Komoly hatásai lennének Schengen eróziójának

Bizonyos csatornákon keresztül egy ilyen fejlemény hatásai beszivároghatnak a térség gazdaságába.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfőn ismertetett tanulmányukban megállapították: több olyan csatorna is létezik, amelyen át egy ilyen fejlemény kedvezőtlen hatásai beszivároghatnak a közép-európai EU-gazdaságokba.A legfőbb és legnyilvánvalóbb csatorna e gazdaságok feldolgozóipari beszállítóhálózata. Közép-Európa gyáripari termékeinek exportja a régió egyes gazdaságaiban, köztük Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban ugyanis eléri, illetve meghaladja a hazai össztermék (GDP) 70 százalékát. E termékcsoport exportja zömmel más schengeni országokba – mindenekelőtt Németországba – irányul, és az ilyen jellegű exporttermékekhez szükséges alapanyagimport nagy része is a schengeni térségből érkezik.A ház elemzői szerint a határellenőrzések visszaállítása elsősorban azokat a közép-európai EU-gazdaságokat érintené, amelyek jelentős részben közúton exportálják feldolgozóipari termékeiket, mivel az ellenőrzések költséges és kiszámíthatatlan szállítási késedelmeket okozhatnak.Ennek alapján a schengeni rendszer eróziója a legfájdalmasabban Csehországot és Lengyelországot érintené. A Capital Economics kimutatása szerint e két gazdaság gyáripari exportján belül csaknem 60 százalék a közúti fuvarozás részaránya.Ezen mércén Magyarország nem sokkal jár a lengyel és a cseh gazdaság mögött, 40 százalékot meghaladó közúti részesedéssel a teljes feldolgozóipari exporton belül, bár a magyar gyáripari kivitelben nagyobb a vasút szerepe – hangsúlyozzák az elemzők.A ház szerint a második csatorna a turizmus. Az idegenforgalom a térség GDP-értékének 2-4 százalékát adja, de Horvátországban ez az arány eléri a 11 százalékot.Ezen a tényezőn belül a legfontosabb a Németországból, Olaszországból és Ausztriából érkezők aránya, mivel ők utaznak a közép-európai térségbe a legnagyobb valószínűséggel közúton. Ezen a mércén is Horvátország a legérzékenyebb, mivel az odalátogató német, olasz és osztrák turisták a teljes beutazóforgalom több mint 30 százalékát adják. Magyarországon és Csehországban 10-15 százalék, a térség többi idegenforgalmi célországában 10 százalék alatti az arányuk – áll a Capital Economics hétfői elemzésében.A ház elemzői megjegyzik, hogy már vége az idegenforgalmi csúcsszezonnak, és – hacsak a határellenőrzések nem teljesednek ki és nem maradnak érvényben jövő nyárig – a térség turisztikai ágazatait várhatóan viszonylag csekély veszteségek érik.A Capital Economics elemzői szerint a jelenlegi migrációs válságnak középtávon lehetnek kedvező hatásai is az európai felzárkózó térség gazdaságaira, tekintettel a komor demográfiai folyamatokra. A ház kimutatása szerint az alacsony születési ráta és a kivándorlás együttes hatásaként a régió munkaképes korú lakossága évente 0,4 és 1,2 százalék közötti ütemben csökken. Ez rontja a potenciális GDP-növekedést, emellett a közfinanszírozási rendszerekre is nyomást gyakorol, mivel egyre kevesebb adófizetőnek kell fedeznie az idősödő lakosság ellátásának növekvő szociális kiadásait.Jelenleg a migránsok közül igen kevesen akarnak a közép- és kelet-európai országokban letelepedni, de ha ezek az országok nagyobb számban tudnák őket befogadni, az enyhíthetné a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatásait – vélik az elemzők. Más nagy londoni házak ugyanakkor ezt kétségbe vonják.A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő legutóbbi helyzetértékelésében arra a következtetésre jutott, hogy a menekültek tömeges beáramlásától nem várható az EU egészségügyi és nyugdíjrendszereit fenyegető jövőbeni problémák megoldása.Az S&P elemzői szerint még abban az igen valószínűtlen esetben is, ha az otthonukból elűzött összes szíriai – akiknek száma a becslések alapján meghaladja a 10 milliót – Európába utazna és itt letelepedne, ez az EU jelenlegi teljes lakosságának mindössze a 2 százalékát jelentené, ráadásul reálisan ennél sokkal kevesebb menekült érkezése várható a szíriai válságövezetből.A 2 százalékos elvi népességnövekedési lehetőséggel szemben a jelenlegi ENSZ-becslések azzal számolnak, hogy Nyugat-Európa munkaképes korú lakossága 2015 és 2030 között 6,5 százalékkal csökken. Egyedül Németországban a 20–67 év közötti életkorú lakossági csoport lélekszáma 2060-ra várhatóan 36 millióra apad a 2020-ra prognosztizált 51 millióról – áll a Standard & Poor’s elemzésében.