Teljes mértékben érthető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, országa fenntartja a jogot érdekei és az Ukrajnában élő oroszul beszélők védelmére – állapítja meg a szerző.
Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és a Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást.
A G7-ek felszólítják Oroszországot, hogy Ukrajnával folytatandó közvetlen párbeszéd révén, vagy nemzetközi közvetítéssel, illetőleg az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet égisze alatt folyó tárgyalásokkal orvosolja a biztonsággal vagy emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmait.
A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős magatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8-ak működnek.
„Ennélfogva úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a vezető ipari hatalmak Szocsiban rendezendő júniusi csúcsértekezlet előkészületeivel kapcsolatos tevékenységünket, amíg nem állnak helyre olyan körülmények, amelyek közepette a G8-ak érdemi párbeszédet tudnának folytatni” – írták közleményükben.
A G7-ek közlik, hogy egységesek Ukrajna szuverenitásának és területi épségének támogatásában, egységesen támogatják a területi egység, a stabilitás, az „egészséges” politikai és gazdasági viszonyok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, illetve Ukrajna tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal.
Az ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei. Oleh Mahnickij egy kijevi tévének vasárnap este nyilatkozott erről.
Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére – miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz – bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.
Putyin határozottan és gyorsan cselekszik
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A nap folyamán az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt. Tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin és Barack Obama a krími helyzet békés rendezése érdekében. Kárpátalján nyugalom van, és nincsen mozgósítás. (Vasárnap esti összefoglaló a link után.)
„Mára megállapítottuk, hogy néhány éven át folytak az előkészületek a különleges akcióra. A SZBU-nál nemcsak külföldi országok, hanem az FSZB (az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és más orosz szakszolgálatok ügynökei is dolgoztak, és jó előre készült ez a forgatókönyvet” – mondta a főügyész. Szerinte az ukrán hatalom négy éven át adta fel a nemzeti érdekeket, és olyan bűncselekményeket követett el, amelyek fokozatosan megsemmisítették az ukrán hadsereget és az SZBU-t is.
A főügyész bejelentette azt is: az ukrán ügyészség úgy döntött Viktor Janukovics megbuktatott államfő múlt pénteki rosztovi sajtótájékoztatója után, hogy újabb bűnvádi eljárást indít ellene az ukrán alkotmányos rend megdöntésére való kísérlet és felbujtás címén. Emlékeztetett arra, hogy Janukovics ellen az ügyészség már két büntetőjogi eljárást indított a tüntetők meggyilkolása miatt.
Az ukrán főügyészség vasárnap arra figyelmeztette az ukrán fegyveres erők állományát, hogy hazaárulásnak tekintik a fegyverek, illetve a haditechnika átadását, a katonai körlet önkényes elhagyását. „Az ukrán fegyveres erők katonáinak emlékezniük kell arra, hogy az ukrán népnek tettek hűségesküt! Ebből következik, hogy amennyiben teljesítik a fegyverek, a haditechnika átadására, az állomásoztatási körlet elhagyására vonatkozó követeléseket, azt hazaárulásnak fogják tekinteni annak jogi következményeivel” – áll a főügyészség felhívásában, amelyet az Interfax-Ukraina hírügynökség ismertetett.
Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy megvédje magát az orosz agressziótól. „Ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor ilyen agresszió elvileg lehetetlen lett volna” – közölte a börtönből nemrég szabadult politikus vasárnap este az ukrán TSzN hírcsatornának nyilatkozva. A politikus asszony szerint ezért Ukrajna számára az európai integrációnak kell lennie a legfontosabb célnak. „Azonnal az európai közösség teljes jogú tagjává kell válnunk. Ez az egyetlen dolog, amely megmenthet minket az agressziótól” – idézte az UNIAN hírügynökség Timosenkót.
A politikus szerint Oroszországgal jelenleg lehetetlen tárgyalásokat folytatni. „Oroszország durva erő alkalmazásával Ukrajnát teljes kapitulációra akarja kényszeríteni. Ezért a tárgyalások nem lehetnek sikeresek” – szögezte le Timosenko. Arra figyelmeztet, hogy amennyiben Viktor Janukovics megbuktatott államfő visszatérne Ukrajnába, akkor népszavazást rendezne, és „odaadná” Ukrajnát Oroszországnak.
„Azért indult el a katonai agresszió Ukrajna ellen, mert az európai forradalmunk eredményeképpen kiharcoltuk a teljes szabadságunkat, megnyitottuk az Európa felé vezető utat, és félreállítottuk az Oroszországnak alárendelt Janukovics-hatalmat. Oroszország ezzel nem békélt meg. Úgy döntöttek, hogy erővel foglalják el Ukrajnát” – mondta Timosenko. „Most kemény ultimátumot adtak nekünk. Közölték, hogy csak abban az esetben vetnek véget a katonai agressziónak, ha mi visszatérünk Jaukovics Ukrajnájához, és teljes hatalomhoz juttatjuk az egész korrumpált véres bandáját” – mondta Timosenko, és leszögezte, hogy Moszkva ultimátumát határozottan el kell utasítani.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva „semmilyen módon” nem kérdőjelezi meg Ukrajna szuverenitását, ugyanakkor azt reméli, hogy az orosz parlament felsőházának döntése – amely lehetővé teszi az Ukrajnában állomásozó orosz kontingens alkalmazását – „sokakat kijózanít ebben az országban”.
A Rosszija-1 tévécsatornának vasárnap este nyilatkozva Karaszin a Szövetségi Tanács előző napi határozata kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az megmutatja, mennyire komolyak Oroszország szándékai, s reményét fejezte ki, hogy az orosz intézkedéseket mindenki megértéssel fogadja. Karaszin szerint Oroszország abban érdekelt, hogy Ukrajna virágzó, stabil és korszerű állam legyen.
John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, hogy hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági támogatásának – közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője. Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő közleményben erősítette meg Kerry március 4-ére tervezett kijevi látogatását. A kommüniké szerint a tárcavezető az új ukrán kormány és a parlament vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel foglalkozik majd.
„A miniszter meg fogja erősíteni, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja az ukrán szuverenitást, függetlenséget és területi épséget, valamint az ukrán népnek azt a jogát, hogy saját maga, külső beavatkozás vagy provokáció nélkül határozza meg a jövőjét” – írta Psaki.
Orosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az ukrán haderőt riadókészültségbe helyezték.
Miért fontos a nagyhatalmaknak a Krím félsziget? Olvassa el itt!