A hírügynökség értesülései szerint a moldovai hatóságok az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) karöltve az elmúlt öt évben négy alkalommal akadályozták meg, hogy orosz kötődésű bűnbandák radioaktív anyagokat adjanak el a közel-keleti szélsőségeseknek. A legutóbbi ilyen eset februárban történt, amikor egy csempész akkora mennyiségű céziumot próbált értékesíteni, amellyel városrészeket lehetne beszennyezni.
A cikk kiemeli, hogy az érintett bűnszervezetek Moldovában virágzó feketepiacot tartanak fenn, ahol a nukleáris anyagokat értékesítik. A helyi rendőrség és az igazságszolgáltatási szervek megosztották a hírügynökséggel a nyomozati ügyiratokat, melyekből kiderül, hogy napjainkra mennyire veszélyessé vált ez az üzletág. A négy nukleáris csempészeti üggyel foglalkozó nyomozótiszt például elmondta, hogy további esetekre számítanak, és amíg a bűnözők úgy gondolják, hogy nagy pénzt tudnak szerezni anélkül, hogy elkapnák őket, folytatni is fogják az üzletelést.
A letartóztatásokról szóló videofelvételek, fényképek és a kihallgatási anyagok alapján a hírügynökség arra a következtetésre jutott, hogy a moldovai csempészetellenes stratégia nem megfelelő. Ugyanis a hatóságok valamennyi esetben az adásvétel korai szakaszában csaptak le a bűnözőkre, amivel a főkolomposoknak esélyt adtak a menekülésre.
A moldovai nyomozó hatóságok így nem tudhatják, hogy a kereket oldó gyanúsítottak felhagynak-e a „piszkos” anyagok kereskedelmével, de még azt sem, hogy kik lehetnek a vásárlóik, miközben az Iszlám Állam (IÁ) egyértelműen arra törekszik, hogy tömegpusztító fegyvereket használjon.
Portálunk az AP jelentése kapcsán felkereste a Külügyi és Külgazdasági Intézetet, melynek vezető elemzője, Barabás T. János elmondta: a nukleáris anyagok csempészete ma is nagyon komoly veszély, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) évente 150-200 ilyen eset fut be, amelyek a radioaktív anyagok eltűnéséről, ellopásáról szólnak, vagy arról, hogy ezek kikerültek az ellenőrzés alól.
A szakértő rámutatott: a Szovjetunió felbomlása után az új orosz állam nem tudott elszámolni a teljes atomkészletével, így hiányoztak ebből olyan anyagok is, amelyek még néhány évvel a rendszerváltás előtt megvoltak. Barabás T. János szerint ugyanakkor az AP cikke eltúlzott, mert jelenleg nem Moldova a legfontosabb tranzitország, a NAÜ vonatkozó jelentésében is csak kisebb horderejű esetekről számol be. A határon egyébként már radioaktívanyag-detektáló szerkezeteket is felállítottak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!