Tárgyalóasztalhoz próbálják ültetni Putyint

Az Ukrajnában kialakult helyzetet vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását katonai alakulatok Ukrajnába vezénylésével, ami egyúttal a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának a megsértése. Arra biztatta Putyint, hogy Moszkva békésen tárgyaljon a kijevi hatóságokkal abbéli aggodalmáról, hogy Ukrajnában hogy bánnak az orosz anyanyelvűekkel. Ha szükséges, ehhez kérjen nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok kész részt venni a segítségnyújtásban – tette hozzá. Obama elismerte viszont, hogy Ukrajnának és Oroszországnak szilárd történelmi és kulturális kapcsolatai vannak, és hogy meg kell védeni az ukrajnai orosz ajkúak és más kisebbségek jogait.

Az Egyesült Államok felfüggeszti részvételét a G8-as országcsoport júniusra tervezett, az oroszországi Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében – közölte az elnök, megerősítve ezzel egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő korábbi bejelentését.

Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból – közölte az Elysée-palota. Hollande elmondta, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet.

A francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt szombat este Obamával, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével és Angela Merkel német kancellárral is. Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.

Több százan tüntettek szombat este Kijevben az Oroszországi Föderáció nagykövetsége előtt, követelve Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának beszüntetését. A tiltakozó akcióról Jurij Szavcsuk, az Ütés (UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta az Unian ukrán hírügynökséget, azt hangoztatva, hogy a tüntetők háromszázan vannak, de számuk folyamatosan nő.

Teljes menetfelszerelésben várják az ukrán hadsereg Munkácson állomásozó csapategységeinek katonái a parancsot, hogy útnak induljanak a Krím-félsziget irányába – adták hírül vasárnap kárpátaljai hírportálok.

A városban állomásozó, 128. számú gépesített dandárt azt követően helyezték a legmagasabb fokú riadókészültségbe, hogy Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ideiglenes elnöke szombat este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségét.

Az egykori szovjet hadsereg Turkesztáni-Kárpátaljai Gépesített Brigádjának bázisán 2004-ben létrehozott munkácsi dandár kötelékében Kárpátaljáról toborzott szerződéses és sorozott katonák teljesítenek szolgálatot.

Vasárnap reggel nem volt látható csapatmozgás Kárpátaljának az ország belseje felé vezető útjain.

A tüntetők „Nem a háborúra!”, „El a kezekkel Krímtől!”, „SOS” feliratú táblákkal érkeztek, s megállítják az arra haladó gépkocsikat, utasaikat a tiltakozó akcióhoz való csatlakozásra szólítva fel. Szavcsuk tájékoztatása szerint az orosz nagykövetség épületéből egyelőre nem jött ki senki, hogy meghallgassa a tüntetők követeléseit.

Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette szombat este Moszkvát, hogy az orosz alakulatok ukrajnai bevetése veszélyezteti a térségben a békét és a biztonságot, és „súlyos” hatása lehet az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatokra. „Ha Oroszország nem hoz sürgős és konkrét intézkedéseket a feszültség csökkentése érdekében, akkor súlyos lesz a hatás, amely az orosz–amerikai kapcsolatokat és Oroszország nemzetközi helyzetét éri” – írta John Kerry közleményében.

„Ukrajna Oroszország általi lerohanása és megszállása nemcsak Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és több nemzetközi egyezménynek a megsértését jelenti, hanem veszélyezteti a békét és a biztonságot Ukrajnában és térségben” – jelentette ki. Beszámolt arról, hogy telekonferenciát tartott több ország külügyminiszterével – főleg európaiakkal – abból a célból, hogy összehangolják következő lépéseiket az ukrán válság ügyében.

„Egységesek voltunk a helyzet értékelésében, és együtt fogunk működni Ukrajna és népe támogatásában ezekben a történelmi jelentőségű órákban” – írta Kerry közleményében, újfent felszólítva Oroszországot, hogy vonja vissza kivezényelt alakulatait.

Mozgósítást hirdetett vasárnapra a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ), amely egész nap várja önkéntesek jelentkezését engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt Ungváron.

A nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt PSZ szombat éjjel tette közzé felhívását. Ebben arra kérte azokat az önkénteseket, akik „készek a PSZ zászlaja alatt a haza védelmére kelni”, hogy bakancsban, terepszínű ruhában, hátizsákkal, két napra elegendő élelemmel, készpénzzel és engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt jelentkezzenek Ungváron, a Kárpátalja megyei kormányzati épület előtti téren létesített toborzóhelyen – adta hírül a Zakarpattya.net.ua hírportál.

A PSZ központi törzse szombaton szólította fel sürgős mozgósításra minden helyi szervezetét, válaszul arra, hogy az orosz felsőház engedélyezte az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését.

---- „Szakítani kell” a radikálisokkal ----

Ukrajna az orosz „agresszió” megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével.

A BT megszavazta a zárt ajtók mögött elkezdett ülésen, hogy az nyilvános legyen – így azt a tévék is közvetíthetik –, pedig Oroszország először tiltakozott ez ellen. A nyilvános ülés egy 40 perces szünet után elkezdődött.

Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak „szakítania kell” a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói „súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni”. Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba – tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.

Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország „kész a komoly megbeszélésekre”.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet „egyre ingatagabb és veszélyesebb. Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot” – jelentette ki Samantha Power. „Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt.” Arra kérte Moszkvát, hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel, és azt javasolta, hogy azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket.

A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország „milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet”. Miután az ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi 48 órában végzett”.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint „a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között”.

Milos Zeman cseh államfő megérti ugyan a Krím félsziget orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, de az orosz katonai beavatkozással Ukrajnában nem ért egyet. „Bár teljességgel megértem Krím orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, hiszen a félsziget 1954-ben Hruscsov értelmetlen döntése alapján lett Ukrajnához csatolva, a katonai beavatkozással megvannak a saját tapasztalataink 1968-ból. Úgy vélem, hogy bármiféle katonai beavatkozás olyan mély árkokat ás, amelyeket generációkon át sem lehet betemetni” – állítja a cseh államfő, akinek álláspontját szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta szombaton este.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyanakkor indokolatlannak és teljességgel elfogadhatatlannak tartja az esetleges orosz katonai akciót Ukrajnában. „A nézeteltéréseket nem lehet erővel megoldani. Mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi kötelezettségvállalásokat” – jelentette ki Sobotka a közszolgálati cseh televízióban. A cseh kormányfő bízik abban, hogy Moszkva továbbra is tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter úgy véli, hogy „az Oroszországi Föderáció igyekszik kiszélesíteni hatalmát”. Vlagyimir Putyin orosz államfő érvelése, miszerint a katonai beavatkozásra az ukrajnai oroszok érdekeinek védelmében van szükség, Schwarzenberg szerint megegyezik Adolf Hitler érvelésével, amikor egy idegen állam területére tört.

„Hitler mindig azt mondta, hogy meg kell védenie az ottani németeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen esetben nincs szó az orosz állampolgárok megvédéséről, hiszen senki sem támadja őket, és teljes biztonságban vannak” – állítja Schwarzenberg a Facebook közösségi portálon vasárnap este nyilvánosságra hozott álláspontjában.

Kanada konzultációra hazahívja moszkvai nagykövetét amiatt, hogy Oroszország beleavatkozik az ukrajnai válságba – jelentette be Steven Harper kanadai miniszterelnök kormánya szombati rendkívüli ülése után. Ezenkívül Kanada mostantól nem vesz részt a G8-as országcsoport júniusra tervezett és Oroszország elnökletével Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében – olvasható Harper közleményében. Harper keményen elítélte Oroszország ukrajnai katonai intervencióját, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hívja vissza az újonnan odavezényelt alakulatokat.

A Jobboldali Szektor (PSZ) tagadta vasárnap, hogy segítséget kért volna Doku Umarovtól, a „Kaukázusi Emirátus” nevű csecsenföldi csoport vezetőjétől. Előző nap az a hír terjedt el, hogy a szervezet vezetője, Dmitro Jaros a Vkontaktye orosz közösségi oldalon felszólította az orosz hatóságok által leginkább keresett csecsen hadurat, lépjen fel Oroszország ellen, továbbá tevékenységük fokozására szólította fel a kaukázusi lázadókat és „Oroszország felszabadító mozgalmait”.

Artyom Szkoropadszkij, a Jobboldali Szektor sajtótitkára az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy hackertámadás érte a közösségi portálon lévő oldalukat. Szavai szerint az oldaluk fél órán át nem volt elérhető, és ez a közlemény akkor került fel rá. Hozzátette, hogy azóta eltávolították azt. „A Jobboldali Szektor álláspontja a következő: nem engedni a provokációnak, nem cselekedni elsőként, de készek vagyunk válaszlépést tenni arra, ha az Orosz Föderáció megszálló csapatai harci tevékenységet kezdenek Ukrajnában” – hangsúlyozta a PSZ sajtótitkára.