Julia Klöckner, a CDU Rajna-vidék–Pfalz tartományi szervezetének vezetője, a párt egyik alelnöke a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy nem forgolódik ágyában álmatlanul éjszaka Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnökének kijelentései miatt.
„Hatalmas bizalmi válság” keletkezne, ha a koalíció a menekültpolitika miatt felbomlana, de nem kell ettől tartani. „Induljon ki abból, hogy hétfőn is tudósíthat a nagykoalícióról” – mondta Julia Klöckner a ZDF műsorvezetőjének, utalva arra, hogy a koalíciós pártok vezetői a hétvégén tárgyalnak majd a menekültpolitika körüli vitatott kérdésekről.
A politikus szerint a CDU/CSU és a pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) megegyezésre jutnak a tranzitzónák ügyében. Az ország menekültbefogadó kapacitásának felső határa körüli vitáról azt mondta: „talán nincs számszerű felső határ, amelyet ma ki lehet jelölni, de van egy tényleges felső határ”. Ezt számos tényező, például az önkéntesek teherbíró képessége és a rendelkezésre álló férőhelyek száma határozza meg.
Manferd Weber, a CSU elnökségi tagja, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy Horst Seehofer kijelentései nem fenyegetést jelentenek, hanem „segélykiáltást”.
Szerinte a koalíció felbontása nincs napirenden, és nem is alkalmas az idő ilyesmiről vitatkozni, mert „meg kell oldani a problémákat”. A menekülthullám annyira erős, hogy „sem Bajorország, sem Németország nem tudja elviselni”, az áradatot pedig csak az uniós külső határ ellenőrzésének erősítésével lehet csillapítani, és ehhez együttműködésre van szükség Törökországgal. A koalíciós pártok vezetőinek hétvégi találkozóin ezekről a kérdésekről kell tárgyalni – mondta Manfred Weber.
A CSU parlamenti (Bundestag-) csoportjának vezetője, Gerda Hasselfeldt a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy pártja „nap mint nap harcol” a menedékkérők áradatának korlátozásáért. Ennek a küzdelemnek a sikeréhez pedig a CDU-val kötött frakciószövetség felmondása és a CSU-s miniszterek visszahívása „nem segítene hozzá, ezért nem is veszi ezt fontolóra senki”.
A Bild című lap szerdán arról írt, hogy a CSU-ban mérlegelik ezt a két lehetőséget, Horst Seehofer pedig a CSU bajor tartományi gyűlésben (Landtag) működő képviselőcsoportjának müncheni ülése után újságíróknak nyilatkozva nem adott egyértelmű választ a pártszövetség és a koalíció esetleges felbontására vonatkozó kérdésekre. Csupán annyit mondott, hogy a CSU ugyan megállapodást szeretne, de „mindenre felkészült, jogilag és politikailag” minden eshetőséget megvizsgált.
Markus Söder bajor pénzügyminiszter pedig a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, hogy a mostani „a legnehezebb helyzet a CDU és a CSU viszonyában 1976 óta”. Ezzel arra utalt, hogy 1976 novemberében a CSU Bundestag-beli csoportja felmondta a frakciószövetséget a CDU-val, mert az elveszített választás után kibékíthetetlennek tűnő nézeteltérések alakultak ki az ellenzékben követendő politikáról. A szövetséget végül csak hetekig tartó tárgyalások révén sikerült helyreállítani.
A 630 tagú Bundestagban a CDU/CSU frakciószövetségnek 310 tagja van. Ebből 56 képviselő tartozik a CSU-hoz, és 254 a CDU-hoz. A harmadik koalíciós pártnak, az SPD-nek 193 képviselője van. Amennyiben a CSU esetleg távozik a koalícióból, a CDU és az SPD kényelmes többségre – 447 képviselőre – támaszkodó kormányt tudna alakítani.
Közös gyakorlatot kezdett a rendőrség és a hadsereg Szlovákiában a migránsválsággal összefüggésben az ország déli határán. Az egynapos gyakorlat a Robert Fico kormányfő jelenlétében tartott bemutatóval indult Pozsonynak a Dunától délre fekvő, Oroszvár nevű városrésze határában.
A „Dél akció” célja, hogy a fegyveres erők tagjai élőben gyakorolják a szlovák–magyar határszakasz megfigyelését, a járőrözést, valamint további olyan nem szokványos feladatokat is, amelyek a migránsválságból adódóan állhatnak elő. Az akcióban 129 rendőr, 138 katona, valamint a tűzoltóság és a katonai rendőrség segédegységei vesznek részt.
A gyakorlat egyidejűleg kezdődött meg az egész, mintegy 655 kilométer hosszú szlovák–magyar határszakaszon. Tizenegy úgynevezett összpontosítási helyet alakítottak ki, a vegyes összetételű járőrök ezekről indultak ki a határon kijelölt 126 megfigyelő pontra, ahol a járőrözés mellett szimulált illegális határátlépési helyzetekben is kipróbálják felkészültségüket.
A megnyitón Robert Fico kormányfő mellett Robert Kalinák belügy-, illetve Martin Glvác védelmi miniszter is részt vett.
A szlovák miniszterelnök a helyszínen újságíróknak nyilatkozva kijelentette: az európai uniós politika a migránsválság kezelésében teljesen csődöt mondott, aminek az a következménye, hogy a tagországok saját hatáskörükben vagy regionális szövetségek szintjén tesznek lépéseket a helyzet orvoslására.
„A lakosság számára biztosítanunk kell az ország határainak védelmét és azt is, hogy az illegális bevándorlás esetén képesek legyünk közbelépni” – szögezte le Robert Fico a preventív közös gyakorlat céljairól. A miniszterelnök megerősítette a migránsok újraelosztását célzó kötelező menekültkvóták elutasítására vonatkozó korábbi kijelentéseit. Hangsúlyozta, hogy a schengeni határok védelmét olyan elsődleges célnak tartja, amelyben a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) már hatékony együttműködést tudtak felmutatni.
A szlovák kormányfő egy védelmi határzárként szolgáló kerítés esetleges megépítésére vonatkozó újságírói kérdésre így válaszolt: nem lehet kizárni, hogy előfordulhat olyan helyzet, hogy „fizikai akadályokat” is használnak. „Nincs különösebb gondom egy hagyományos kerítés építésével ( ) mennyit kiabáltak, amikor Magyarországon ilyen épült, vagy amikor Szlovákia nemet mondott a kvótákra ( ) most viszont meg lehet nézni, hogy mi zajlik például Németországban” – jegyezte meg Robert Fico.
Az afgán kormány az erre vonatkozó egyezmény hiányában nem tartja kötelezettségének azoknak az afgánoknak a visszafogadását, akiknek Németországban elutasították menedékkérelmüket, illetve akiket kiutasítottak a német hatóságok – mondta a kabuli menekültügyi minisztérium szóvivője csütörtökön.
A szóvivő megjegyezte, hogy folynak már előzetes tárgyalások a kérdésről, de megállapodás még nem született arról, hogy Németország menedékkérőket szállítson vissza Afganisztánba. Hozzátette, hogy Ausztriával sincs még ilyen megállapodásuk.
A kabuli tárca ezzel azon sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint Németország arra akarja rábírni az Európai Bizottságot, hogy hozzon tető alá egy megállapodást a menekültek visszavételéről Afganisztánnal.
Szerdán Thomas de Maiziere német belügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az afgán menedékkérők nagy számát, és jelezte: az afgánoknak nem érdemes arra számítaniuk, hogy menekült- vagy úgynevezett befogadott státuszt kapnak Németországban. A berlini és a kabuli vezetés azon dolgozik, hogy az eddiginél jóval több menedékkérőt telepítsen haza Afganisztánba – tette hozzá.
Gyúlékony anyagot öntöttek be reggel az egyik, szülői felügyelet nélkül hagyott gyerekeket befogadó menhely ablakán. A gyújtogatásban senki sem sérült meg – mondta a svéd rendőrség.
Az utóbbi hetek során több menekültközpont és -menhely ellen követtek el gyújtogatást Svédországban, szerdára virradó éjjel például ismeretlenek Molotov-koktéllal lángba borítottak egy üresen álló stockholmi épületet, amelyet a hatóságok kedden jelöltek ki menekültszállásnak.
A svéd hatóságok a gyújtogatási sorozatra tekintettel már pár napja bejelentették, hogy a jövőben titokban akarják tartani a menedékkérőknek szánt szállások pontos helyét. Egyes települések azonban az ilyen jellegű információkat nyilvánosságra hozhatják.
