Ferenc pápa és Angela Merkel helyett a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kapta 2015-ben a Nobel-békedíjat – közölte a The Guardian. A díjazottak döntő mértékben járultak hozzá a 2011-es jázminos forradalom után a tunéziai pluralista demokrácia megteremtéséhez az indoklás szerint.
A bizottság szerint a kvartett biztosította, hogy Tunézia vezetése az arab tavasz után békés, demokratikus módon történjen. A Nobel-bizottság szerint a díjjal bátorítani kívánják a tunéziai embereket is, és remélik, más országok is követni fogják Tunézia példáját.
A tunéziai kvartett 2013-ban állt fel, miután a politikai merényletekkel súlyosbított arab tavasz polgárháborús állapotokat hagyott az országban. Ben Ali autoriter rezsimje ez előtt, 2011-ben bukott meg. Sokan elnyomással és radikalizálódással vádolták a szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot. 2013 októberében azonban „nemzeti párbeszéd” kezdődött a kormánypárt és az ellenzék között. Tavaly elnök- és parlamenti választásokat tartottak az országban, és lépésről lépésre hozták létre a demokrácia többi intézményét. A folyamatot időnként beárnyékolják súlyos erőszakcselekmények, főleg olyanok, amelyeket iszlám szélsőségesek követnek el. Idén két nagyon súlyos terrortámadás történt az országban, ezeknek összesen 60 halálos áldozata volt.
Az indoklás szerint a négyes biztosított egy alternatív, békés politikai megoldást az átmenetre, garantálva az alapvető jogokat a teljes népesség számára, függetlenül nemtől, politikai vagy vallási meggyőződéstől. A bizottság szerint bebizonyosodott, hogy iszlám és szekuláris politikai szervezetek békében tudnak együtt dolgozni, hogy jobb helyzetet teremtsenek egy országban. Négy szervezet küldötte alkotta, akik mindannyian különböző oldalakat képviseltek. A négyesben ott volt a tunéziai munkavállalók szövetségének elnöke, Wided Bouchamaoui, a tunéziai General Labour Union (UGTT) főtitkára, Houcine Abbassi, a tunéziai emberi jogi szövetséget vezető Abdessattar ben Moussa, illetve a National Bar Association elnöke, Mohamed Fadhel Mahmoud. A díjat a kvartett kapta, tehát nem az egyes szervezeteket díjazták ezzel.
Huszin Abbászi, a tunéziai munkásszakszervezet főtitkára a bejelentésre reagálva úgy nyilatkozott, hogy nagyon meglepte a kitüntetés, de nemcsak őt, hanem a kvartett többi tagszervezetének tagjait is. „Azokat az erőfeszítéseket jutalmazza a kitüntetés, amelyeket a kvartett több mint két évvel ezelőtt kezdett el, amikor az ország minden fronton veszélyben volt. Ez nagy öröm Tunéziának, és remény az arab világnak” – jelentette ki.
A Nobel-békedíjra legesélyesebbnek tartott jelölt, Angela Merkel német kancellár kiváló döntésnek nevezte a tunéziai szervezetek kitüntetését szóvivője szerint. A díj „megérdemelt jutalom a demokráciáért folytatott küzdelemért, és ahhoz a gondolathoz való ragaszkodásért, hogy egy nép, amely megszabadult egy diktatúrától, valami jobbat érdemel, mint egy újabb diktatúrát” – idézte a kancellárt Steffen Seibert. Arra a kérdésre, hogy a német vezető reakciója megkönnyebbülését tükrözi-e amiatt, hogy nem őt tüntették ki egy olyan időszakban, amikor menekültpolitikája feszültségeket kelt, a szóvivő így válaszolt: „Nem. Amiatti örömét tükrözi, hogy jó döntés született. Tisztelet a nyerteseknek, a többi pedig csak spekuláció, de nem a miénk” – szögezte le.
Francois Hollande francia elnök szerint a díj szentesíti a tunéziai demokratikus átmenet sikerét. A kitüntetés alkalmából az államfő üdvözölte a kvartett minden aktivistáját, a férfiakat és a nőket egyaránt, hiszen – mint mondta – sok nő is van közöttük. Hozzátette: „Ismerjük el, hogy az arab tavasz forradalmai közül a tunéziai az egyetlen, amelynek vitathatatlan választások és megalapozott demokrácia lett az eredménye.”
A szintén Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök kijelentette: az idei díj a tunéziai szervezetek tevékenységének dicsérete, a jóért folytatott küzdelem elismerése és bátorítás „további bölcs cselekedetekre”, hiszen a demokratizálódási folyamat feladatai nem fejeződtek be Tunéziában.
