Migránsok: Horvátország felől jöhet a következő hullám

A határvédelmi szigorítások után új útvonalakat kereshetnek a menekültek, így ismét hazánkban találkozhatunk velük.

Márpedig a Szerbiából Horvátországba való belépés a migránsok számára egyáltalán nem olyan nehéz, mint azt gondolnánk. Végh Andor rámutatott, hogy Szerbiának és Horvátországnak két olyan szárazföldi határszakasza van, ahol a menekültek minden nehézség nélkül átléphetnek. Ezek közül az egyik Vukovár és Újlak (Ilok), a másik pedig Vukovár és Kiskőszeg (Batina) között található. Itt olyan szakaszok vannak, ahol Horvátország területe a Dunán keresztül átnyúlik Szerbiába, vagyis a migránsoknak még csak át sem kell kelniük a folyón, hogy a horvát oldalra érjenek – e területek hovatartozásának kérdése merült fel Liberland kikiáltása kapcsán is.

Bali Lóránt felhívta a figyelmet arra, hogy a Dunán ugyan vannak hidak Szerbia és Horvátország között, de ezek egyben hivatalos határátkelők is, így nem valószínű, hogy a migránsok itt próbálkoznának. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy az Újlaktól, a Dunától délre eső, Szerbiába áthúzódó területek lesznek a menekültek célpontjai, ami azért is kézenfekvő, mert Vinkovcit elérve közúton és vasúton is könnyen eljuthatnak a nagyobb horvát városok felé.

Végh Andor kiemelte, hogy Horvátország és Magyarország között csak két szárazföldi határszakasz van, amit nem a Dráva választ el egymástól. A Baranya-háromszögnél (Drávaszabolcs és Udvar között) és nyugatabbra, a Répás-kerületnél a migránsok a szárazföldön haladhatnának tovább, máshol viszonylag gyors sodrású folyami szakaszokon kellene átkelniük. Ráadásul – mivel Horvátország nem a schengeni övezet része – itt a határellenőrzés szigorúbb, így ma is gyakran előfordul, hogy a Dráván horgászókat is figyelmeztetik a határőrök.

Bali Lóránt szerint a horvátok hasonló politikát folytatnának, mint a macedónok és a szerbek, mivel az lesz az érdekük, hogy a migránsok mielőbb átutazzanak a területükön. Így a közlekedési útvonalak alapján a pécsi irány valószínűsíthető Udvaron keresztül. „Ez az egyik legkézenfekvőbb útvonal, ez lenne Horvátország szempontjából a leglogikusabb” – hangsúlyozta a szakértő, aki szintén kételkedik abban, hogy a migránsok megkísérelnének átkelni a Dráván.

A menekültek ugyanis tudatosan haladnak és tisztában vannak azzal, hogyan lehet elérni a nagyobb közlekedési célpontokat, ahonnan autópályán vagy vasúton elhagyhatják a tranzitországokat. Ezért Mohács vagy Pécs lehet a következő állomásuk, ahonnan autópályán vagy vasúton könnyűszerrel Budapest felé vehetik az irányt. Alternatív útként pedig a Vinkovci–Eszék–Kapronca–Nagykanizsa-vasútvonal merülhetne fel a nyugat-európai célállamok felé.

Talán a lehetséges horvátországi menekültáradatnak is köszönhető a Milanovic–Orbán vita, melyben a horvát miniszterelnök nemtetszését fejezte ki a magyar kerítés miatt. Végh Andor emlékeztetett arra, hogy Horvátországban jövő év elején tartottak volna parlamenti választásokat, de úgy tűnik, még szeptemberben feloszlatja magát a parlament és decemberben az újabb választásokon nyertes oldal alakíthat kormányt. Jelenleg pedig a két fő erő fej fej mellett halad.

A szakértő szerint még nincs jele annak, hogy a politikai csatározás részévé tennék a migránskérdést, azonban Ferenc pápa nyilatkozata – vagyis hogy minden plébánia fogadjon be migránsokat – hatással lesz a horvát válaszra. A katolikus egyház a konzervatív erőket, vagyis a HDZ-t erősíti, így nem biztos, hogy a jobboldal előveszi a menekültkártyát. A horvát katolikus egyház – válaszul a pápa felhívására – kijelentette, hogy az 1990-es években jelentős tapasztalatokat szereztek a menekültek ellátásában és fogadásában, a zágrábi érsekség részéről pedig elhangzott: az egyház tudja majd, mit kell tennie akkor, ha segítségre lesz szükség. Ugyanakkor egyelőre kétséges, hogy a részben boszniai és hercegovinai tapasztalattal és szülőhellyel rendelkező, részben iszlamofób horvát klérus milyen módon oldja majd meg ezt a problémát.

Bali Lóránt szerint a magyar kormány erélyes fellépése a migrációs áradattal szemben beárnyékolhatja az eddig sem túl jó horvát–magyar kormányközi kapcsolatokat. Ezt csak súlyosbíthatja, hogy a migránsok valószínűsített belépési pontjai abban a Kelet-Szlavóniában lesznek, amely gazdasági recesszióval küzd. Itt az etnikai ellentétek – elsősorban verbális formában – még mindig jelen vannak a horvátok és a kisebbségben élő szerbek között. Ezért nyitott a kérdés, hogy a fiatal Horvátország, illetve az említett térség lakossága miként fog viszonyulni a modern kor egyik legnagyobb népvándorlásához – vélekedett a szakember.