Korrupt és barátságtalan személyzet, nem működő légkondicionáló berendezés, falak helyett sátorponyva – egyebek között ezek miatt lett az utasok szavazatai alapján a nigériai Port Harcourt-i Nemzetközi Repülőtér a világ legrosszabb légikikötője. Állítólag bizonyos részeit nemrég felújították, így már falakkal, ablakokkal, és padlóval is találkozhatnak az utazók. Port Harcourt egyébként Nigéria egyik tartományának fővárosa a Niger folyó deltájánál, lakosainak száma mintegy másfél millió.
A második helyre egy szaúdi létesítmény futott be, a dzsiddai Abdulaziz Király Nemzetközi Repülőtér. A személyzet állítólag mobilozással és csevegéssel üti el az időt, a belső tér pedig koszos, kaotikus és túlzsúfolt. Lehet, hogy Szaúd-Arábia vezetői is tisztában vannak a problémával, Dzsidda új repülőtere ugyanis 2016 közepén nyitja meg kapuit.
„Inkább nem ittam semmit, hogy ne kelljen kimenni a mosdóba” – ezt a nem túl hízelgő véleményt a nepáli Tribhuvan Nemzetközi Repülőtérről fogalmazta meg egy látogató. A katmandui légikikötőt is éppen renoválják, vagyis lehetséges, hogy lassan véget érnek az áldatlan állapotok. Nepált azonban más is sújtotta: 2015 áprilisában földrengés rázta meg, ami után helyre kellett állítani a repülőtér egyetlen kifutópályáját.
A negyedik helyre a hosszú várakozás miatt elátkozott taskenti repülőtér érkezett meg, majd sorrendben a caracasi, Port au Prince-i, a kabuli, a Ho Si Minh-városi és az iszlámábádi repülőtér következik. A tizedik legrosszabb légikikötő, egyben az európai „ranglista” vezetője a Beauvais-tilléi Repülőtér lett, amely 80 kilométerre található a francia fővárostól. „Ha a pokol hetedik bugyra a Földön lenne, az a Beauvais lenne” – írta egy utas a kérdőíven. Bár a listán eddig felsoroltaknál kétségkívül magasabb színvonalat hoz, a légikikötőt használok felvetették a barátságtalan személyzetet, a kevés széket és alacsony higiéniai színvonalat. Kárhoztatták azért is, mert messze van Párizstól, ám mint ahogy arról korábban mi is írtunk, ez egyáltalán nem számít ritkaságnak a fapados légitársaságok által használt repülőterek között, a ferihegyi egyes terminál – amíg a diszkont-légitársaságok vették birtokba – inkább üdítő kivételt jelentett a város közelsége miatt.
Az európai második helyet a szantorini, a harmadikat a rodoszi szerezte meg. A magyarok számára legismertebbek alighanem a berlin-schönefeldi (5.), a róma-ciampinói (7.) a brüsszel-charleroi-i (8.) és a london-lutoni (10.) légikikötő. Érdekesség, hogy az első tízben négy görög repülőtér is benne van. A schönefeldi az utasok szerint túlzsúfolt, a római második számú repülőtéren hosszúak a sorok, a charleroi-iról egyebek közt az elégséges fűtés hiányzik, a lutoni pedig drága.
