Orbáni útra léphet az új lengyel kormánypárt

A Jog és Igazságosság a jövő évi költségvetés „nagyon alapos” módosítására készül.

Kuzmiuk, a PiS gazdasági szakértője a párt varsói választási központjában nyilatkozott így, miután az Ipsos közvélemény-kutató intézet az első exit poll felméréseket közölte. Elmondta: pártja törekedni fog arra, hogy már a jövő évtől kezdve bevezessék a bankadót, amely az adott pénzintézmény folyóeszközeinek 0,39 százalékát tenné ki. Kuzmiuk emellett jelezte, hogy pártja a lengyel jegybanktól a gazdaság serkentésére irányuló aktívabb politikát várja el.

A PiS az ország fogyasztásának ösztönzésével serkentené a gazdaságot. A gazdasági programja szerint egyebek közt felemelné az adómentes bevételi küszöböt, a kisvállalatok adóját csökkentené, valamint a devizahiteleseknek és a családoknak nyújtott állami támogatásokat növelné. Az ezzel kapcsolatos magasabb állami kiadásokat a vasárnapi választások győztese elsősorban az általános forgalmi adó hatékonyabb behajtásával, valamint a nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatásával fedezné.

Amint arról már beszámoltunk, az ellenzéki PiS győzött a vasárnapi lengyel parlamenti választásokon: a voksolók körében az Ipsos által végzett exit poll felmérés szerint a nemzeti konzervatív párt a szavazatok 39,1 százalékát nyerte el, miközben a nyolc éve kormányzó, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 23,4 százalékát szerezte meg.

A választásokon a szavazók részvételi aránya 51,6 százalék volt. Az első exit pollok szerint a 460 mandátumos parlamenti alsóházba, a Szejmbe összesen 5 párt jutott be, a PiS 242, a PO 133 mandátumra tett szert. Amennyiben a náluk kisebb tömörülések nem érnek el jobb választási eredményt, a PiS a mandátumok előzetes átszámítása szerint önállóan kormányozhat.

Sikorskiék tisztújítást követelnek

Tisztújítást követelnek az eddig kormányzó PO politikusai, Grzegorz Schetyna és Radoslaw Sikorski, miután az előzetes eredmények alapján a vasárnapi lengyel választásokon a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzött. A lengyelországi megfigyelők már a választások előtt jelezték: a PiS jelöltjének, Andrzej Dudának a májusi elnökválasztáson aratott győzelme óta gyengülő PO-ban a belső harcok nyomán tisztújítás várható. A pártban az eddigi kormányfő és pártelnök, Ewa Kopacz helyére pályázó eddigi külügyminiszter, Grzegorz Schetyna éjjel azt mondta a közép-lengyelországi Kielcében: a PO-n belül „következtetéseket kell levonni” a vasárnapi vereségből. Hasonló értelemben nyilatkozott a nyugat-lengyelországi Bydgoszczban a PO másik ismert politikusa, Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter és házelnök, aki júniusban kénytelen volt lemondani a házelnöki posztról a tavaly kirobbant lehallgatási botrány nyomán. A PO-nak új vezetésre van szüksége, mondta, hozzátéve:

„Meg vagyok győződve, hogy Ewa Kopacz tudni fogja, mit kell tennie ilyen helyzetben”.

Az első exit pollok szerint a választásokat megelőző felmérésekhez képest magas, 9 százalékos támogatottságot nyert a jobboldali Kukiz’15 mozgalom. A tömörülés vezetője, májusi elnökválasztásokon független jelöltként felfutott Pawel Kukiz rockzenész vélhetően most is a protesztszavazatokat gyűjtötte be.

Az 5 százalékos bejutási küszöb felett végezhetett még a jobbközép Nowoczesna (Modern) párt, amely a szavazatok 7,1 százalékot érte el, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 5,2 százalékkal.

Nem érte el a koalíciókra vonatkozó 8 százalékos küszöböt, így a parlamenten kívül maradhat a voksok 6,6 százalékát megszerző Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A lengyel politikai színtérről az SLD leköszönésével eltűnhet a posztkommunista baloldal. Feltehetően nem jut be a parlamentbe a 4,9 százalékot nyert jobboldali populista KORWiN sem.

Az előzetes eredmények ismertetése után Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási központjában közölte: „kezet nyújtunk mindazoknak, akik meg akarják változtatni Lengyelországot”. Hangsúlyozta, hogy amennyiben megalakul a PiS kormánya, „óriási és hallatlanul nehéz feladatok” várnak rá. Mint mondta, „a jogot gyakorolni fogják, de semmiféle bosszúról nem lesz szó”. Ezzel a PO negatív választási kampánya során tett kijelentéseire reagált, melyek szerint a PiS győzelme esetén megtorlás következik, „felekezeti állammá” alakítják át Lengyelországot.

A PiS elnöke után Beata Szydlo, a PiS kormányfőjelöltje a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski volt elnökről emlékezett: „az ő útján haladtunk” – jelentette ki. „Alázatosak voltunk a minket körülvevő valósággal szemben, becsületesen dolgoztunk” – mondta, utalva a PiS szakértői hátterének több éves munkájára. A párt egyebek között a kormányzás első száz napja alatt elfogadandó, a lengyel gazdaság serkentésére irányuló törvényjavaslatokat ennek a szakértői gárdának a segítségével dolgozta ki.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat, vasárnap a Szejm képviselőin kívül a felsőház, a Szenátus 100 szenátorát választották meg.