A Bundestag európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke és további három tagja a kétoldalú kapcsolatokról, Románia schengeni csatlakozásáról és a migrációs válságról tárgyalt több román intézmény vezetőjével, köztük Klaus Iohannis román államfővel is, de nem kért találkozót az okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával bíróság elé állított Pontától.
Krichbaum úgy nyilatkozott: a román kormányfőnek „egyelőre más intézményekkel van megbeszélnivalója”. Megjegyezte: Christian Wulff volt német szövetségi elnök nem várta meg a vádemelést, hanem azonnal lemondott, amint meggyanúsították.
„Ez politikai kultúra kérdése. Mi szeretnénk elkerülni az adott tisztségbe vetett közbizalom tönkretételét” – mondta a német politikus. Hozzátette: Pontát ártatlannak tekinti, amíg be nem bizonyosodik ennek ellenkezője, de szerinte le kellett volna mondania, és utána kellett volna tisztáznia magát a bíróságon.
Országa bukaresti nagykövetségén tartott sajtóértekezletén a német politikus a román parlamentet is bírálta, amiért – meggyanúsított tagjait a mentelmi jog mögé bújtatva – sok esetben akadályozta az igazságszolgáltatást. „A mentelmi jog nem egyik vagy másik törvényhozó kiváltsága, hanem a parlamentnek mint intézménynek a szabadságát védi: ezt kellene az illetőknek alaposabban átgondolniuk” – mondta Krichbaum.
Szerinte Románia schengeni csatlakozását is a korrupció hátráltatja. Bár elismerte, hogy az ország teljesíti a technikai feltételeket, úgy vélte, a kifogástalan műszaki felszereltség önmagában nem elegendő, ha fennáll a veszélye, hogy egy határőr némi ellenszolgáltatás fejében „mégis beengedi például a migránsokkal teli buszt”.
Romániának és Bulgáriának 2011 tavaszán kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Ezt kezdetben Németország és Franciaország, majd Finnország és Hollandia vétózta meg a két országban tapasztalható korrupcióra hivatkozva.
