Szydlo elmondta: a leendő kabinet összeállítását csak a hivatalos eredmények ismertetése után közölné, amikor Andrzej Duda elnök kormányalakítással bízza meg őt. A politikus kilátásba helyezte, hogy kormánya elsőként a már kidolgozott családtámogatási programot terjesztené elő a parlamentben. Ennek értelmében minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 ezer forint) támogatás járna.
A miniszterelnök-jelölt kijelentette, hogy pártok feletti konszenzusra fog törekedni az állam szempontjából fontos, mindenekelőtt gazdasági kérdésekben. Ezekkel kapcsolatban – amint arról beszámoltunk – a PiS-nek egy másik politikusa, Zbigniew Kuzmiuk vasárnap éjjel bejelentette, hogy pártja az előző kormány által javasolt jövő évi költségvetés „nagyon alapos” módosítására készül, egyebek mellett 0,39 százalékos különadót vezetne be a bankok számára. A PiS gazdasági programja egyébként a gazdaságot a fogyasztás növelésével serkentené, az ezzel járó állami kiadásokat a multik megadóztatásából fedezné.
A tervezett reformok bevezetésében Beata Szydlo egyebek között a jobboldali Kukiz’15 mozgalom, valamint az újliberális Nowoczesna (Modern) együttműködésére számít. Szydlo előtt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke szélesebb „fehér-piros” koalíció létrehozására hívott fel a nemzeti egység érdekében akkor is, ha a PiS önállóan alakíthatna kormányt.
Az állami berendezkedés mélyreható átalakítását követelő Pawel Kukiz vasárnap éjjel így értékelt:
„Nem demokráciában, hanem pártokráciában élnek a lengyelek.”
A protestszavazatokat begyűjtő rock-énekes egyebek mellett a választási rendszert változtatná meg úgy, hogy ez a többségi szavazáson, az egyéni választókerületeken alapuljon. A pontosított eredménybecslések alapján a PiS és Kukiz’15 koalíciója esetén sincs lehetőség a mélyebb politikai reformokhoz szükséges kétharmados többségre. Kommentátorok szerint azonban például egy új alkotmány elfogadása – melyet mások mellett a Kukiz’15 sürget – népszavazás útján is lehetséges.
A nyolc éve kormányzó, jelenleg fő ellenzéki erővé váló jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) elnöke, Ewa Kopacz úgy értékelt, hogy egy olyan ország irányítását hagyja maga után, melyet egyebek mellett fejlett gazdaság és alacsony munkanélküliségi ráta jellemez. A PO két vezető politikusa, Grzegorz Schetyna és Radoslaw Sikorski a pártvezetés lemondását követeli.
A szorosan a bejutási küszöb felett végzett Lengyel Néppárt (PSL) nevében Janusz Piechocinski pártelnök azt hangsúlyozta, hogy az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja „ott volt, van is, és lesz is a parlamentben”, mivel mindig a parlamenti demokráciához tartozott.
A vasárnapi választás egyik nagy vesztese, a parlamenten kívül rekedt Egyesült Baloldal (ZL) nevű koalíció nevében Leszek Miller, a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke úgy értékelt, hogy a ZL a vártnál rosszabb eredményt ért el, ennek okait értékelni kell. A ZL-t az SLD mellett az új baloldalhoz sorolt A Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkotja.
A vasárnapi választáson a 460 fős parlamenti alsóház, a Szejm képviselőit, valamint a felsőház, a Szenátus 100 szenátorát választották meg. A PiS a pontosított eredménybecslések alapján az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyerhetett el, mivel a 37,7 százalékos támogatottság alapján szerzett 232 mandátummal többsége lenne a Szejmben. Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egyetlen párt alakított kormányt. Ennek egyebek között az az oka, hogy a Szejm képviselőire leadott szavazatokat arányos rendszer alapján alakítják át mandátumokká.
A lengyel választási bizottság keddre ígérte a hivatalos választási eredmények meghirdetését. Hétfő este várhatóan a szavazatszámláláson alapuló előzetes eredményeket ismertetik.
A PiS győzelme után a kétoldalú kapcsolatok normalizálását reméli Oroszország. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte hétfőn Moszkvában, hozzátéve, hogy jelenleg a kapcsolatok nincsenek a legjobb állapotban.
A győztes pártot hagyományosan Oroszországot bíráló erőként tartják számon, és már az első kormányciklusa alatt – 2005 és 2007 között – elhidegült a két ország viszonya. A Kreml szóvivője ennek ellenére reménynek adott hangot, hogy a jövőben javulhatnak a két ország közötti kapcsolatok. „Ahogy nálunk szokás mondani: a szerelem nem kényszeríthető ki” – fogalmazott Peszkov, hangoztatva azt is: abban reménykednek, hogy lesz elegendő politikai bölcsesség a viszony normalizálásához.
