„Nagy luxus lenne elengedni Katalóniát”

Mind Spanyolországnak, mind az Európai Uniónak nagy szüksége van gazdasági szempontból Katalóniára.

Az előadók – akik tartózkodtak a magyar kisebbségek irányában vont párhuzamoktól – rávilágítottak még három problémakörre: az egyik a 9-10 ezer lakosú Aran-völgy (okcitán nyelven Val d'Aran), amely kisebbség a kisebbségben. A választást megnyerő Együtt az Igenért választási szövetség vezetője, az előadók által is tehetséges politikusnak, nagy manőverezőnek nevezett Artur Mas korábban engedményeket tett irányukban, de ezt nem hálálták meg a szavazók: itt teljesített legrosszabbul a győztes szövetség. Az a szövetség, amelynek egyrészt nincs meg a többsége a Generalitatban, és amelynek két húzóereje közül az egyik monarchista, másik pedig köztársaságpárti. Éppen ezért fontos kérdés az is, hogy mi lesz az államformája egy esetlegesen függetlenedő Katalóniának. A problémakört felvető Tóth Norbert szerint egyébként köztársaság. Emellett felmerült az is, hogy milyen állampolgárok lennének a katalánok: Gazsó szerint Spanyolországban létezik a kettős állampolgárság intézménye, míg Nagy úgy vélte, hogy kiválás esetén a spanyolok mindent megtesznek majd, hogy megfosszák az állampolgárságtól a katalánokat.

Egyetértés mutatkozott abban az előadók között, hogy Madridnak és Barcelonának muszáj leülnie tárgyalni, főleg a már korábban említett gazdasági megfontolások miatt. Nagy Sándor Gyula szerint az lenne az ideális, ha Spanyolország is azt az utat járná be, mint amelyet Nagy-Britannia tett meg Skócia esetében. Azaz: meg kell mondani, hogy mi a – rövid és egyértelmű – kérdés, majd fel kell tenni azt egy adott időpontban, népszavazás formájában.