Angela Merkel a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és a huszonöt évvel ezelőtti újraegyesítés óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani. „Sikerülni fog, erről nagyon mélyen meg vagyok győződve” – ismételte meg híressé vált kijelentését a menekültválság kezelésének kilátásairól. Hangsúlyozta, hogy kancellárként nem is mondhatott volna mást.
Angela Merkel a ZDF Anne Will című politikai vitaműsorában kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni – mondta a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban.
Aláhúzta: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. „Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek – jegyezte meg. – Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket abban a reményben, hogy akkor majd nem jönnek. [ ] Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok.”
A legfontosabb feladat rendezetté tenni a folyamatot. A menedékkérőknek, menekülteknek igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz, és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor „a multikulti élethazugság” – jelentette ki Angela Merkel.
A védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell, a védelemre szoruló embereket pedig be kell fogadni – tette hozzá. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szír állampolgárok túlnyomó többsége nem akar hosszabb távon Németországban maradni, hanem szeretne visszatérni hazájába.
Angela Merkel mosolygó menekültekkel készített színes szelfijeinek fatális mellékhatásuk van – írta a Der Spiegel. A lap szerint a közösségi portálokon terjedő felvételeket sokan felszólításként értelmezik, hogy azonnal induljanak el Németország felé.
Elmondta, hogy a menekülthullám nem Németország vagy a menedékkérőkkel készített szelfik miatt indult el, jóval összetettebb és földrajzilag távol érvényesülő tényezők indították el a hullámot. Ezekkel a valódi kiváltó okokkal kell foglalkozni, így javítani kell a Szíriából elmenekült, de a térségben maradt emberek helyzetét. Elsősorban Törökországgal kell szorosabbra fűzni az együttműködést, az országban élő – a helyi jogszabályok miatt menekültstátussal nem is rendelkező – szíriaiak életkörülményeinek javítása és a görög–török uniós külső határ jobb védelme céljából, fejtette ki a kancellár.
Európa egységesülési folyamata részének tekinti a német kancellár és a francia köztársasági elnök szerdai közös felszólalását az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Legutóbb 1989-ben, huszonhat évvel ezelőtt volt példa arra, hogy a francia elnök és a német kancellár együtt szólalt fel az Európai Parlamentben: akkor Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott egyszerre Strasbourg-ba. Szerdán a német és a francia vezető az Európai Unió helyzetét értékelő vitában szólalt fel.
A külügyi szakértő az M1 csatorna csütörtök reggeli műsorában azt mondta: várható volt hogy jellemzően általánosságokat fogalmaz meg a két politikus az illegális migrációról. Tamás Anna szerint Angela Merkel és Francois Hollande – történelmi jelentőségűnek nevezett – közös felszólalása azért is fontos, mert Európa egységesülési folyamatának közepette történt.
A német belügyminiszter támogatja, hogy az Európai Unió menekültügyi szempontból biztonságos harmadik országként ismerje el Törökországot, illetve a többi uniós tagjelölt országot. Thomas de Maiziere ezt a DPA német hírügynökséggel közölte az uniós belügyminiszterek csütörtöki, a nyugat-balkáni migrációs útvonallal is foglalkozó tanácskozása előtt. „Személy szerint támogatom Törökország biztonságosnak nyilvánítását. Úgy vélem, helyes, ha az EU-tagjelölteket biztonságos országnak tekintjük” – fogalmazott a tárcavezető.
A belügyminiszteri tanácskozáson a tervek szerint több nyugat-balkáni országot is biztonságosnak nyilvánítanak majd, hogy megkönnyítsék az innen érkező elutasított menedékkérők hazatoloncolását. Ugyanakkor Törökország biztonságossá nyilvánításával kapcsolatban kételyek merültek el, miután emberi jogi csoportok megkérdőjelezték, hogy a kurdokat és a politikai ellenzéket nem üldözik az országban. A biztonságossá nyilváníthatóság egyik feltétele ugyanis az emberi jogok betartása és a politikai üldöztetés megszüntetése.
Erre reagálva Thomas de Maziere úgy fogalmazott: „le kell szoknunk arról, hogy németként az összes kérdésben a világ minden országával szemben akaratoskodva üljünk az emberi jogok erkölcsi piedesztálján. Ha akarunk valamit Törökországtól, az csak úgy megy, ha közeledünk egymáshoz.”
Ugyanakkor Jens Stoltenberg főtitkár közölte, a NATO kész katonákat küldeni Törökországba, hogy megvédje tagországát a déli irányból érő fenyegetések ellen. A katonai szövetség már reagált is a fenyegetésre kapacitásának, csapásmérő képességének és készültségének fokozásával, hogy csapatokat küldhessen déli szárnyára, így Törökországba is – mondta a főtitkár. Megjegyezte azt is, hogy Oroszország szíriai légicsapásai és robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai „aggodalomra adnak okot”.
