Kezet fogott egymással Obama és az iráni külügyminiszter

Az esetet számos keményvonalas iráni politikus elítélte.

Washington és Teherán 1980-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a síita imámokat hatalomra juttató 1979-es iszlám forradalom és az amerikai nagykövetségen történt, az Egyesült Államokat sokkoló túszejtés miatt.

Az Egyesült Államok és Irán között ugyanakkor szokatlan intenzitású diplomáciai érintkezés zajlik az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások két évvel ezelőtti megkezdése, valamint a Teherán és a nagyhatalmak közötti atommegállapodás júliusi megkötése óta.

Nigéria, Tunézia és Malajzia is csatlakozott az Iszlám Állam (IÁ) legyőzése érdekében összefogott nemzetközi koalícióhoz – jelentette be kedden Barack Obama az IÁ és az erőszakos szélsőségesség elleni fellépésről megrendezett csúcstalálkozón. A tanácskozáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, az egyiptomi elnökkel is tárgyalt, erről keretes írásunkban olvashat.

Obama szerint több mint 60 ország – köztük sok arab állam – működik együtt az Irak és Szíria jelentős területeit ellenőrzése alá vont IÁ legyőzése érdekében.

A több mint 100 ország, 15 nemzetközi, valamint 120 civil és magánszervezet képviselőinek részvételével megtartott tanácskozás megnyitása előtt az amerikai pénzügyminisztérium 15, az IÁ-t támogató személlyel kapcsolatban jelentett be szankciókat, a washingtoni diplomáciai tárca pedig tíz magánszemélyt és öt szervezetet nyilvánított terroristának.

Az amerikai elnök a fórumon arra figyelmeztetett, hogy az IÁ legyőzése időbe telik majd, de a militánsok végül veszíteni fognak, mert semmit nem kínálnak a halálon és a pusztuláson kívül. Egyebek között elmondta, hogy noha Irakban Moszul, Falúdzsa és Ramádi még mindig a dzsihadisták kezén van, az országban az IÁ által elfoglalt terület a harmadára csökkent, és már 18 ország vesz részt az iraki erők kiképzésében.

Mint mondta, az intenzívebb légi kampánynak és a török határvidék erősebb ellenőrzése nyomán csökkent a külföldi fegyveresek beszivárgása a régióba.

Barack Obama megismételte, hogy minden országnak, köztük Oroszországnak és Iránnak is szerepet kell kapnia a szíriai politikai átmenet bonyolult mechanizmusának kidolgozásában. Ismét elmondta, hogy álláspontja szerint az arab országban – Moszkva álláspontjával szemben – új vezetőre van szükség.

Az amerikai elnök felhívta a figyelmet, hogy önmagában kevés csak katonai vereséget mérni az IÁ-ra, a szervezetet ideológiai téren is semmissé kell tenni, az általa fenyegetett területeken pedig növelni kell a gazdasági lehetőségeket és ki kell terjeszteni a politikai jogokat.

John Kerry amerikai külügyminiszter elmondása szerint Washington és Moszkva egyetért abban, hogy Szíriának egy egyesített, egységes és világi országnak kell lennie, az Iszlám Állammal fel kell venni a harcot, illetve szükség van egy irányított politikai átmenetre. Egyelőre abban viszont nincs egyetértés, hogy mi legyen az eredménye ennek az átmenetnek – tette hozzá New Yorkban az MSNBC hírtelevíziónak adott interjújában.

Kerry szerint rövid időn belül tűzszünet jöhetne létre Szíriában, ha Aszad bejelentené távozását. Elmondta, hogy a szíriai elnök szerepet vállalhatna az Egyesült Államok és koalíciós partnerei, illetve Oroszország és Irán által felügyelt átmeneti időszakban, utána viszont  távoznia kell a hatalomból. Hozzátette, egy amerikai–orosz szövetség sem elképzelhetetlen, amennyiben a szíriai elnök kérdése tisztázódik.

A külügyminiszter figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül közösen fellépni az Iszlám Állammal szemben és Moszkva egyedül veszi fel a harcot a szélsőséges szervezettel, Oroszország a dzsihadisták célpontjává válhat.

Az Obama és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin közti találkozóra kitérve Kerry közölte, a két államfő „ténylegesen konstruktív, nagyon udvarias és nagyon őszinte megbeszélést” folytatott. Mindkét államférfi az „előrelépés útját” keresi Szíriában – tette hozzá.

Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában gyakorolt vétójogának korlátozását szorgalmazta Petro Porosenko ukrán elnök.

Ukrajna az orosz vétójog fokozatos korlátozása, majd ezt követően a megvonása mellett emeli fel a szavát – jelentette ki.

„A vétójog nem akadályozhatja meg az igazság keresését. Az ezzel a joggal való visszaélés, ennek a jognak a gyilkosság engedélyezésére való felhasználása elfogadhatatlan” – érvelt Petro Porosenko.

Oroszország eddig több, Ukrajnával kapcsolatos ENSZ BT-döntést is megtorpedózott, közöttük azt a határozatot, amelyben a testület tavaly márciusban törvényellenesnek minősítette volna az Oroszország által még abban a hónapban bekebelezett dél-ukrajnai Krím félsziget jogállásáról tartandó népszavazást.

Franciaország méretű új tengeri természetvédelmi terület kialakítását jelentette be Új-Zéland.

Az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a több mint négy és fél éve tartó szíriai polgárháború lezárása érdekében – jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés általános vitáján Barack Obama amerikai elnök. Haszán Róhani iráni államfő egységfrontot szorgalmazott, Francois Hollande francia elnök pedig kijelentette: Bassár el-Aszad nem lehet részese a szíriai rendezésnek.

„A 620 ezer négyzetkilométeres Kermadec Ocean Sanctuary a világ egyik legérintetlenebb tengeri területét fogja óvni” – hangsúlyozta John Key új-zélandi miniszterelnök az ENSZ közgyűlésén New Yorkban.

Az Északi-szigettől ezer kilométerre fekvő szigetek csoportja lesz a központja a természetvédelmi területnek, amely ezernyi ritka faj, köztük bálnák, delfinek és kihalástól fenyegetett teknősök otthona.

„Amellett, hogy számtalan tengeri élőlény élettere, a Kermadec tengeri természetvédelmi terület a világ földrajzilag és geológiailag egyik legváltozatosabb régiója. Itt található a világ leghosszabb vulkáni vonulata és a második legmélyebb, mintegy tíz kilométer mély tengeri árka” – fejtette ki Key.

A terület teljesen védett lesz, betiltják a halászatot és a természeti kincsek bárminemű kizsákmányolását. A Kermadec Ocean Sanctuary fontos részévé válik a Csendes-óceánban lévő védett tengeri területek egyre növekvő hálózatának, amelynek immár négy tagja összesen 3,5 millió négyzetkilométeres területet fed le a 165 millió négyzetkilométeres óceánban.

A környezetvédelmi csoportok üdvözölték a projektet. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és más szervezetek, amelyek több mint nyolc éve kampányolnak a védett terület kialakítása mellett, úgy vélik: a bejelentés fontos környezetvédelmi győzelem, amely révén az óceán leginkább kizsákmányolt és legveszélyeztetettebb fajai lehetőséget kapnak a felépülésre és a gyarapodásra.

„A döntés révén Új-Zéland a tengerek védelmében visszakerül a legnagyobbak közé” – írta közleményében Chris Howe, a WWF új-zélandi vezetője.

A Közép-afrikai Köztársaságban kirobbant összecsapások miatt Catherine Samba-Panza megbízott államfő megszakította amerikai útját és hazasietett az ENSZ-közgyűlés általános vitájáról – jelentette az AP amerikai hírügynökség kedden.

„Az átmeneti elnök az országban kialakult helyzet miatt hétfő délután Banguiba utazott New Yorkból” – közölte az államfő sajtóirodája. A tájékoztatás szerint vele tartott az ország ENSZ-nagykövete is.

Hírügynökségi jelentések szerint az vezetett az erőszak kiújulásához a közép-afrikai országban, hogy szombaton meggyilkoltak egy muszlim férfit egy mecset közelében. Muzulmán fegyveresek erre megtámadtak egy főként keresztények lakta negyedet. Az utóbbi napok összecsapásaiban legalább negyvenkét ember vesztette életét és mintegy százan megsebesültek.

A helyi sajtó arról számolt be, hogy a keddre virradó éjszaka nemzetközi segélyszervezetek irodáit fosztották ki fegyveresek a fővárosban, Banguiban. A helyzetet az is tovább súlyosbította, hogy hétfőn több mint ötszáz rab szökött meg egy börtönből.

A migrációs válság volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő keddi tárgyalásán, a New York-i ENSZ-székházban.

A felek megállapították, hogy a jelenlegi migrációs válság világméretű probléma, ezért az arra adott válasznak is világméretűnek kell lennie – mondta a kétoldalú találkozóról beszámoló Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Szavai szerint a két politikus szerint mindenképpen meg kell akadályozni, hogy Európában a migrációs válság miatt iszlámellenes hangulat alakuljon ki.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte, hogy nem az iszlám a probléma, hanem a tömeges és illegális migráció.

Az eseményen Szijjártó Péter is megszólalt, beszédében azt közölte: az iraki Kurdisztánban szolgáló magyar katonai kontingens bekapcsolódik majd a kurd önvédelmi erők tagjainak, a pesmergáknak a kiképzésébe.