Háborús bűn lehetett a kórház lebombázása?

Afgán nyilatkozatok szerint a tálibok arra használták a kórházat, hogy a koalíciós erőket lőjék.

MTI
2015. 10. 06. 16:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Afgán kormányzati nyilatkozatok szerint a tálibok arra használták a kórházat, hogy a koalíciós erőket lőjék. Ezen nyilatkozatok arra mutatnak, hogy az együttműködő afgán és amerikai erők úgy döntöttek, hogy porig rombolnak egy működő kórházat, ami felér egy háborús bűncselekmény beismerésével” – írta közleményében Joanne Liu, az egészségügyi szervezet nemzetközi igazgatója.

A negyedszázada első expedíciós hadműveletükbe kezdő oroszok egyből civileket bombáznak Szíriában, míg az amerikaiak huszonöt éve vég nélküli háborúikban – megszokott eufemizmussal élve – „járulékos károkozási incidensben lehetnek érintettek” az afganisztáni Kunduz egyetlen nyugati civilszervezet működtette kórházánál. A két példa csak ízelítő abból, ahogy a globális tömegkommunikációt meghatározó nyugati fősodrú média gátlástalanul és kritikátlanul kettős mércét alkalmaz.

Zord Gábor László október 6-i vezércikkét itt olvashatja.

A nyolcvan nemzetközi és afgán egészségügyi dolgozóval működő intézményt október 3-án, szombaton hajnalban érte a légitámadás. Az MSF közlése szerint huszonkét ember vesztette életét a bombatalálatban, tíz beteg és tizenkét kórházi dolgozó. Ez a kórház volt a városban az egyetlen, ahol sebészet működött.

Az MSF, amely vasárnap beszüntette tevékenységét Kunduzban, korábban visszautasította afgán hivatalos személyeknek azt az állítását, miszerint tálibok tüzelőállásokat létesítettek a kórházban, amelyet az orvosszervezet szerint több mint egy óra leforgása alatt többször is tűz alá vettek.

Kunduz tartományi fővárost szeptember 28-án elfoglalták a tálibok. Az afgán hadsereg és az amerikai légierő másnap reggel ellentámadást indított a visszavételére, és többnapos harccal kiszorította őket a városból. A Kabultól északra fekvő, 300 ezres nagyvárosban azonban még mindig szórványos harcok zajlanak a biztonsági erők és az iszlamista felkelők között.

A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) harcoló alakulatai tavaly év végén vonultak ki Afganisztánból. A dél-ázsiai országban csak egy 13 ezer fős kontingens maradt, amely kiképzi és tanácsokkal látja el az afgán fegyveres erőket.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.