A szerdai uniós csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a görög határok megvédése, és azt kellene elérni, hogy ha erre Athén maga nem képes, akkor közösen Európa tehesse meg – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli csúcsértekezletre érkezve. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy ha ez nem sikerül, akkor ahhoz kell támogatást szereznie, hogy Magyarország érvényt szerezhessen a Schengeni Egyezménynek, miután a fizikai határzár elkészültével Magyarország a horvát zöldhatárt is lezárja.
„Ha pedig ebben nem támogatnak, akkor mondják meg világosan, hogy Schengennek nincs többé kötelező ereje, és akkor szervezünk egy korridort, melyen keresztül a bevándorlók elmehetnek Ausztriába vagy Németországba” – nyomatékosította a miniszterelnök.
Újságírói kérdésre, hogy hibáztatja-e Németországot a menekültáradatért, a miniszterelnök azt mondta: ez kizárt, sosem hibáztatna senkit, a legkevésbé Németországot. „Együtt kell működnünk a németekkel. Nehéz helyzetben vannak. Ezt meg kell értenünk” – hangoztatta Orbán Viktor.
Angolul adott nyilatkozatában a kormányfő világossá tette, hogy Magyarország nem a határokat zárja le, hanem a zöldhatárt, és aki be akar lépni Magyarországra, ezt jogszerűen megteheti a határátkelőknél. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Schengeni Egyezmény betartása, a külső határok megvédése nem szándék kérdése, hanem jogi kötelezettség. „Ha nem követjük a szabályokat, az egész Európai Unió káoszba süllyed. Követni kell a szabályokat, és helyre kell állítani a törvényes rendet” – szögezte le a miniszterelnök, akinek délutáni, németországi javaslatait itt láthatja:
A szerdai uniós csúcstalálkozón Donald Tusk Európai Tanács-elnök szerint is az a legsürgősebb megválaszolandó kérdés, hogy a tagállamok miként nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött. A politikus délutáni sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy rövid távú intézkedésekre is javaslatot tesz majd az uniós állam-, illetve kormányfőknek. Úgy véli, több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Tusk emellett leszögezte: azonnal meg kell erősíteni az unió külső határainak ellenőrzését. „Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de szükséges lépések a helyes irányban” – hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök, világossá téve, hogy a schengeni övezet jövője is kockán forog. Az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, nem „illúziókon és érzelmeken”. A politikus szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek.
Tusk leszögezte: közel-keleti konfliktusok nem érnek véget egyhamar; Szíriában nyolcmillió menekült van, a környező országokban pedig mintegy négymillió. „Milliókra, és nem ezrekre tehető tehát azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek Európa felé” – hangoztatta.
Az ET elnöke az elmúlt napokban látogatást tett a térség országaiban. A lengyel politikus elmondta: az ottani vezetők arra várnak, hogyan fog Európa segíteni nekik a menekültkérdés megoldásában, és nem azon gondolkodnak, hogy ők hogyan segíthetnének Európának. Tusk úgy véli: valószínű, hogy nem csökkenni, hanem nőni fog azok száma, akik ezeken az országokon keresztül Európa felé veszik az irányt. „Különösen, hogy szinte mindegyikük úgy érzi: meghívást kapott” – tette hozzá, gyakorlatilag megismételve a bajor kormányfő délutáni szavait.
Donald Tusk tudatta azt is, hogy az elmúlt hetek vitatkozásai és zűrzavara után a mai csúcstalálkozón konkrét tervet kell készíteni a helyzet kezelésére. „Ez közös terv lesz, és senkit sem fognak leszavazni” – hangoztatta az Európai Tanács elnöke.
