A miniszter kiemelte: éppen az alaptörvény kötelezi a kormányt arra, hogy segítsen a bajbajutottakon.
Elmondta, hogy a szövetségi kormány és a bajor kormány együttműködése „kitűnő és megoldásorinetált” a menekültválság valamennyi gyakorlati kérdésében, és mindkét fél nyitott a nézeteltérések tisztázására. Ezért sem tűnik valószínűnek, hogy a müncheni vezetés valóban az alkotmánybírósághoz fordul – mondta Peter Altmaier. Hozzátette, hogy Bajorország rendkívüli munkát végez a válságban, és a tartományok közötti tehermegosztási rendszer révén a következő napokban és hetekben enyhülnek a terhei.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter a müncheni követelésekre reagálva megjegyezte: „nem a bajor–osztrák határon, hanem az uniós külső határokon lehet hatékonyan és tartósan kezelni a problémát”.
Az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-val és a Horst Seehofer vezette bajor testvérpárttal, a CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) is hűvösen fogadták München harcias állásfoglalását. Az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas értetlenségének adott hangot az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó fenyegetéssel kapcsolatban, és úgy vélekedett, hogy a bajor kormány csupán „cirkuszol”.
A menedékkérők beáramlásának korlátozását követeli a szociáldemokrata párt két meghatározó vezetője, Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter. A kép politikus kifejtette: társadalmi szakadást idézhet elő, ha mindig csak a médiában erőteljesen megjelenő két álláspont, az Angela Merkel-féle „sikerülni fog” és a menekült- és idegenellenes erők jelszavaként számon tartott „a hajó megtelt” körüli térben zajlik a vita a válságról.
Ezzel kapcsolatban Peter Altmaier az ARD-nek elmondta, hogy figyelmesen tanulmányozta az írást, és nem talált benne olyan követelést, hogy jelöljék ki a befogadandó menekültek számának felső határát. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben és az alaptörvény előírásai miatt nem is lehetne ilyen határt kijelölni. Ugyanakkor a kormány arra törekszik, hogy rendezettebb legyen a menedékkérők beáramlása, és más uniós tagállamok is kivegyék részüket a válság terheiből. A kabinet azon is dolgozik, hogy javuljon a válsággócok térségében élő menekültek helyzete. Ha ezek a törekvések sikerre vezetnek, fokozatosan csökken majd a menedékkérők száma Németországban – mondta a kancelláriaminiszter.
Horst Seehofer a bajor kormány rendkívüli ülése után sajtótájékoztatón közölte, hogy Bajorország a tartományok cselekvőképességének veszélyeztetésére hivatkozva fordulhat az alkotmánybírósághoz.
„A bevándorlást irányítani és korlátozni kell”, és ha Berlin nem teljesíti az erre vonatkozó bajor követeléseket, akkor München saját hatáskörben intézkedik – mondta Seehofer. A kilátásba helyezett lépésekről és azok időzítéséről csupán annyit mondott, hogy oktalanság volna előre elárulni részleteket.
A görög regisztrációs problémákról már augusztus végén lehetett hallani, amivel kapcsolatban a Frontex vezetője elmondta: „Az áradattal szemben a regisztrációs rendszer le van terhelve, így nem regisztrálnak valamennyi migránst. Az állampolgárságokról van fogalmuk a hatóságoknak, de nincs átfogó képük arról, hogy ki lép be az EU-ba, és mi valójában ezeknek a migránsoknak a profilja.”
Szeptember 23-ai percről percre írásunkban hírt adtunk Szijjártó Péter interjújáról, melyben Zoran Milanovic horvát miniszterelnök bejelentéséről beszélt, miszerint a migránsokat átengedik Horvátországon, és néhány órán belül már ezrek voltak a magyar határon.
A dublini szabályokat Németországnak is be kell tartania – hangsúlyozta Joachim Herrmann. Egyebek között sürgette, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy átvállalja más uniós tagállamoktól a szíriai állampolgárok menekültügyi eljárásának lefolytatását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg lehet tagadni a belépést mindazon menedékkérőktől, akik biztonságos harmadik országból kívánnak belépni Németországba – mutatott rá a bajor belügyminiszter.
Nem lehet a „végtelenségig folytatni, hogy egyedül Németország tartja be a dublini előírásokat”, és ha az uniós tagállamok nem térnek vissza a közös menekültpolitika előírásaihoz, akkor Németországnak a saját törvényeinek következetes alkalmazásával kell feltartóztatni a tartományok cselekvőképességét, működőképességét veszélyeztető emberáradatot – mondta Joachim Herrmann.
Horst Seehofer újságírói kérdésekre válaszolva kiemelte: mindenkinek érdemes abból kiindulnia, hogy a bajor vezetés pontosan tudja, milyen intézkedéseket kell tenni, ha Berlin nem teljesíti a követeléseket. Ugyanakkor a stratégiának az is fontos része, hogy ezekről az intézkedésekről nem közölnek részleteket előre.
A CSU elnöke ismét élesen bírálta a testvérpárt CDU elnöke, Angela Merkel kancellár vonalvezetését a menekültválságban. Egyebek között azt mondta: a kapitulációval egyenértékű az a kijelentés, hogy a 3000 kilométeres német határt nem lehet megvédeni. A „kapituláció pedig nem része a bajor kormány eszközrendszerének” – jegyezte meg Horst Seehofer, utalva Angela Merkel minapi televíziós interjújára, amelyben a kancellár úgy vélekedett, hogy a német határok lezárása nem megoldás és nem is kivitelezhető.
Horst Seehofer egy pénteki lapinterjúban elmondta, hogy a bajor kormány tervei között szerepel az Ausztriából érkező menedékkérők visszafordítása a határon. Azt is sürgetik, hogy Angela Merkel egyértelműen jelezze, hogy Németország befogadóképessége korlátozott.
