Időzített bombaként ketyeg Portugália

A megszorításellenes, reformokat sürgető baloldali pártok indulnak nagyobb eséllyel a vasárnapi parlamenti választásokon.

Míg a baloldal a javuló foglalkoztatási rátát a külföldre távozók magas számával magyarázza, addig mások szerint Pedro Passos Coelho kormányának megszorító intézkedései épp most kezdenek el eredményt hozni. Míg a kormánypártiak a görög válság metaforáját a megszorítások szükségességének igazolására használják fel, addig az ellenzékiek szerint a Sziriza újbóli választási győzelme a szigorú fiskális politika alkalmatlanságát mutatja a válságkezelésben. A jobboldal racionális érvelései azonban úgy tűnik, a legkevésbé sem foglalkoztatják a 78 milliárd dolláros IMF-hitel visszafizetése miatt sínylődő lakosságot. Egy szeptember elején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból ugyanis kiderül, az António Costa vezette Szocialista Párt (PS – Partido Socialista) támogatottsága tovább növekedett. A felmérés szerint, amennyiben a kutatás pillanatában tartották volna a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 37,6 százaléka a PS-re szavaz, és csak 32,7 százaléka voksolt volna a jelenleg kormányzó PSD–CDS koalíciójára.

Nem nyertek teret ugyanakkor a szélsőségek. Noha a válság hatására a portugál társadalomban érezhető volt egy erős balra tolódás, a szélsőbaloldali eszmék nem találtak olyan mértékű szavazóbázist, mint Görögországban a Sziriza vagy Spanyolországban a Podemos. A rasszizmus és idegengyűlölet, de minden egyéb szélsőség távol áll a portugál emberektől. A fővárosi metróaluljárókban, utcai reklámfelületeken toleranciát hirdető plakátokkal találkoznak a járókelők, s a lisszaboniak büszkén állítják, Európa legtoleránsabb városában ők élnek. Egyéb okai is vannak azonban, hogy a szélsőség nem tudott gyökeret verni. Az Európában jelenleg népszerű szélsőbaloldali pártokhoz leginkább a Catarina Martins vezette, erősen euroszkeptikus Baloldali Blokk (BE – Bloco de Esquerda) hasonlítható. Az Aximage nevű közvélemény-kutató intézet pár héttel ezelőtti felméréséből kiderül, hogy október 4-én a BE a szavazatok 4,5 százalékának megszerzésére lehet esélyes, míg a szintén szélre húzódott Kommunista Párt (CDU) 8,5 százalékra tehet szert.

A portugál civil társadalom – amelyet a Salazar-diktatúra elszigetelt a prosperitás és szociáldemokrácia bölcsőjének tekintett Európától – hagyományosan pozitív érzésekkel tekint az Európai Unióra. Mindez még akkor is igaz, ha a közösségi kormányzás gyengélkedik, az euró helyzete pedig válságos. Bár az utóbbi években az unió népszerűségének csökkenése alól Portugália sem volt kivétel, euroszkepticizmus helyett a hazai politikusokkal szemben nagyobb mértékben nőtt az elégedetlenség. A gazdasági válság kezdetén a portugálok többsége meg volt róla győződve, hogy a külföldi segítség a lehető legjobb megoldás az ország helyzetének rendezésére, a megszorításokat vállaló kormány pedig nem tud mást tenni. A társadalom balra tolódása azonban mutatja, a nehézségekért inkább a kormányt hibáztatja egy portugál átlagpolgár, semmint a közösségi kormányzás okozta hátrányokat.