A kabinet ezzel a döntésével megerősítette Robert Fico miniszterelnöknek az EU-s belügyminiszterek döntése után tett bejelentését, mely szerint az Európai Bírósághoz fordul panasszal az ügyben. A szlovák kormányfő a kabinet döntését követően azt mondta: még nem a beadvány szövegét hagyták jóvá, csak formálisan erősítették meg a múlt heti bejelentést.
Pozsony az unió működéséről szóló szerződés 263. cikkére hivatkozik. Ez lehetővé teszi, hogy az EU bármely tagországa megtámadja az unió olyan döntését, amelyről feltételezhető, hogy tartalmából vagy a döntés meghozatalának folyamatából adódóan sérti az adott ország jogait.
Bár a szerdai döntésre vonatkozó kormánydokumentumot nem hozták nyilvánosságra, Robert Fico korábbi kijelentései alapján várható, hogy Pozsony az utóbbival érvel majd beadványában. Ezt valószínűsíti, hogy a kormányfő még az uniós belügyminiszterek döntését megelőzően többször is hangsúlyozta: országa számára elfogadhatatlan, hogy a menekültkvótákról az EU csúcsértekezlete helyett más fórumon szülessen döntés.
A vonatkozó szabályozás szerint Pozsonynak a beadvány kézbesítésére három hónap áll rendelkezésére attól a naptól fogva, amikor a kvótadöntés megjelenik az EU hivatalos közlönyében.
Az uniós határozat luxembourgi bíróságon való megtámadását – már a kormány hivatalos döntésének meghozatala előtt – több szlovák ellenzéki párt is bírálta. Többségükben azzal érveltek, hogy a lépés olyan ellenséges gesztus, amely árthat az ország unión belüli helyzetének.
Az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján a százhúszezer migráns elosztását tartalmazó tervről tartott szavazáson Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia a kötelező kvóták ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Az ennek ellenére jóváhagyott kvóták alapján Szlovákiának egy éven belül több mint nyolcszáz migránst kellene befogadnia, ám ez a szám a jövőben tovább emelkedhetne.
