A CNN Türk hírtelevízió közlése szerint a robbanások egy olyan „béketüntetés” gyülekezőhelyén történtek, amelynek résztvevői az ország délkeleti részén a török állam és kurd fegyveresek között zajló konfliktus ellen terveztek tiltakozni. A kurdszimpatizáns HDP párt is a helyi idő szerint délben kezdődő tüntetésen való részvételre szólított a BBC szerint. Júniusban a HDP egy tüntetését is bombatámadás érte Diyarbakir városában, még az általános választások előtt.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a detonációk az ankarai pályaudvarhoz vezető felüljárón történtek.
A CNN beszámolt róla: egy szemtanú szerint a robbanások olyan erejűek voltak, hogy beleremegtek a közeli toronyházak is. A portál értesülései szerint 97-re nőtt a halálos áldozatok száma, a helyszínen 68 ember, a kórházba szállítás után pedig további 29 ember halt meg.
Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket. Az eredetileg béketüntetésre készülő emberek azt kiabálták, hogy „gyilkos rendőrök”, miközben visszaszorították őket a rendfenntartó erők. A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a sebesültek ellátásában.
Ahmet Davutoglu miniszterelnök bejelentette: erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantást. A kormányfő azt is mondta, hogy a „potenciális gyanúsítottak” az IÁ, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő – szélsőbaloldalinak nevezett – török csoport, a Forradalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) soraiban vannak.
A török rádió és televízió „legfelsőbb tanácsa” – amely egyfajta médiatanácsként működik – ideiglenes hatállyal teljes hírzárlatot rendelt el minden tájékoztatási eszköz számára, vagyis semmiféle információt nem közölhetnek a merénylettel kapcsolatosan. A hivatal arra hivatkozva hozta ezt az intézkedést, hogy megelőzzék a „nemzetbiztonságot érintő fenyegetéseket és a közrend megzavarását”.
Az ország egysége és békéje ellen intézett terrortámadásnak bélyegezte és mélyen elítélte az Ankarában szombaton elkövetett merényletet Recep Tayyip Erdogan török államfő.
A köztársasági elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közleményében Erdogan szolidaritásra és elszántságra szólította fel honfitársait, és azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban felkutatják és bíróság elé állítják az elkövetőket. Egyelőre egy csoport sem vállalta magára a robbantásért a felelősséget.
„Bármiben gyökerezzen, bármi legyen az oka, célja vagy neve, elítélünk minden terrorcselekedetet és minden terrorista szervezetet, egyesülnünk kell, hogy szembeszálljunk vele”
– hangoztatta a török államfő, aki „felelős viselkedésre” és a terrorizmus elleni állásfoglalásra kért minden török állampolgárt.
Erdogan megszakította isztambuli látogatását és visszaindult a fővárosba a merénylet hírére. Hasonlóképpen tettek az ellenzéki pártok vidéken kampányoló vezetői, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök pedig lemondta a következő három napra tervezett programjait és rendkívüli tanácskozásra hívta össze a biztonsági szolgálatok vezetőit.
Törökország korábban igyekezett elkerülni az összetűzést az Iszlám Állammal, de nemrég változtatott a hozzáállásán, és engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy török bázisról bombázza az ISIS-t. Egy friss jelentés szerint egyre több török lép be az Iszlám Állam soraiba. Augusztus végén számoltunk be róla, hogy török harci gépek először csaptak le az Iszlám Állam állásaira a Washington vezette nemzetközi koalíció keretében. Az ország a 32 halálos áldozatot követelő suruci merénylet hatására indított végül nyáron légicsapásokat az Iszlám Állam ellen Szíriában, de ekkor még önállóan cselekedett, valamint harci gépei nem is léptek a szíriai légtérbe.
Selahattin Demirtas, a kurdbarát HDP vezetője rettenetes mészárlásnak és barbár támadásnak nevezte a merényletet, és párhuzamot vont közötte és a HDP júniusi diyarbakiri választási gyűlésén, illetve a Suruc városban júliusban elkövetett terrortámadás között. A HDP úgy hiszi, alapvetően ellene irányult az ankarai merénylet, mert a pokolgépek az ő menetoszlopuknál robbantak fel.
A szombati ankarai merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy „összehangolt háborút” indított júliusban a terrorizmus ellen.
Az MTI-hez eljuttatott levélben a magyar köztársasági elnök azt írta: mély megrendüléssel értesült az ankarai pályaudvar mellett közel száz ártatlan polgári személy életét követelő merényletről.
„Engedje meg, hogy az egész magyar nép nevében ezúton fejezzem ki őszinte részvétünket az áldozatok rokonainak, hozzátartozóinak. Osztozunk fájdalmukban, és szívből együtt érzünk a sebesültekkel is, akiknek mielőbbi teljes felgyógyulást kívánunk” – áll a levélben.
A magyar államfő megerősítette: „elfogadhatatlannak tartjuk, és határozottan elítéljük a terrorizmust, annak minden formáját és megjelenését. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az emberi értékek védelmében síkra szálló erőknek sikerül majd legyőzniük az erőszak ideológiáját, a pusztítás megszállottjait”.
A török külügyminisztérium információi szerint nem tudni egyelőre külföldi áldozatokról a szombat délelőtt Ankarában elkövetett merénylet nyomán – mondta Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet az M1 csatorna híradójában telefonon szombat este. Hozzátette: a merénylet elkövetőiről még nincs hivatalos információ.
Fokozott rendőri készültség van a török fővárosban, a készenléti rendőrség embereit is kivezényelték, rohamrendőrök és vízágyúk is vannak az utcákon – mondta.
A most Törökországban tartózkodó magyar turistáknak a nagykövet azt ajánlotta, lépjenek kapcsolatba az isztambuli főkonzulátussal vagy az ankarai magyar nagykövetséggel. Ajánlatos kerülni a tömegeseményeket, bevásárlóközpontokat is – tette hozzá.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben ítélte el szombaton a terrorcselekményt. Mint fogalmazott, nem lehet semmiféle mentség egy ilyen borzalmas merényletre, amelyet a békéért menetelő emberek ellen követtek el. A főtitkár hangsúlyozta: minden NATO-szövetséges továbbra is egységben fog küzdeni a terrorizmus ellen.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával közösen kiadott közleményében arra biztatott minden török politikai erőt és a török nép egészét, hogy maradjon egységes a terrorizmussal és mindazokkal szemben, akik destabilizálni akarják az országot.
Francois Hollande francia elnök is élesen elítélte az általa gyűlöletesnek nevezett merényletet. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter brutális terrortámadásnak nevezte a merényletet. Megállapította: a tetteseknek az volt a céljuk, hogy a félelem légkörét teremtsék meg Törökországban a választások előtt. „Nem szabad, hogy ez sikerüljön (nekik)” – mondta.
Az Egyesült Államok is határozottan elítélte a véres merényletet. A Fehér Ház közleményben különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a tragédia ismét rávilágított a terrorizmus és annak megjelenési formái elleni harc elsődleges fontosságára, a régiós és azon kívüli partnerek összefogásának szükségességére.
