De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat” – fogalmazott, jelezve: ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé csúsznak.
Elmondta, Magyarország a CSU által javasolt kontingensalapú – a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó – megoldás kidolgozásában hajlandó részt venni.
Egy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt: Magyarország elfogadja Németország döntését, de elsősorban azt kéri Németországtól, hogy ne legyen Magyarországra nézve kötelező. „Ne legyen morális imperializmus” – fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne tömeges bevándorlás hatására megváltozni – fejtette ki.
Beszélt arról is, hogy azzal szemben, aki fenyegeti és megsebesíti a magyar rendőröket, nincs részvéte, azokkal szemben viszont, akiket becsaptak, mert azt ígérték nekik, hogy pénzért bejuttatják őket az EU területére, vagy mert azt ígérték nekik, hogy szívesen látják őket, és most mégis kitoloncolják őket, igen.
Úgy vélekedett: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. „Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, kezeljük úgy a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük” – fogalmazott a miniszterelnök.
