Az alkotmányreformról szóló, Szerzs Szargszjan államfő által kezdeményezett referendum tervét 103 képviselő támogatta voksával, 10 ellene volt, 3 tartózkodott. Az öt ellenzéki pártból kettő igennel szavazott. Az ellenzék nagy része azonban ellenzi a tervezett alkotmánymódosítást, azzal az indokkal, hogy a Szargszjan vezette Örményország Köztársasági Pártja így akarja „bebetonozni” magát a hatalomba.
Az örmény államfő március 14-én hagyta jóvá az ország alkotmányos reformjának koncepcióját, amely egyebek között előirányozza a parlamenti kormányzati rendszerre való áttérést, az erről szóló törvénytervezetet pedig augusztus 21-én küldte meg a törvényhozó testületnek.
A jelenleg érvényben lévő alaptörvényt 1995. július 5-én fogadták el, és 2005. november 27-én több módosítást hajtottak végre rajta. Ez az alkotmány rögzíti, hogy Örményország ma elnöki köztársaság, amelyben a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, illetve iktatja be vagy menti fel a kormány tagjait.
A javasolt módosítás értelmében az államelnök hatásköre a jövőben „a nép egységének megtestesítésére és az alkotmány betartásának felügyeletére” korlátozódna. A korábbiakkal ellentétben nem közvetlen választások révén kerülne hivatalába, hanem a parlament választaná őt legalább háromnegyedes többséggel. Megbízatásának időtartama a jelenlegi öt évről hét évre emelkedne, de nem kaphat újabb mandátumot, és elnöki időszaka alatt egyetlen pártnak sem lehetne tagja.
Az alkotmánymódosítás szerint alapvetően átalakulna a választási rendszer is, eszerint eltörölnék az egyéni választókerületi rendszert, és áttérnének a pártlistás választásra. A parlament lenne a legfőbb „népképviseleti szerv”, a parlamenti ciklus továbbra is öt évig tartana. A módosítás révén ugyanakkor a honatyák létszáma a jelenlegi 131-ről 101-re csökkenne.
A kormány töltené be kizárólag a végrehajtó hatalom szerepét. Ha a parlamenti pártok nem lennének képesek stabil parlamenti többséget összekovácsolni, újabb választásokat kellene kiírni, amelyeken viszont már csak a két, korábban legjobb eredményt elérő párt indulhatna. A miniszterelnököt továbbra is a köztársasági elnök nevezné ki, de személyét a parlamenti többséget összehozó pártok jelölik. Háború esetén a kormányfő válik a hadsereg főparancsnokává, a mostani alkotmány ezt a tisztséget az államfőnek tartotta fenn.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!