Angela Merkel kedden Berlinben Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról.
Elmondta, hogy Németország és Svédország egyetért az európai menekültválsággal összefüggő kérdésekben.
A közös álláspont alapja, hogy az érvényes előírásoknak „nem csak papíron” kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének „minimális követelményeit” és regisztrációját illeti. Ugyanakkor a területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, „módosított” menekültpolitikát kell kidolgozni.
Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell – tette hozzá Angela Merkel.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja – benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel – jelenti az „első fontos lépést”. A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy „nyitott”, vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba – fejtette ki a német kancellár.
Angela Merkel szerint az egyetértés az új menekültpolitikáról „nem holnap, és nem is a jövő héten”, de „gyorsan” kialakul majd.
Mint mondta, nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy.
„Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával” – fogalmazott a kancellár.
Az ilyen hozzáállás „súlyos károkat okozna”, ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját jelentő értékeket – szögezte le Angela Merkel.
Aláhúzta, hogy Németország és Svédország mindazon „univerzális értékekre” hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miként biztosítható, hogy a menekültek ott maradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, „különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában”, így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket.
Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, „a szociális támogatás csak abban az országban jár és más országokban nem jár” – mondta a német kancellár.
Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta: „senki nem lát a jövőbe”, és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor „meg kell oldani a feladatot”.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
A menedékkérőket fogadó központokban uralkodó állapotok, az azonnali kiutasítás gyakorlata, a szögesdrót kerítés és egyéb elrettentési módszerek sérthetik az Európai Unióba érkező migránsok alapvető jogait – állapította meg az Európai Parlament (EP) kedden elfogadott, jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában. A 369 szavazattal, 291 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum az alapvető jogok 2013–2014-es helyzetét vizsgálta az Európai Unióban.
Az EP szerint az uniónak és a tagállamoknak a szolidaritást, valamint a menekültek és más bevándorlók alapvető jogainak tiszteletben tartását kellene az uniós migrációs politika középpontjába állítaniuk, emellett pedig a tagállamoknak többet kellene tenniük a további tengeri tragédiák megelőzése és az eredményes, összehangolt uniós menekültügyi rendszer kialakítása érdekében.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők aggodalmuknak adtak hangot az azonnali kiutasítási eljárás gyakorlata, a menedékkérők fogadására és fogva tartására szolgáló központok színvonala, illetve a menekültekre és más bevándorlókra vonatkozó negatív sztereotípiák, a migránsokat minősítő félretájékoztatás miatt. Elítélték „az akár fal vagy szögesdrót formáját öltő biztonsági védelmet az EU határain”, és „az alapvető jogokat szem előtt tartó határellenőrzést” kértek.
