Ukrajna miatt uniós csúcsot hívnak össze

Rövid időn belül rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében. Nem mondanak le a Krímről.

Tagadta Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt nagykövete hétfőn, hogy orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet, és szkeptikusan nyilatkozott egy esetleges EBESZ megfigyelői misszió felállításáról. „Nincsenek arra vonatkozó információim, hogy orosz katonák állomásoznának (a Krím félszigeten) a (fekete-tengeri) flotta tagjain kívül, akik egy Ukrajnával kötött megállapodás értelmében vannak ott” – közölte Andrej Kelin nagykövet.

A német kormány szerint a hét vezető ipari hatalom (G7) segíthet Ukrajnának a Gazprom orosz gázipari vállalattal szemben fennálló számlatartozás kiegyenlítésében.

Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn Berlinben kiadott közleményében a G7-csoport pénzügyminisztereinek nyilatkozatára utalva kiemelte, hogy Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve az IMF forrásai mellett további támogatást is kaphat, egyebek között a Világbanktól, más pénzügyi szervezetektől és az Európai Uniótól. „Konkrétan egy Gazprom-számla kiegyenlítéséről van szó, még márciusban” – mutatott rá a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy az egyeztetések ebben az ügyben már a héten elkezdődnek.

Az ENSZ főtitkára Ukrajna függetlenségének tiszteletben tartására szólított fel hétfőn, és figyelmeztette Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább mélyítheti a válságot.

Ban Ki Mun genfi sajtótájékoztatóján, röviddel Szergej Lavrovval tartandó megbeszélése előtt elmondta: arra fogja kérni az orosz külügyminisztert, hogy a konfliktus kiterjesztése helyett próbáljanak párbeszédet kezdeni a kijevi hatóságokkal. „Rendkívül fontos, hogy helyreállítsuk a nyugalmat és párbeszéd útján enyhítsük a feszültséget” – hangsúlyozta Ban Ki Mun.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségének meggyőződése, hogy a krími helyzetet a tárgyalóasztalnál, békés úton kell rendezni. „Csakis így érhető el egyebek mellett az is, hogy Kárpátalja katonaköteles magyar férfilakossága ne vegyen részt egy ukrán–orosz értelmetlen testvérháborúban” – hangsúlyozta a testület közleményében. Az elnökség üdvözölte, hogy Olekszandr Turcsinov megbízott államfő nem írta alá a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény eltörléséről szóló jogszabályt.

Az elnökség tudomásul vette, hogy Gajdos István kilépett a Régiók Pártja frakciójából, és a függetlenekből álló Szuverén Európai Ukrajna képviselői csoport tagjaként, más kisebbségi és kárpátaljai képviselőkkel együtt csatlakozott az Európai Választás elnevezésű, új parlamenti koalíciós többséghez. „A jelenlegi helyzetben ez az egyetlen reális lehetőség ahhoz, hogy eredményesen álljunk ki az országban élő nemzeti közösségek, így a magyar közösség jogainak szavatolása érdekében” – fűzte hozzá az UMDSZ elnöksége közleményében.

Konzultációt tartanak szerdán Párizsban az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláírói – közölte hétfőn az ukrán fővárosban, Kijevben William Hague brit külügyminiszter. Szavait az Ukrainszkaja Pravda ukrán napilap idézte internetes oldalán.

Hague elmondta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország külügyminiszteri szinten folytat majd egyeztetést a húsz éve született dokumentum alapján. A politikus emlékeztette Oroszországot, aláíróként akkor arra vállalt kötelezettséget, hogy szavatolja Ukrajna területi integritását. Ígéretet tett egyben arra is, hogy nem alkalmaz ellene fegyveres erőt.

Az új ukrán hatalommal szemben álló oroszbarát tüntetők hétfőn behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat – jelentette a Lenta.ru orosz hírportál helyi médiaértesülésekre hivatkozva. Az értesülések szerint a megyei tanács (közgyűlés) üléstermében lökdösődés alakult ki.

Anton Davidcsenko, az Ifjúsági Egység nevű oroszbarát szervezet vezetője a terembe betörve ismertette követeléseiket a képviselővel. Követelte, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadjon magához minden hatalmat, a rendvédelmi szervek, az ügyészség, a regionális titkosszolgálati és belügyi szervek vezetését. A tüntetők hangsúlyozták: nem Ukrajna szétesését, de területi közigazgatási reformot követelnek.

Egyben népszavazást sürgettek Odessza megye különleges jogállásáról. Javasolták, hogy a megyei közgyűlés vegye napirendre népszavazás kiírását az Ukrajnához tartozó Odesszai Autonóm Köztársaság létrehozásáról, de az indítványt végül elutasították.

A feszültség csökkentésére van szükség az Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban – mindössze ennyit mondott az újságíróknak Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője Brüsszelben a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása előtt hétfőn. Ashton emellett még annyit közölt, hogy a „nagyon-nagyon mély” aggodalmak miatt hívta össze a diplomáciai vezetők tanácskozását.

Laurent Fabius francia külügyminiszter a tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy az orosz műveletek elítélése mellett párbeszédre is szükség van, Franciaország pedig a válság megoldására irányuló tervet ismertet majd a tanácsban.

Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Európa minden kétséget kizáróan a legsúlyosabb válságát éli át a berlini fal leomlása óta, és – mint mondta – 25 évvel a hidegháború után újra fennáll a kontinens kettéosztottságának valós veszélye.

A Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését rendelte el orosz kormányfő. Ezt maga Dmitrij Medvegyev közölte hétfőn a BBC orosz nyelvű hírszolgálata szerint. „Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is” – hangsúlyozta az orosz kormányfő.

„Szoros figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását. Vannak azonban általános érvényű döntéseink, egyebek között a tavaly decemberben aláírt dokumentumok, amelyeket senki sem változtatott meg, senki sem törölt el” – szögezte le Medvegyev, hozzátéve, hogy egyebek közt a Kercsi-szoroson átvezető, kereskedelmi folyosó kiépítéséről van szó. Egyúttal közölte: aláírta a szoroson átvezető híd megépítésére vonatkozó kormányrendeletet.

Az ukrán ellenzék nem teljesített semmit a február 21-én megkötött megállapodásból, és az abban foglalt egységkormány megteremtése helyett Ukrajnában megalakította a győztesek kormányát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hétfői ülésszakán. Hangoztatta, egyes nyugati országok, vitatva a törvényes hatalom abszolút legitim tevékenységét, támogatták az ukrán kormányellenes akciókat, biztatták azok tagjait, akik erőszakos akciókhoz folyamodtak. Kormányzati épületeket foglaltak el és gyújtottak fel, rátámadtak a rendőrségre, fegyverraktárakat fosztottak ki, kigúnyolták a régiós hivatali személyeket, durván beavatkoztak az egyház ügyeibe. Az ukrán főváros, Kijev és számos nyugat-ukrajnai város központját „fegyveres, nacionalista-radikálisok foglalták el szélsőséges, oroszellenes, antiszemita jelszavak jegyében” – mondta Lavrov.

Lavrov szerint az ellenzék a megígért nemzeti egységkormány helyett „a győztesek kormányát” hozta létre. Az orosz külügyek irányítója szólt arról is, hogy az Ukrajnában bevetett orosz csapatok az ukrajnai orosz kisebbséget védik. „Az orosz csapatok bevetése addig szükséges Ukrajnában, amíg normalizálódik a politikai helyzet Ukrajnában” – mondta. Lavrov felszólította Oroszország nyugati partnereit, hogy tegyék félre „geopolitikai számításaikat” és gondoljanak az ukrán népre.

Kárpátaljának mint az „európai Ukrajna magjának” monolit erőként kell szembeszállnia az ellenséggel, „amely már a kapuink előtt áll” – írta hétfőn Valerij Luncsenko, a Magyarországgal szomszédos nyugat-ukrajnai megye új kormányzója a lakossághoz intézett felhívásában.

Luncsenko, akit vasárnap nevezett ki Kárpátalja kormányzójává Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök, a Facebook-oldalán közzétett kiáltványában leszögezte: „Ukrajna történetében először fordul elő, hogy államunkat külföldi agresszió éri. Gyakorlatilag mindannyian az Orosz Föderációval vívandó, nyílt és totális háború szélére kerültünk. Megpróbálnak bennünket megfélemlíteni, egymással szembeállítani, függetlenségünk önkéntes feladására kényszeríteni.”

„Országunk e nehéz órájában minden erőfeszítést meg kell tennünk, és készen kell állnunk, hogy megvédjük hazánkat. Összehangoltan kell cselekednünk és végrehajtanunk az állam vezetése által jóváhagyott döntéseket. Tartózkodnunk kell a meggondolatlan cselekedetektől, meg kell őriznünk józan gondolkodásunkat és higgadtságunkat” – áll a felhívásban.

A kormányzó hitet tett amellett, hogy a kárpátaljaiak az Ukrajna szabadságáért életüket áldozó hősök emlékéhez méltó választ adnak „az orosz agresszornak”, és nem engedik meg, hogy az megsemmisítse eddig elért vívmányaikat. A jelenleg Kijevben tartózkodó Luncsenko egységre, bölcsességre és állhatatosságának megőrzésére szólította fel a megye lakosságát.

Az orosz katonaság vérontás nélkül fogja elérni célját a Krím félszigeten, mert az ukrán hadsereg szétesett – vélte egy orosz katonai szakértő a Vedomosztyi című orosz napilapnak nyilatkozva, amely a Kreml krími katonai beavatkozását bíráló kommentárokat is közölt hétfőn.

Mihail Barabanov, a Moscow Defense Brief című lap szerkesztője a Vedomosztyinak azt mondta, hogy szerinte az ukrán hadsereg nem harcképes, az orosz államfőnek pedig nem célja a Krím félsziget jogi értelemben vett elszakítása Ukrajnától, mert az „túlságosan nehézkes lenne nemzetközi szempontból”. Inkább arról lehet szó, hogy a terület de facto átkerülne Oroszország protektorátusa alá.

A katonai szakíró szerint Moszkva most azt is elérheti, hogy az orosz fekete-tengeri hadiflotta krími tartózkodásának ne szabjanak időhatárt és ne korlátozzák a flotta ottani ténykedését. A háború nemcsak a nemzetközi egyezmények megsértését jelenti, hanem annak az elismerését, hogy a fegyvereken kívül nincs más eszköze az érvelésre egy országnak – figyelmeztetett a Vedomosztyi kommentárja.

Brüsszelben ismertetett nyilatkozata szerint a helyzet nem javult, ezért a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek össze kell ülniük, hogy „közös választ” adjanak a fejleményekre és „rendkívüli intézkedéseket” hozzanak. Barroso közölte, hogy eközben az unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna megsegítését célzó csomagon.

A brüsszeli bizottság elnökének kijelentése előtt uniós diplomáciai források már közölték, hogy ismét felmerült az a hét végén félretett elképzelés, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitassák meg az Ukrajna körül kialakult helyzetet.

Egy uniós diplomata azt mondta az MTI-nek: egyelőre nem tudni, hogy az ukrán külügyi tárca képviselője is megjelenik-e az EU székhelyén. Közlése szerint a hét végén felmerült a rendkívüli EU-csúcs gondolata, de azt egyelőre félretették. Hétfőn viszont egy másik uniós forrás arról számolt be, hogy „valamikor a hét folyamán” mégis elképzelhető a rendkívüli EU-csúcs tető alá hozása.

Az ukrán főügyész szerint Oroszország már régóta készítette a krími forgatókönyvet. Julija Timosenko mindeközben arról beszélt, hogy Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az EU-ba, miközben a krími parlament oroszbarát elnöke arról beszélt, hogy a félszigeten pontosan ugyanaz történt, mint a Majdanon.

Nem segítene az IMF-hitel

Ukrajnán nem segítene a Nemzetközi Valutaalap hitele, sőt sok tekintetben súlyosbítana a helyzetén – mondta Csath Magdolna közgazdász a Lánchíd Rádióban.

A rádióban korábban megszólalt Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is, aki szerint Ukrajna egy lőporos hordó, és rendkívüli nyugalom kell ahhoz, hogy ne robbanjon fel. Úgy véli, hogy mindenkinek nagyon óvatosnak kell lennie, így a magyar kormánynak is a kárpátaljai magyar kisebbség miatt. Hozzátette: az ukrán állam a szétesés szélén van.

Diplomáciai vélekedések szerint minden bizonnyal elítélik az orosz katonai fellépést, követelik annak beszüntetését, Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a tiszteletben tartását. Az Oroszország elleni szankciós intézkedésekhez azonban állítólag nincs meg a szükséges támogatottság az EU-tagállamok között. A hétfői rendkívüli EU-külügyminiszteri megbeszélésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.

Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett, amelynek megsértését elítéljük – jelentette ki a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozására érkezve Martonyi János.

A magyar diplomácia vezetője újságírók kérdéseire úgy nyilatkozott, nem tudja megerősíteni, hogy a külügyi tanács kilátásba helyez-e majd uniós szankciókat Oroszországgal szemben, vagy tárgyalnak-e egyáltalán ilyesmiről. Ezt mind alaposan és mélységében meg kell vitatni délután – fogalmazott Martonyi János.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy országa soha nem fog lemondani a Krím félszigetről. A Reuters tudósítása szerint az orosz csapatok az utóbbi napokban gyakorlatilag átvették az ellenőrzést a többségében orosz ajkú, fekete-tengeri félszigeten.

„Senki nem adja át a Krím félszigetet. Oroszország próbálkozása, hogy megszerezze a területet, nem fog sikerrel járni. Csak időre van szükségünk” – mondta az ukrán kormányfő a Kijevben tartózkodó William Hague brit külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. Jacenyuk hozzátette, hogy katonai opciót pillanatnyilag nem fontolgatnak.

Ukrajnának sürgősen gazdasági és politikai támogatásra van szüksége – hangsúlyozta. „Valódi, kézzelfogható támogatásra. Hiszünk abban, hogy nyugati partnereink biztosítani fogják ezt a támogatást” – mondta az ukrán kormányfő.

Ukrajnából érkezők egyre gyakrabban kérnek menedéket Oroszországban – közölte hétfőn Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat vezetője. A tisztségviselővel interjút készítő Interfax orosz hírügynökség egy másik jelentése szerint csak február második felében 143 ezren fordultak menedékkérelemmel az orosz hatóságokhoz.

Romodanovszkij azt hangoztatta, nincs kétség afelől, hogy nem gazdasági menekültekről van szó. Értékelése szerint a fejlemény „az ukrajnai eseményekből következett”, s már érződnek az egyre közeledő humanitárius katasztrófa tünetei.

Oroszország leminősítéséhez vezethetnek az ukrajnai katonai beavatkozás adóskockázati következményei – jósolták hétfőn londoni pénzügyi elemzők. Citybeli értékelések szerint az orosz jegybank hétfőn bejelentett váratlan kamatemelése is azt jelzi, hogy az orosz gazdaság nem tudja magát elszigetelni a külső sokkoktól.

Ukrajnával és az ukrán néppel való szolidaritásra szólított fel „minden jóakaratú embert” több ukrajnai egyház. „Felszólítjuk az orosz kormányzatot, térjen észre, állítsa le az Ukrajna elleni agressziót, és azonnal vonja ki a csapatait ukrán földről” – áll az Interfax-Ukraina által hétfőre virradóra ismertetett felhívásban, amelynek aláírói szerint „az erőszak további kiszélesedéséért az orosz vezetőket terheli a felelősség”.

„Országunkban nincsenek fenntartások a más nyelvű, nemzetiségű vagy felekezetű csoportokkal szemben. Ezért tanúsítjuk, hogy az ukrajnai eseményeket »fasiszta puccsnak« és »a szélsőségesek győzelmének« beállítani igyekvő orosz propaganda egyáltalán nem felel meg a valóságnak” – áll a nyilatkozatban.

Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére – miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz – bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.

Putyin határozottan és gyorsan cselekszik

Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A nap folyamán az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt. Tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin és Barack Obama a krími helyzet békés rendezése érdekében. Kárpátalján nyugalom van, és nincsen mozgósítás. (Vasárnap esti összefoglaló a link után.)

Patthelyzet a Krím félszigeten

Orosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az ukrán haderőt riadókészültségbe helyezték.

Miért fontos a nagyhatalmaknak a Krím félsziget? Olvassa el itt!