Juncker: A menekülteket nem állítják meg kerítések

Évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke elmondta: a schengeni rendszert nem bontják le.

Átfogó agendára van szükség – közölte a bizottság tavasszal, Juncker szerint nem lehet azt mondani, hogy semmi sem történt, hiszen a tengereken tízezreket mentettek meg. Össze kell fogni az embercsempészek ellen, ám ez egyre nehezebb, mert egyre többen indulnak el lélekvesztőkön és szárazföldön egyaránt. Az Európai Bizottság négymilliárd eurót mozgósított erre a célra. Hozzátette: üdvözli Jordánia és Törökország erőfeszítéseit, mert szegényebbek, mint Európa, mégis segít négymillió szíriai migránson.

Néhány tagállam hajlandó szolidáris lenni és befogadni menekülteket – mondta, hozzátéve: reméli, hogy hamarosan strukturált módon lehet befogadni őket. Juncker azt mondta, segíteni kell a migránsválság által leginkább érintett országokon, ezért sürgősségi mechanizmust javasolt, amelyet ha elfogadnak, akkor 120 ezer embert kötelező jelleggel kell áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. „Nem szavakra van szükség, hanem cselekedni kell” – tette hozzá.

Ma még csak Szíriáról van szó, lehet, hogy holnap Ukrajnából érkeznek migránsok, akik között nem lehet semmilyen módon sem különbséget tenni – véli a bizottsági elnök. „Közeleg a tél” – mondta, feltéve a kérdést: azt akarjuk, hogy a hidegben a pályaudvarokon aludjanak menekültcsaládok? Felelősek vagyunk értük – tette hozzá, meg kell védeni őket.

Az Európai Bizottság szerdán közzéteszi a biztonságos országok listáját, segítséget nyújtva a tagállamoknak, hogy el lehessen dönteni, kinek jár és kinek nem a menekültstátusz. A balkáni országokból érkezők is kaphatnak, de nagyobb eséllyel jutnak hozzá a szíriaiak. Hozzátette: le is lehet kerülni a listáról, ha nem garantálják a menekültek biztonságát, de ezzel az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségétől is elesik egy ilyen állam – mondta Juncker.

Állandó áthelyezési mechanizmust is javasol az Európai Bizottság, amely meggyorsítaná a menekültek elhelyezését. Szerinte a menedékkérőknek lehetőséget kell nyújtani a munkára, pénzkeresetre, mialatt zajlik a kérelmük elbírálása. Hozzátette: a schengeni rendszert nem fogják lebontani, de ehhez arra van szükség, hogy megerősítsék a külső határok védelmét. Év vége előtt kell egy határőrizeti rendszer, emellett legális csatornákat kell biztosítani a bevándorláshoz – mondta Juncker. Szerinte így jobban lehet kezelni a bevándorlást és vissza lehet szorítani az embercsempészetet.

A migrációt problémából jól megtervezett folyamatként kell legalizálni, 2016 elejére ezzel kapcsolatos javaslatcsomagot készít az Európai Bizottság. Ám az okokat is meg kell szüntetni, „lehet, hogy túl gyengék vagyunk ehhez”, de offenzívára és erősebb Európára van szükség a külpolitikában – közölte az Európai Bizottság elnöke. 1,8 milliárd eurós szükségalapot hoz létre az Európai Bizottság a Száhel-övezet és Afrika szarvának stabilizálása érdekében – tette hozzá. Emellett a fejlesztési, együttműködési költségvetéseket is növelni szeretné Jean-Claude Juncker.

„Nem akarok olyan Európában élni, ahol elutasítják a segítségnyújtást” – mondta a bizottsági elnök, aki Görögországról is beszélt. Elmondása szerint nemcsak egy demokrácia van az eurózónában, de hiba lett volna nem foglalkozni a görög válsággal. Kiváló munkát végeztek a brüsszeli bürokraták – tette hozzá, de politikai vezetők nélkül nem sikerült volna rövid távú megoldást találni. A grexit valós lehetőség volt, de nyilvánosan nem beszélhettek róla – mondta.

Ha a görögök nem tartják tiszteletben a megalkotott szabályokat, Európa nem lesz olyan tisztelettudó velük – jelentette ki Jean-Claude Juncker, aki szerint még mindig nincs vége a gazdasági válságnak. Ez csak akkor érhet véget, ha teljes foglalkoztatottság lesz Európában – véli a luxemburgi politikus, aki hozzátette: ezt meg is lehet valósítani. Elmondása szerint az eurózónának szüksége lenne egy kincstárra, amely hátteret adna a stabilizációhoz. Hozzátette: az adózásban is reformokat hajtana végre, hogy egyszerű, kijátszhatatlan szabályok jöhessenek létre.

Elmondta azt is, hogy támogatja a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP), de az európai alapelveket nem szabad feladni a tárgyalások során. Erősebb tárgyalási pozícióra van szüksége Európának, nem szabad mindig elmondani, hogy mit fogunk tenni, ha nem fogadja el az USA az álláspontunkat.

Ukrajnáról is szót ejtett, szerinte támogatni kell Porosenko elnököt. Hozzátette: biztosítani fogják Ukrajna téli gázellátását, és amint meglesznek a feltételek, az ukrán állampolgárok vízummentesen utazhatnak majd Európában. Ekkor egy képviselő tűnt fel Angela Merkel-maszkban és kezet fogott Junckerrel, aki elmondta: őt is az adófizetők pénzelik.

A komikus jeleneteket követően kitért a klímaváltozásra is, szerinte ha nem kezelik, akkor még nagyobb migrációs hullámok érhetik Európát.