Nem pihentek az orosz harci gépek

Hama és Idlíb tartomány szenvedett.

A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) arról is beszámolt, hogy a bombázásokkal egy időben a szíriai kormánycsapatok támadták az ellenzéki fegyveresek legalább négy állását. A térségből heves csapásokat jelentettek föld-föld rakétákkal is.

Az orosz védelmi minisztérium úgy véli, Oroszország számára elfogadhatók azok az amerikai javaslatok, hogy a két ország hangolja össze akcióit az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott harcban – közölte szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, a tárca szóvivője.

„Az orosz védelmi minisztériumban tanulmányozták a Pentagon kérését, és operatív módon megvizsgálták az IÁ terrorszervezet ellen szíriai területen végrehajtott műveletek egyeztetésére vonatkozó amerikai javaslatokat” – mondta a szóvivő. „A szóban forgó javaslatok egészében megvalósíthatók” – tette hozzá.

„Csak egyes technikai részleteket kell még pontosítani, amelyeket ma vitatnak meg szakértői szinten az orosz védelmi tárca és a Pentagon képviselői” – hangsúlyozta Konasenkov.

Az orosz légierő szeptember 30. óta hajt végre légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen Szíriában. A hadműveletben több mint ötven harci repülőgép és helikopter vesz részt. A védelmi minisztérium illetékesei hangsúlyozzák, hogy az orosz harci gépek kizárólag az iszlamisták állásait támadják, „és egyetlen légicsapást sem terveztek, és nem is mértek olyan polgári infrastruktúra ellen, ahol békés lakosok tartózkodhatnak”. Moszkva azt is hangsúlyozza, hogy az orosz fegyveres erők Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére tevékenykednek Szíriában – emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az AFP francia hírügynökség viszont azt emelte ki, hogy Oroszország, amely Damaszkusz régi szövetségese, az Iszlám Állam, valamint más iszlamista lázadók és a mérsékelt szíriai fegyveres ellenzék állásai elleni légicsapásokkal a damaszkuszi rezsimet segíti.

A NATO ezért korábban felszólította Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be a szíriai ellenzékiek és civilek elleni támadásait, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcra összpontosítsa erőfeszítéseit.

Amerikai és orosz szakértők a múlt héten tárgyaltak Moszkva kérésére az esetleges szíriai légtérbeli incidensek elkerülésének módjairól. Mindkét ország rendszeresen légicsapásokat hajt végre az arab országban, és el akarják kerülni, hogy egyszerre ugyanazt a célpontot támadják. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

Az orosz védelmi tárca közlése szerint Moszkva kedden az Iszlám Állam tizenkét állását bombázta Deir-ez-Zór város térségben, valamint Damaszkusz, Idlíb és Latakia kormányzóságban.

Törökország miniszterelnöke felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a török légteret. Hozzátette, hogy Ankara semmilyen engedményre nem hajlandó határai biztonságát tekintve.

Ahmet Davutoglu Isztambulban, egy iskola felavatásán beszélt, az eseményt élőben közvetítette a török állami tévé. A kormányfő ismét bírálta Oroszország szíriai légitámadásait, mondván, hogy azok főként a mérsékeltnek tekintett felkelőket veszik célba, ami viszont az Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista terrorszervezet erősödését segíti. Szavai szerint Moszkva 57 légicsapás közül mindössze kettőt mért az Iszlám Állam (IÁ) állásaira, az összes többivel a mérsékelt ideológiájú felkelőket támadta, ráadásul az egyetlen erőt Szíria északnyugati részén, amely az IÁ ellen harcol.

A török kormányfő arra kérte Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben Törökország biztonsági aggályait Szíria vonatkozásában. Hangsúlyozta: nem akarja, hogy a szíriai konfliktus Oroszország és a NATO kapcsolati válságává mélyüljön, sem pedig azt, hogy orosz–török perpatvarrá fajuljon.

A szíriai kérdés nem oldható meg Oroszország összehangolt részvétele nélkül, szükséges, hogy az egyre intenzívebbé váló szíriai orosz jelenlét a globális terrorellenes koalíció oldalán legyen – jelentette ki a TVN24 lengyel hírtelevízió kedd esti adásában nyilatkozva Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter.

Emellett azt mondta: „a nemzetközi elszigeteltség szorításában lévő” Oroszország szíriai szerepvállalásában szerinte az a vágy nyilvánul meg, hogy nagyhatalomnak tekintsék. A lengyel külügyminiszter ezért „erőfitogtatásnak” minősítette a szíriai orosz hadműveletet, mely azonban nem a NATO ellen irányul, „nem agresszív”. Hozzátette: nem hiszi, hogy Oroszország képes lenne Szíriában valamiféle komolyabb incidenst előidézni, amely tovább növelné a feszültséget.

Ugyanakkor kijelentette, Szíria „túl érzékeny térség” ahhoz, hogy magára hagyják, ezért komoly tárgyalásokra van szükség, mert ott „globális szempontból is nagyon komoly dolog történhet”.