Most már nem hezitált az orosz vezetés: Dmitrij Medvegyev már a Krím Oroszországhoz való csatlakozása előtt elrendelte a Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését, mondván: „Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is”.
Talán senki sem csodálkozott különösebben, mikor ez év januárjában Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést. Rotenberget Putyin jó barátjaként tartja számon a sajtó, aki valamikor együtt cselgáncsozott a későbbi elnökkel. Ahogy az sem lephette meg a közvéleményt, hogy az SGM közbeszerzési versenytárgyalás nélkül kapta meg a szerződést, ami nem egyedülálló az orosz közpénzek elköltésénél.
Rotenberg ugyan tagadta, hogy a megrendelésnek bármi köze lenne a Putyinhoz fűződő barátságához, az üzlet bizonyosan jól jött neki, mert fél évvel korábban az olasz hatóságok lefoglalták a tulajdonában lévő ingatlanokat.
A mostani tervek szerint a hidat több szakaszban készítenék el, amelyen egy kétszer kétsávos autóút, mellette pedig egy dupla sínpárból álló vasút fog húzódni. Még a félsziget energiaellátására is gondoltak: egy magasfeszültségű kábelt fektetnének le a híd mentén, sőt idővel gázvezetéket is építhetnek a közelbe.
Az így megépülő híd hossza 19 kilométer lesz, ebből az első, 6,1 kilométeres szakasz a krími Kercs városát Tuzla szigettel köti össze, a második, 7,5 kilométeres rész pedig a szigetet és a Tuzla-földnyelvet. A hidat 120 km/órás sebességű közlekedésre tervezték, kapacitása pedig napi 36 ezer járműre is elegendő lesz. Emellett a múlt héten a szárazföldi Oroszországban belekezdtek a hídhoz vezető negyven kilométeres M25 autópálya építésébe is. 2018 végén így – 75 évvel az első tervek után – meg is indulhat a közúti közlekedés a kercsi hídon.
