Akihito japán császár „mélységes bűntudatának” adott hangot a szigetország második világháborús szerepe miatt augusztus 15-én, a japán fegyverletétel 70. évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen Tokióban, egyúttal kifejezte kívánságát, hogy a háború soha ne ismétlődjön meg.
Megfigyelők a császár beszédét a miniszterelnök, Abe Sinzó „finom dorgálásaként” értelmezték, aki előző nap a második világháborús halottak miatt érzett „lehető legnagyobb szomorúságáról”, „örök együttérzéséről” és a hazája okozta „mérhetetlen károkról, szenvedésről” beszélt, de egyúttal megjegyezte, a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem lenne szabad terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért.
Legutóbb szeptember 16-án adtunk hírt arról, hogy Japán hajókat és más eszközöket ad Vietnamnak tengeri védelme fejlesztése céljából.
Kuragane Kei, a szegedi egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója elmondta: Abe Sinzó biztonságpolitikája csupán tágítani próbálja a pacifizmus definícióját az úgynevezett proaktív pacifizmus felé azzal, hogy pontosítja az előfeltételeket egy-egy konkrét helyzetben: például ki és hogyan döntene az önvédelmi hadsereg küldéséről. – A szigetország történelmében eddig még nem történt alkotmánymódosítás, s a békealkotmánynak köszönhetően Japán az utolsó hetven évben egyszer sem üzent hadat, s erre sok japán büszke – fogalmazott a Japán-szakértő. Mint mondta, Abe biztonságpolitikai törvényjavaslatait azért érik bírálatok, mert nincsenek kevesen azok, akik szerint egyáltalán nem lenne szükség a kollektív önvédelemre, mivel az esetleges fenyegetéseket a jelenleg érvényes individuális önvédelem keretében el lehet hárítani. A bírálók úgy látják, hogy a kormány valós szándéka a háborúba való beavatkozás lehetőségének tágítása, s az Egyesült Államoknak való alárendeltség erősítése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!