Betonfallal választják el az arabokat a zsidóktól

Az öt méter magas elemeket az erőszakhullám megtörését célzó biztonsági intézkedések részeként helyezik ki.

„Biztonsági szempontból helytelen. Megvitattuk a kérdést a kabinetben, és egyértelmű volt, hogy nem ez a megoldás. Ez egy ideiglenes és elszigetelt ügy. A terrorizmussal kell foglalkozni, és nem könnyen megkerülhető falakat kell építeni” – közölte Elkin.

Izrael 1967-ben foglalta el Jeruzsálem keleti felét benne az óvárossal, ahol számos zsidó lakónegyedet hozott létre, amelyek az évtizedek során összenőttek, közvetlen szomszédságba kerültek a mellettük lévő arab lakónegyedekkel. Emellett néhány szélsőséges zsidó csoport enklávékat kialakítva az arab negyedeken belül telepedett le, ami szinte lehetetlenné teszi a zsidó és az arab lakosság területi különválasztását, a város kettéosztását.

Jeruzsálem 850 ezer fős lakosságának 37 százaléka arab. Ők nem rendelkeznek teljes körű izraeli állampolgársággal, a parlamenti választásokon nem, viszont a helyi önkormányzati voksoláson szavazhatnak, és részesülnek az izraeli szociális ellátásból.

A beersabai buszállomáson történt vasárnap esti támadásban egy puskával és késsel felfegyverkezett palesztin férfi megölt egy izraeli katonát, és megsebesített másik tíz embert – számolt be róla az Al Jazeera.

A támadót leterítették, eközben egy biztonsági őr lelőtt egy eritreai bámészkodót, akiről úgy vélték, hogy ő lehetett a gyilkos társa. Az összeverődött tömeg meg is lincselte az észak-afrikai férfit, aki később a kórházban életét vesztette. Egyesek videóra vették, ahogy a felbőszült tömeg rátámad a férfira, fejbe rúgják, padot hajítanak felé. Egy izraeli rendőrségi szóvivő megerősítette az Al Jazeerának, hogy az eritreai férfit tévesen azonosították a támadás elkövetőjével.

A Hamasz a palesztin férfi által elkövetett támadást természetes válaszreakciónak és Iszlám Dzsihádnak nevezte, más palesztin csoportok is hasonló álláspontot képviseltek: ez „egy teljesen szokványos reakció volt az izraeli bűntényekre”.

Az összecsapásokban eddig 52-en haltak meg, 44 palesztin és 8 izraeli.

Az amerikai külügyminiszter a madridi sajtótájékoztatóján elmondta: az Egyesült Államok nem javasolja a jeruzsálemi Templom-hegy státuszának megváltoztatását, és ellenzi külső szereplők bevonását a palesztin–izraeli konfliktusba. Szíriával és Irakkal kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát. Oroszország szíriai beavatkozásával kapcsolatban az amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Moszkva kizárólag Aszad elnököt akarja támogatni.

A szeptember közepén kezdődött erőszakhullám közvetlen kiváltó oka az al-Aksza mecset terének megnyitása volt a zsidó látogatók előtt. A napi rendszerességgel ismétlődő, gyakran halálos kimenetelű erőszakos tüntetéseket, valamint általában késeléses merényleteket egyre többen tekintik „a harmadik intifádának” (palesztin felkelésnek). Az izraeli erők a tüntetők elleni akcióikban gyakran használnak könnygázt, kábító gránátot, gumírozott acél golyókat valamint éles lőszert is.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök elutasította azt a francia tervet, mely szerint nemzetközi megfigyelőket küldtek volna az al-Aksza mecset környékére.