Betonfallal választják el az arabokat a zsidóktól

Az öt méter magas elemeket az erőszakhullám megtörését célzó biztonsági intézkedések részeként helyezik ki.

Az öt méter magas betonelemeket a szeptember közepe óta tartó erőszakhullám megtörését célzó biztonsági intézkedéseik részeként kezdte el kihelyezni a rendőrség vasárnap délután Jeruzsálem Dzsabel Mukaber nevű arab és Armón Hanacív nevű zsidó lakónegyede közé, a két városrészt elválasztó közútra.

A következő napokban elkészülő, „ideiglenes rendőrségi zárópont” feliratú blokkokból épülő háromszáz méter hosszú fal feladata a rendőri közlés szerint az, hogy megakadályozza, hogy kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják meg az úton elhaladó autókat és az Armón Hanacívban lévő házakat.

A Háárec című újság hétfői számának a rendőrség képviselői elmondták, hogy a betonelemek igény szerint elmozdíthatók, a városházán pedig azt hangsúlyozták, hogy csak ideiglenesen emeltek falat, mert az elmúlt hetek több merénylője is ebből az arab negyedből indult útnak, és számos alkalommal dobtak onnan köveket és Molotov-koktélokat a szomszédos zsidó részekre.

A Háárec szerint az új, Jeruzsálemen belül épülő elválasztó fal fontos szimbolikus jelentéssel bír, mert a jelenlegi izraeli kormánynak a város egységét hangoztató hivatalos nyilatkozataival ellentétben gyakorlatilag a város kettéosztásának kezdetét jelenti.

A készülő ideiglenes fal mellett tizenegy állandó útelzáró pontot is elhelyeztek a város arabok lakta lakónegyedeinek útvonalain, és számos ellenőrző pontot állítottak fel a többi úton haladó járművek átvizsgálására is. A kiterjedt ellenőrzések miatt gyakran órákig kell várakozni a város nyugati felébe jutáshoz.

Az ellenzéki balközép Cionista Tábor nevű párt közleményt adott ki a lépések ellen, mely szerint „Benjámín Netanjáhú miniszterelnök hivatalosan felosztotta Jeruzsálemet és bebizonyította, hogy egy dolog az erőteljes hangvételű szónoklat, és megint másik dolog az intézkedések. Felügyelete alatt Jeruzsálemet megosztják, a zsidók félnek a Siratófalhoz menni, rendőrök és katonák őrzik a fontosabb utcákat és a bevásárlóközpontokat” – áll a szövegben.

Ugyanakkor a rendőrség lépését a jobboldalon is bírálják, például a Likudhoz tartozó Zeév Elkin bevándorlásügyi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott a katonai rádiónak, hogy a fal nem megfelelő eszköz az erőszaktól való elrettentéshez.

„Biztonsági szempontból helytelen. Megvitattuk a kérdést a kabinetben, és egyértelmű volt, hogy nem ez a megoldás. Ez egy ideiglenes és elszigetelt ügy. A terrorizmussal kell foglalkozni, és nem könnyen megkerülhető falakat kell építeni” – közölte Elkin.

Izrael 1967-ben foglalta el Jeruzsálem keleti felét benne az óvárossal, ahol számos zsidó lakónegyedet hozott létre, amelyek az évtizedek során összenőttek, közvetlen szomszédságba kerültek a mellettük lévő arab lakónegyedekkel. Emellett néhány szélsőséges zsidó csoport enklávékat kialakítva az arab negyedeken belül telepedett le, ami szinte lehetetlenné teszi a zsidó és az arab lakosság területi különválasztását, a város kettéosztását.

Jeruzsálem 850 ezer fős lakosságának 37 százaléka arab. Ők nem rendelkeznek teljes körű izraeli állampolgársággal, a parlamenti választásokon nem, viszont a helyi önkormányzati voksoláson szavazhatnak, és részesülnek az izraeli szociális ellátásból.

A beersabai buszállomáson történt vasárnap esti támadásban egy puskával és késsel felfegyverkezett palesztin férfi megölt egy izraeli katonát, és megsebesített másik tíz embert – számolt be róla az Al Jazeera.

A támadót leterítették, eközben egy biztonsági őr lelőtt egy eritreai bámészkodót, akiről úgy vélték, hogy ő lehetett a gyilkos társa. Az összeverődött tömeg meg is lincselte az észak-afrikai férfit, aki később a kórházban életét vesztette. Egyesek videóra vették, ahogy a felbőszült tömeg rátámad a férfira, fejbe rúgják, padot hajítanak felé. Egy izraeli rendőrségi szóvivő megerősítette az Al Jazeerának, hogy az eritreai férfit tévesen azonosították a támadás elkövetőjével.

A Hamasz a palesztin férfi által elkövetett támadást természetes válaszreakciónak és Iszlám Dzsihádnak nevezte, más palesztin csoportok is hasonló álláspontot képviseltek: ez „egy teljesen szokványos reakció volt az izraeli bűntényekre”.

Az összecsapásokban eddig 52-en haltak meg, 44 palesztin és 8 izraeli.

Az amerikai külügyminiszter a madridi sajtótájékoztatóján elmondta: az Egyesült Államok nem javasolja a jeruzsálemi Templom-hegy státuszának megváltoztatását, és ellenzi külső szereplők bevonását a palesztin–izraeli konfliktusba. Szíriával és Irakkal kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát. Oroszország szíriai beavatkozásával kapcsolatban az amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Moszkva kizárólag Aszad elnököt akarja támogatni.

A szeptember közepén kezdődött erőszakhullám közvetlen kiváltó oka az al-Aksza mecset terének megnyitása volt a zsidó látogatók előtt. A napi rendszerességgel ismétlődő, gyakran halálos kimenetelű erőszakos tüntetéseket, valamint általában késeléses merényleteket egyre többen tekintik „a harmadik intifádának” (palesztin felkelésnek). Az izraeli erők a tüntetők elleni akcióikban gyakran használnak könnygázt, kábító gránátot, gumírozott acél golyókat valamint éles lőszert is.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök elutasította azt a francia tervet, mely szerint nemzetközi megfigyelőket küldtek volna az al-Aksza mecset környékére.