Német belügyminiszter: Nem tudunk mindenkit befogadni

Új menekültügyi rendszer kidolgozását javasolja.

Thomas de Maiziere a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer ugyan „kiüresedett”, fenn kell tartani egészen addig, amíg bevezetnek helyette egy másik rendszert, mert az EU jogszabályokra épülő közösség.

Még nem véglegesítették a német menekültügyi rendszer reformjáról szóló csomagnak azt az elemét, amely szerint nem kaphat szállást és ellátást Németországban olyan menedékkérő, akinek ügyében a dublini szabályok alapján nem Németország az illetékes – írta a Der Tagesspiegel című berlini lap hétvégi számában.

A napokban kiszivárgott tervek szerint azon menedékkérők, akiknek ügyében Németország nem illetékes, csak arra kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak abba az uniós tagállamba, ahol regisztrálták őket.

A Der Tagesspiegel értesülése szerint a javaslat komoly ellenállást váltott ki, így nem biztos, hogy eredeti formában megvalósul. A lap név nélkül nyilatkozó forrásai azt is elmondták, hogy a reform előkészítését irányító belügyi minisztériumban sem arra gondolnak, hogy egyszerűen el kell küldeni mindenkit, akinek ügye nem Németország ra tartozik. Például egy Magyarországon regisztrált menedékkérő esetében a német hatóságok a magyar partnerekkel egyeztetve irányítanák át az illetőt, juttatásait, ellátását pedig csak a visszafogadásra irányuló eljárás végeztével, a Magyarországra utazás elrendelésével szüntetnék meg – írta a berlini lap.

Az új rendszernek „nagyvonalúan” megállapított kontingensekre kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak a területére. A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot, „korridort” kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább megközelítőleg egyformán bánjanak mindenütt.

Azokat sem szabad cserbenhagyni, akik már nem férnek bele az előre rögzített befogadási keretbe. Gondoskodni kell arról, hogy biztonságban élhessenek abban a régióban, amelyben a hazájuk van. „Ez is hozzátartozik Európa felelősségéhez” – mondta Thomas de Maiziere.

„A kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége”, azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az embercsempészek – mondta az Angela Merkel vezette konzervatív CDU politikusa arra a felvetésre, hogy a javasolt új rendszer nem oldaná meg az illegális határátlépés problémáját.

Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel, Thomas de Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb, de a kimentett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. „Máskülönben természetesen nem lenne sok értelme egy kontingenseken alapuló megoldásnak” – mutatott rá a belügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy a Földközi-tengerből kimentett embereket vissza kell vinni Afrikába, elmondta: nem egyszerűen Afrikába, hanem „egy biztonságos helyre Afrikában, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön a kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között a tagállamok”. Mindezt csak a nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésével lehet megvalósítani, de más ügyekben is „gyakran volt már példa” erre – mondta a politikus.

A magyar műszaki határzárral és a Röszkénél történtekkel kapcsolatban azt mondta: nem szeretne olyan Európában élni, ahol ismét kerítések épülnek, és a magyar eljárást sok szempontból lehet bírálni. Ugyanakkor Magyarország más országokkal ellentétben az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével.

„Ami viszont a szerb határon végbement legutóbbi fejleményeket illeti, megítélésem nagyon világos: a magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot menekültekkel szemben. [ ] Minden más elfogadhatatlan!” – jelentette ki a német belügyminiszter.

Az uniós menekültügyi rendszerrel kapcsolatban hasonló gondolatokat fogalmazott meg a CDU egy másik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is, aki a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta: nemcsak Olaszországban és Görögországban kellene kialakítani menedékkérő-regisztrációs központokat, hanem tranzitországokban is, köztük Egyiptomban, Libanonban, Jordániában, Törökországban és Szerbiában.

A menedékjogi kérelmeket már ezekben a központokban el kellene bírálni, és aztán a menekültstátust megszerző kérelmezőket biztonságos körülmények között el kellene szállítani az EU-ba – mondta Elmar Brok. Hozzátette: ez a megoldás jelentősen enyhítené az unióra nehezedő terheket, és megkímélné a menekülteket az EU-ba vezető veszélyes úttól.

A CDU–CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár elutasította a belügyminiszter felvetését. A politikus az ARD közszolgálati televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában azt mondta: a kontingensekre épülő megoldás ellentétes a német alaptörvénnyel, és „pontosan az ellentéte annak, ami teljes joggal emelt ki Angela Merkel: jelesül hogy méltányos eljárásra van szükség minden ember esetében, aki Németországba érkezik, és menedéket kér”.