Már Szlovéniában is vannak migránsok

Beléphetett Szlovéniába az a 150 migráns, aki vonaton érkezett csütörtök délután Dobova határállomásra.

A szlovén rendőrség közölte, hogy egy menekültközpontban helyezik el őket, Postojna városban. A szlovén rendőrség délután a határállomáson megállította a vonatot, és nem engedte leszállni az úti okmányok nélkül utazó 150 migránst. A határrendészet szóvivője közölte, hogy a Horvátországból érkező migránsokat a lehető legrövidebb időn belül visszaküldik, a rendőrség pedig azt, hogy csütörtök estétől péntek reggelig nem enged be az országba egyetlen olyan személyszállító vonatot sem, amely Zágrábból érkezik a dobovai határállomásra.

A vonat azonban péntek hajnali két órakor elindulhatott a migránsokkal Postojnába. Az AFP hírügynökség szerint a rendőrség nem adott magyarázatot arra, hogy miért engedték be az országba a migránsokat. Ez a mintegy 150 fős volt az eddigi legnagyobb menekültcsoport, amely Szlovéniába érkezett az Európát sújtó migrációs válság kezdete óta. Csütörtök napközbeni horvát és szlovén médiajelentések szerint összesen 500-600 migráns tartott Szlovénia felé.

A szlovén hatóságok közölték, hogy nem fogják hagyni a migránsok ellenőrizetlen ki-beáramlását, és biztosítani fogják belépésük megfelelő felügyeletét. A migránsok érkezésére készülve a határ mentén – amely egyúttal a schengeni övezet külső határa is – már kijelölték a tervezett regisztrációs pontokat és fogadóállomásokat.

Aggodalmának adott hangot a magyar és a szlovén külügyminiszter amiatt, hogy egyetlen nap alatt összeomlott a horvát bevándorlóellátási rendszer, és Horvátország a bevándorlók ellátása helyett továbbküldi a migránsokat Szlovéniába és Magyarországra – tájékoztatta péntek reggel a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-t.

Szijjártó Péter és Karl Erjavec telefonon egyeztetett a migrációs helyzetről – közölték. A két politikus egyetértett abban, hogy fontos a schengeni határok megvédése. A kétoldalú egyeztetés a szlovén nemzetbiztonsági tanács péntek délutáni ülése után folytatódik – jelezte a minisztérium.

A horvát rendőrség bejelentette csütörtök este, hogy határozatlan időre lezárt minden közutat, amely a Szerbiával közös hét határátkelőhelyhez vezet. A Szerbiával közös horvát határ szóban forgó hét átkelőhelye között van Tovarnik, ahol az utóbbi két napban a legtöbb migráns lépett be Horvátországba Szerbiából. Szerda reggel óta már 11 ezer migráns érkezett Horvátországba – tette hozzá a horvát rendőrség.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter nem sokkal korábban határzárat helyezett kilátásba arra az esetre, ha továbbra is annyi migráns – 8000 – érkezik Horvátországba, mint csütörtökön. Megerősítette, hogy a szomszédos Szlovénia lezárta határait, és nem létezik olyan tranzitfolyosó, amelyen a migránsok Horvátországon keresztül eljuthatnának Nyugat-Európába.

Az Európai Uniónak egyértelmű álláspontot kellene kialakítania a migrációs válsággal kapcsolatban, és politikai akarat kell a krízis megoldásához – jelentette ki csütörtökön újságírók előtt Aleksandar Vulin szerb munka-, foglalkoztatás-, veterán- és szociálisügyi miniszter. Hozzátette: annak nincs értelme, hogy Görögország átjáróház az úti okmányok nélkül utazók számára, Magyarország pedig „nem enged be senkit, még a dokumentummal érkezőket sem”.

„Felkészülünk arra, hogy Bulgária felől is érkezik egy nagyobb migránstömeg. Szerbia azonban nem épít állandó elhelyezési központot a migránsok számára. Szerbia nem egy gyűjtőközpont vagy egy koncentrációs tábor, és senkit nem kényszerít maradásra. Viszont a területén mindenkinek megad mindent, amit kötelessége megadni, mert ezt teszi egy emberséges társadalom, mint amilyen a mienk” – jelentette ki a miniszter.

Norvégia 7,3 millió eurót adományoz Szerbiának és Macedóniának a menekültválságból fakadó gondjaik enyhítésére – jelentette be csütörtökön Berge Brende norvég külügyminiszter. Az összeg felét Szerbia kapja a menekültfogadási rendszer javítására még a tél előtt, a másik felét pedig mindkét ország kapja rendkívüli helyzetek kezelésére – tette hozzá. Brende dicsérte a szerb kormányt, a civil szervezeteket és a magánszemélyeket, amiért az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére nagylelkűen segítenek a rengeteg oda érkező menekültnek.