Verekedés tört ki a japán parlamentben

A diáktüntetések közepette a képviselők között is elszabadultak az indulatok.

Hiába élvez a japán miniszterelnök nevével fémjelzett védelmi reform a The Japan Times cikke szerint alacsony társadalmi támogatottságot, Abe Sinzó óvatosan ugyan, de folytatja azokat a jogi lépéseket, melyek egyebek mellett lehetővé tennék japán katonák külföldi bevetését. A lap egy felmérésre hivatkozva állítja: a megkérdezett emberek 60 százaléka ellenzi, és mintegy 80 százalék vár kielégítő magyarázatot a javaslat szükségességére a kormánytól.

A Reuters szerint a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik politikusa, Maszahisza Szato azt nyilatkozta az NHK közszolgálati televíziónak, hogy egy felsőházi különbizottsági ülésen elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely a második világháború után először engedélyezné a japán katonák külföldi bevetését. A kormánypárti és ellenzéki képviselők között dulakodás tört ki, mikor utóbbiak megpróbálták fizikailag blokkolni a szavazást.

A legfőbb ellenzéki erő, a baloldali Japán Demokrata Párt minden eszközzel próbálja akadályozni a vitatott törvények elfogadását – írta az MTI. Szerdán este például a bizottsági terem ajtaját elállva akadályozták meg a voksolást, miközben Abe Sinzó konzervatív kormányfő órákon keresztül várakozott odabent. A csütörtöki bizottsági megerősítést követően azonban a felsőház akár még a héten megszavazhatja a felmérések szerint a japán választók többsége által elutasított, de Abe szívügyének tartott törvényeket.

Fukujama Tecuro, a Japán Demokrata Párt bizottsági vezetője mindenesetre közölte, hogy nem fogadják el érvényesnek a csütörtöki szavazást. „Láthatták a történteket. Nem ismerjük el, hogy szavazás történt volna. Ki érthette, hogy mi történt, hogy mit mondott az elnök?” – nyilatkozta.

Japánban egyre többen félnek attól, hogy az Abe Sinzó konzervatív miniszterelnök által fémjelzett jelenlegi tokiói vezetés nem okult a múlt hibáiból, és a pacifizmus feladásával az annak idején háborúhoz vezető ballépések megismétlését kockáztatja – írt róla augusztus 15-én a Magyar Nemzetben Pataky István. A kormány tavasszal a parlament elé terjesztette azt az új nemzetbiztonsági törvényt, amely szakított a második világháború óta élő tabuval, így engedélyezné Japán számára a kollektív önvédelem gyakorlását, és lehetővé tenné a japán katonák külföldi bevetését.

Akihito japán császár „mélységes bűntudatának” adott hangot a szigetország második világháborús szerepe miatt augusztus 15-én, a japán fegyverletétel 70. évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen Tokióban, egyúttal kifejezte kívánságát, hogy a háború soha ne ismétlődjön meg.

Megfigyelők a császár beszédét a miniszterelnök, Abe Sinzó „finom dorgálásaként” értelmezték, aki előző nap a második világháborús halottak miatt érzett „lehető legnagyobb szomorúságáról”, „örök együttérzéséről” és a hazája okozta „mérhetetlen károkról, szenvedésről” beszélt, de egyúttal megjegyezte, a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem lenne szabad terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért.

Legutóbb szeptember 16-án adtunk hírt arról, hogy Japán hajókat és más eszközöket ad Vietnamnak tengeri védelme fejlesztése céljából.

Kuragane Kei, a szegedi egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója elmondta: Abe Sinzó biztonságpolitikája csupán tágítani próbálja a pacifizmus definícióját az úgynevezett proaktív pacifizmus felé azzal, hogy pontosítja az előfeltételeket egy-egy konkrét helyzetben: például ki és hogyan döntene az önvédelmi hadsereg küldéséről. – A szigetország történelmében eddig még nem történt alkotmánymódosítás, s a békealkotmánynak köszönhetően Japán az utolsó hetven évben egyszer sem üzent hadat, s erre sok japán büszke – fogalmazott a Japán-szakértő. Mint mondta, Abe biztonságpolitikai törvényjavaslatait azért érik bírálatok, mert nincsenek kevesen azok, akik szerint egyáltalán nem lenne szükség a kollektív önvédelemre, mivel az esetleges fenyegetéseket a jelenleg érvényes individuális önvédelem keretében el lehet hárítani. A bírálók úgy látják, hogy a kormány valós szándéka a háborúba való beavatkozás lehetőségének tágítása, s az Egyesült Államoknak való alárendeltség erősítése.

Hiába a heves esőzés, a tokiói parlament épülete előtt jelenleg is folyik a tüntetés – írta a The Japan News csütörtök délután. A vegyes korosztályú megszólaltatottak félelmüket és elszántságukat fejezték ki, és többen úgy érzik, nem szolgáltattak számukra elegendő információt.

A szerdai diáktüntetésekre hivatkozva az oldal megkereste Okuda Akit, aki egyik alapítója a kormány biztonsági törvényjavaslata ellen kampányoló csoportok egyikének. Okuda Aki szerint a javaslat egyértelműen alkotmányellenes, és még ha át is megy a felsőházon, „azok, akik felálltak, nem fognak megállni”.

A Japan News Times szerint az elmúlt hónapban számos tüntetést inspirált az említett csoport, szerte az országban több helyen is, mint például Kansai, Tokai Tohoku régiók, vagy Okinawa Prefektúrában.