Kárpátalja megye kormányzójává nevezte ki Valerij Luncsenkót, a Haza (Batykivscsina) párt kárpátaljai parlamenti képviselőjét vasárnap Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök. A huszti születésű, magyarul is beszélő 32 éves Luncsenko korábban az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök által vezetett Változások Frontja (Front Zmin) párt Kárpátalja megyei szervezetének volt az elnöke. Kárpátalja megye előző vezetője, Olekszandr Ledida már korábban lemondott és sajtójelentések szerint családjával együtt Prágába távozott.
Az újonnan kinevezett kormányzó egy tavalyi sajtónyilatkozatában elmondta magáról, hogy huszti magyar az édesanyja, Nyíregyházán végzett főiskolát, és amikor otthon tartózkodik, a huszti katolikus templomba jár. Luncsenko a múlt évben emléktáblát állíttatott Kölcsey Ferencnek Huszton, a várhegy lábánál.
Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért – mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete. „Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött” – jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet. „Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni” – tette hozzá.
Oroszország ukrajnai beavatkozása ellen néhány százan tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron vasárnap, míg a hatalom és az Ukrajnában élő oroszok támogatására több tízezer ember vonult fel a két nagyvárosban. A Nemet a háborúra jelszavakkal és ukrán zászlókkal helyi idő szerint dél körül gyűltek össze a tiltakozók az orosz védelmi minisztérium egyik moszkvai épülete előtt. A rendőrség nagy erőkkel akadályozta meg az akciót. Később a Vörös tér közeli Manyezs téren az RBK orosz hírügynökség közlése szerint körülbelül 500 ember tiltakozott a katonai beavatkozás ellen. A rendőrség feloszlatta mindkét előzetes bejelentés nélkül tartott tiltakozó akciót és a független hírügynökség adatai szerint több mint 300 embert állítottak elő a két helyszínről. A hatóságok az ukrajnai katonai beavatkozás ellen tiltakozók valamivel kisebb létszámáról számoltak be. Szentpéterváron az Izsák-székesegyháznál több mint 30 embert vittek el a háborúellenes akció résztvevői közül, akik körülbelül 100-an lehettek. Az orosz hatalom pártján és az Ukrajnában élő oroszok támogatására a rendőrség adatai szerint legalább 27 ezer ember vonult fel az orosz főváros központjában. Szentpéterváron ugyanezzel a céllal 15 ezres felvonulást tartottak.
Az ukrán válság további kiéleződését, egy esetleges katonai összetűzést az érintett felek kizárólag békés eszközökkel, tárgyalásokkal kerülhetnek el, ehhez Magyarország felajánlja segítségét – közölte a Külügyminisztérium vasárnap az MTI-vel. A tárca közleménye szerint felhívással fordulnak az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez, sürgetve, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek. A Külügyminisztérium ezek közé sorolja az Ukrajna területén élő etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket. A magyar kormány mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi egyeztetéseken, így az Európai Unió és a NATO illetékes fórumain a továbbiakban is hangot ad ezen aggályainak – olvasható a kommünikében.
Nagy-Britannia felfüggeszti előkészületeit a nyolc vezető ipari hatalom (G8) Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére az ukrajnai fejlemények miatt – mondta vasárnap a brit külügyminiszter. William Hague, aki vasárnap Kijevbe utazott, indulása előtt a BBC-nek kijelentette: London – hasonlóan más G8-országokhoz – nem vesz részt a tervezett csúcsértekezlet következő héten esedékes előkészítő tárgyalásain. A G8-csoport soros elnöki tisztségét az idén Oroszország tölti be. Hague vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: sérült Ukrajna szuverenitása és területi integritása, és „ez nem lehet a módja nemzetközi ügyek intézésének”.
Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak. A kercsi, illetve a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, és Odesszába és Mariupolba irányították őket. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet – hangsúlyozza a határőrség közleménye. A hadihajók távozása a brit hírügynökség szerint azt jelzi, hogy a befejezéséhez közeledik a teljes Krím félsziget orosz elfoglalása.
A nemzetközi szerződések megsértésének és beavatkozásnak minősítette Oroszország eljárását a Krím félsziget esetében Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. A cseh diplomácia vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy sikerül megakadályozni a konfliktus további kiéleződését. „A területi épség számunkra olyasmi, amit egy erősebb ország által nem szabad megsérteni. Számunkra ez lényegi álláspont” – jelentette ki Zaorálek a prágai közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Leszögezte: a krími kérdésben Oroszországnak diplomáciai úton, s nem erő alkalmazásával kell keresnie a megoldást. „Rá akarjuk kényszeríteni Oroszországot, hogy a választott megoldást ne valósítsa meg” – hangsúlyozta a cseh külügyek irányítója. Közölte: délutánra hivatalába kérette Oroszország prágai nagykövetét, hogy közölje vele Csehország ukrajnai eseményekkel kapcsolatos álláspontját.
John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország „hihetetlen agresszióját” Ukrajna ellen. Kerry egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek „nagyon komoly következményei lesznek” az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését. „A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel” – mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.
Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten – jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő. „Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket” – közölte Turcsinov. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz Állami Duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.
Helyi jelentések szerint vasárnap Szevasztopolban – abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik – orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba. Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorlóbázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni.
Az ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárművet állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról. Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egyik fegyverraktárába szállítják.
Peking politikai megoldást sürget Ukrajnában, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja – hangoztatta vasárnap a kínai külügyi szóvivő. Csin Kang felszólított minden érintett felet a nemzetközi jog betartására, a viták párbeszéd és tárgyalások útján történő rendezésére, egyben kifejezte országa súlyos aggodalmát a kialakult helyzet miatt.
A szóvivő hangoztatta: Kína kitart a belügyekbe való be nem avatkozás elve mellett, tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Ugyanakkor megjegyezte: „több oka van annak, hogy a helyzet mára így alakult”. Kína továbbra is szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket, és a feleket a térség békéjének és stabilitásának fenntartására szólítja fel – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője.
A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel vasárnap Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke.
Az ukrajnai megye vezetője azután tette közzé felhívását, hogy Ungváron rendkívüli tanácskozást tartottak a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem és az ungvári városi tanács vezetői. A megbeszélés résztvevői a krími fejleményekkel kapcsolatban kialakult helyzetet vitatták meg – adta hírül a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.
Felhívásában Baloga minden kárpátaljai lakost felszólított nyugalma megőrzésére, munkája felelősségteljes végzésére, a katonai és rendvédelmi szervek tevékenysége iránti megértésre. Az állami szerveket és civil szervezeteket arra hívta fel, hogy „működjenek egy csapatként”, mert szerinte a jelenlegi helyzetben a fegyelem, a felelősség és az egység megtartása a legfontosabb. Most nincs helye szembenállásnak, mindenkinek össze kell fognia az ukrán állam megvédése érdekében – tette hozzá Kárpátalja megye vezetője.
Az ukrajnai szociális felkelésre olyan szinten rátelepedett a sokszor nyíltan is neonáci és antikommunista szélsőjobboldal, hogy a Majdan immár minden demokrata számára vállalhatatlanná vált. Janukovics tőkés oligarcha rezsimje nem lehet indok az ukrán szélsőjobb és a NATO-beavatkozás legalizálására – írja Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke.
Az Európai Baloldal az ukrán szociális baloldali, antifasiszta ellenállást támogatja. Rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a hazai neoliberális pártok nyíltan kiállnak amellett az illegitim rezsim mellett, amely a nácikkal közös platformot hozott létre – tette hozzá Vajnai.
Európa szétszakadásával fenyegető helyzet alakult ki a krími válság miatt a német külügyminiszter szerint. Frank-Walter Steinmeier vasárnapi, berlini közleményében kiemelte: Németország „a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől”.
„A feszültség növekedésének rendkívül veszélyes útjára kerültünk, de még meg lehet fordulni és meg lehet akadályozni Európa szétszakadását.” Ehhez az kell, hogy ne tegyen senki „provokációként értelmezhető lépéseket” – tette hozzá a német külügyminiszter.
A Fidesz szerint tájékozatlanok vagy hazudnak a baloldali összefogás pártjainak vezetői, ugyanis a kormányfő megbízásából már tájékoztatták az ukrán helyzettel kapcsolatban a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjait.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez eljuttatott közleményében ezt arra reagálva írta, hogy az ellenzéki összefogás pártjainak vezetői vasárnap felszólították Orbán Viktor miniszterelnököt, az ukrajnai válsággal kapcsolatban számoljon be a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt az ország és a határon túli magyar kisebbség védelméhez szükséges intézkedésekről.
„A Gyurcsány-koalíció tagjairól már többször kiderült, hogy összevissza beszélnek és hazudoznak, de most az is világossá vált, hogy tájékozatlanok” – olvasható a Fidesz közleményében. Az ülésen részt vett az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal főigazgatója, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat első embere is. A közel másfél órás értekezleten átfogó, részletekbe menő beszámolót adtak az Ukrajnában kialakult helyzetről, a megtett intézkedésekről, a várható fejleményekről – írta a kormánypárt kommunikációs igazgatója.
A közlemény szerint a bizottság tagjai meggyőződhettek róla, hogy Magyarország biztonságban van, a rendvédelmi szervek teljes körűen felkészültek, folyamatosan figyelik és értékelik az eseményeket. Beszámolójukból az is kiderült, hogy szükség esetén Magyarország képes lesz segítséget nyújtani a bajba jutott embereknek. Az ülést a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt vezette – idézi fel a Fidesz közleménye.
A Russia Today úgy értesült, hogy az ukrán haditengerészet zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij fregatt visszatért az Adeni-öbölben tartott hadgyakorlatról és átállt az oroszokhoz. Megerősített hírek szerint levonta az ukrán lobogót és felvonta az orosz haditengerészet zászlaját. A hírt Igor Morozov szenátor is megerősítette.
Ukrajna „a katasztrófa szélén áll” az orosz „hadüzenet” következtében – jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. „Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak – mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament vasárnapi zárt ülése után Kijevben. – Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából!”
A katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap kora délután. A dán politikus szerint Oroszország lépései Ukrajnában ellentétesek az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvekkel, és fenyegetést jelentenek Európa békéjére és biztonságára.
A főtitkár egyúttal megerősítette, hogy a NATO támogatja Ukrajna területi egységét és azt, hogy az ukrán nép külső beavatkozás nélkül dönthessen a saját jövőjéről.
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők „kísértésbe essenek”, és saját PR-céljaikra használják ki „az ország számára veszélyekkel terhes időszakban” tartott ülést.
Leblokkoltatták az ukrán nacionalista szervezet, a Jobboldali Szektor vezetőjének az oldalát a VKontaktye című internetes közösségi hálón – közölte vasárnap az illetékes orosz hatóság szóvivője az Interfax orosz hírügynökséggel.
Vagyim Ampelonszkij elmondta, hogy előző nap az orosz legfelső ügyészség követelte tőlük az intézkedést. A Roszkomnadzor ennek megfelelően rendelte el Dmitro Jaros oldalának blokkolását a Facebookhoz hasonló orosz közösségi hálón.
Kampánytémává tenné az ukrán válságot az MSZP. Mesterházy Attila arra szólította fel a kormányt, hogy Magyarország függessze fel a paksi atomerőmű bővítéséről folyó tárgyalásokat Oroszországgal, és az ukrán helyzet tisztázódásáig fagyassza be a projektet. Szerinte Magyarországnak – az Európai Unió és a NATO tagjaként – határozottan ki kell állnia az európai béke és Ukrajna területi egysége mellett. Az MSZP elnöke Orbán Viktor miniszterelnök állásfoglalását hiányolja az ügyben.
A mostani helyzetben elég minimális a valószínűsége egy orosz–ukrán háborúnak, mennyiségi és minőségi különbség van a két haderő között – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír Televízió déli híradójában. Az ukrán vezetésnek azzal is számolnia kell, hogy a határon szolgálatot teljesítő katonák mennyire veszik figyelembe parancsaikat. Ezek a személyek megbízhatatlanok – tette hozzá Nógrádi.
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogyha hétfőn létrejön és pozitívan zárul a Putyin–Timosenko-csúcstalálkozó, akkor a nemrég szabadult politikus egyfajta „aranyhidat” képezhet a szemben álló felek között. Persze nem szabad elmenni amellett sem, hogy „a gázhercegnő” akár királycsinálóvá is válhat és ezzel párhuzamosan mélyütést vihet be Vlagyimir Klicskónak és a mögötte álló UDAR-nak.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben a helyzetben mit fognak lépni a krími tatárok, akik zsigerből utálják az oroszokat. Ez a kérdés a jövőben még sok problémát okozhat – mondta Nógrádi György.
Az LMP az Országgyűlés külügyi bizottságának azonnali összehívását és az Információs Hivatal képviselőjének meghallgatását kezdeményezi az ukrán helyzet miatt – közölte Ertsey Katalin, a bizottság alelnöke. Az LMP-frakció tagja közleményében azt írta: már a jövő hét elején a kormány válaszait várják az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban, „a magyar álláspont ugyanis pontosan annyira láthatatlan, amennyire Vlagyimir Putyin szeretné”.
Ertsey Katalin hozzátette: az LMP választ vár arra, hogy a magyar kormány mit tesz azért, hogy a fegyveres konfliktus minél előbb elfojtható legyen a magyarok által is lakott Ukrajnában. Azt is tudni szeretnék, mi a magyar kormány álláspontja „az orosz agresszióval, az emberi jogok nyilvánvaló megsértésével kapcsolatban”, valamint hogy a hatóságok felkészültek-e a konfliktus esetleges súlyosbodásának következményeire.
Ukrajna biztonságának és területi integritásának szavatolása érdekében mozgósítják a tartalékosokat – jelentette be Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a televízióban. A döntés értelmében a védelmi minisztérium behív minden tartalékost, akire a jelenlegi helyzetben szükség van.
Mint mondta, az intézkedés lehetőséget teremt az ország biztonságának és területi integritásának megőrzésére azt követően, hogy Oroszország megsértette a Fekete-tengeri Flottára vonatkozó kétoldalú megállapodást. Utasították egyben a külügyi tárcát, hogy kérjen amerikai és brit segítséget Ukrajna biztonságának szavatolásához. Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök szombat este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését.
„Mindenkit megleptek, az egész világ improvizál” – mondta Francois Heisbourg, a Stratégiai Kutatások Francia Alapítványa (FRS) nevű agytröszt elemzője a hírügynökségnek. „Európa számára a hidegháború vége óta ez a legsúlyosabb válság” – vélekedett Jörg Forbrig, a Germand Marsall Fund kelet-európai programigazgatója.
„A gond az, hogy Vlagyimir Putyin sokkal gyorsabban tud lépni céljai elérése érdekében, mint Washington vagy Európa. S számunkra az a gond, hogy nem tudjuk, hová akar menni. ( ) A cél, amelyen nagyon gyorsan el kell gondolkoznunk, az, hogy megakadályozzuk egy hasonló forgatókönyv bekövetkezését más régiókban” – hangsúlyozta Andy Kuchins, a Nemzetközi Stratégiai Kutató Központ (CSIS) nevű amerikai agytröszt Oroszország/Eurázsia programjának igazgatója.
Orosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az ukrán haderőt riadókészültségbe helyezték.
Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során.
A szombaton készült percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.
Miért fontos a nagyhatalmaknak a Krím félsziget? Olvassa el itt!
A főként orosz ajkúak lakta dél-ukrajnai Krím félszigeten történtek – ahol Oroszország jelentős haditengerészeti támaszpontot bérel Szevasztopolban – a 2008-as grúziai forgatókönyvre emlékeztetnek: az akkori ötnapos villámháború azzal végződött, hogy Moszkva elismerte két grúziai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, s több ezer orosz katonát vonultatott fel a térségben.
Európai diplomáciai források ugyanakkor magabiztosnak mutatkoztak, mondván, hogy Vlagyimir Putyinnak az Oroszország és a hét vezető gazdaság (G8) három hónap múlva Szocsiban esedékes csúcstalálkozója előtt nem érdeke szítani a feszültséget. „A (nyugatiak) természetesen arra hajlanak, hogy inkább kételkednek Putyinban. Senkinek sem áll érdekében a térségbeli helyzet romlása” – tette hozzá szombaton Francois Heisbourg.
Az események felgyorsulása láttán hétfőre összehívták az Európai Unió külügyminiszteri tanácskozását, szombaton pedig rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az ukrajnai és a krími helyzetről. A tanácskozás előtt, amely két nap alatt a BT második sürgősséggel összehívott ülése volt, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a nyugalom azonnali helyreállítását és a jelenlegi válság megoldását célzó közvetlen tárgyalásra szólított fel minden felet. A BT, amelynek egyik állandó tagja Oroszország, végül nem tett semmilyen lépést.
Az orosz elnök szombaton a jelek szerint a nyugatiak idegeivel akart játszani: míg a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) a kérésére jóváhagyta az orosz hadsereg bevetését Ukrajnában „az ország politikai helyzetének stabilizálódásáig”, a Kreml közleményben tudatta, hogy Vlagyimir Putyin még nem hozott erről döntést.
Egy esetleges nyugati katonai beavatkozás ki van zárva, az Oroszországra való nyomásgyakorlás eszközei kizárólag diplomáciaiak vagy gazdaságiak lehetnek – hangsúlyozták az AFP által megkérdezett szakértők. „Egy sor figyelmeztetés és elítélés hangzott el, de egyelőre eredmény nélkül” – jegyezte meg Jörg Forbrig. „Ma ( ) haladéktalanul erősebb intézkedésekre van szükség ( ) sokkal erősebb politikai jelzésekre és nyomásra” – mondta.
Heather Conley, az CSIS európai programigazgatója szerint „Oroszország elleni gazdasági és diplomáciai intézkedések” várhatók. Az elemző szerint „Obama részvétele a (szocsi) G8-csúcson igencsak valószerűtlen”.
A G8 Szocsiba tervezett csúcstalálkozója előkészületeinek felfüggesztését szorgalmazta vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter, hogy így növeljék az Oroszországra nehezedő nyomást az ukrajnai válság kiszélesedésének megelőzése érdekében.
Az Egyesült Államok már jelezte, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozót előkészítő tanácskozásokon, így fejezve ki nemtetszését amiatt, hogy orosz egységeket vezényeltek a Krímbe.
A válságra reagálva a nyugatiak szemmel láthatóan szervezetlenül léptek fel, mintha rögtönöznének. Pénteken három európai ország (Franciaország, Németország és Lengyelország) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmukat fejezték ki a krími helyzet alakulása miatt. Szombaton szintén mindenki kifejezte aggodalmát, de akkor külön-külön.
A terepen zajló diplomáciai kötélhúzásban Oroszország gyakran vezetni látszik. Az orosz felsőház úgy ítélte meg, hogy Obama elnök átlépte a Rubicont a Moszkvához intézett figyelmeztetésével, és jelezte, hogy kérni fogja Putyin elnöktől Oroszország washingtoni nagykövetének hazarendelését.
Több száz orosz katona tartott vasárnap reggel a dél-ukrajnai Krím fővárosába, Szimferopolba Szevasztopolból – jelentették az AP amerikai hírügynökség tudósítói a helyszínről. Az újságírók 12 Tyigr típusú, gépfegyverrel felszerelt, katonákat szállító páncélozott terepjárót és két mentőautót láttak a Szevasztopol kikötővárosból Szimferopolba vezető úton.
A Krímben állomásozó ukrán egységekből katonák állnak át a helyi önvédelmi erők oldalára – jelentette ugyancsak a helyszínről az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség vasárnap. A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja egységét.
Vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait – állította egy szemtanú.
