Olekszandr Turcsinov aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy Julija Timosenko elindulhasson a májusi elnökválasztáson – írja a Ria.ru.
Az Egyesült Államok hétfőn arra szólította fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy haladéktalanul küldjön megfigyelőket Ukrajnába. Daniel Baer nagykövet az EBESZ bécsi, soron kívüli ülésén szólalt fel, kiemelve, hogy a szervezet megfigyelőinek egyebek között a kisebbségi jogok védelmére és Ukrajna területi épségének tiszteletben tartására kell ügyelniük.
Vlagyimir Putyin orosz elnök – Angela Merkel német kancellárral folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése során – már elfogadta azt a német javaslatot, hogy az EBESZ égisze alatt hozzanak létre egy „kontaktcsoportot” az ukrajnai rendezésről szóló „politikai párbeszéd” megkezdése érdekében.
Az orosz parlament arra kéri Vlagyimir Putyint, hogy azonnali hatállyal hívja vissza az ország amerikai nagykövetét – írja a Vesti.ru.
Oroszbarát katonák vették át az irányítást a szűk Kercsi-szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött – jelentette hétfőn, forrásmegjelölés nélkül az AP amerikai hírügynökség. Az Ukrajnához tartozó félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó szoros a kercsi kompátkelőnél alig néhány kilométer széles.
A kercsi kompkikötőt hétfő reggel óta irányító katonák nem voltak hajlandók azonosítani magukat, de oroszul beszéltek, és az őket szállító járműveknek orosz rendszáma volt – írta az AP, de egyéb részlet nem derült ki a tudósításából. Közben orosz páncélozott járművek határ menti csapaterősítéséről számoltak be ukrán határőrök hétfőn ugyanonnan, a Krím félsziget keleti csücskéből.
A csapatmozgást a szűk Kercsi-szoros Oroszországhoz tartozó túlpartján (Kerccsel szemben), az ottani kompkikötő közelében észlelték a határőrség közleménye szerint – írja a Reuters.
Hétfőn újabb orosz hajók érkeztek a Krím déli csücskén lévő Szevasztopol kikötőjébe, más hajók pedig cirkálnak az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjaként szolgáló Szevasztopol előtt. Az orosz erők közben egyes krími körzetekben blokkolják a mobil távközlési szolgáltatásokat – tette hozzá az ukrán határőrség szóvivője.
Hétfőn Kijevbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek küldöttsége, amely keddtől kezd tárgyalásokat ukrán kormányzati illetékesekkel – közölte hétfőn az ukrán központi bank egyik tisztségviselője. A név nélkül nyilatkozó forrás a részletekről nem beszélt.
Pénzügyi támogatást ígérnek Ukrajnának a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzügyminiszterei. A miniszterek hétfőn kiadott közös közleménye szerint a csoport szoros figyelemmel követi az ukrajnai helyzet alakulását, és elkötelezett amellett, hogy „erős pénzügyi támogatást” nyújtson Ukrajnának. A hetek pénzügyminiszterei szerint leginkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkalmas arra, hogy azonnali segítséget adjon Kijevnek, majd az IMF-fel kezdődő együttműködésbe aztán bekapcsolódhatnak más intézmények és országok.
Szergej Akszjonov, a krími parlament által megválasztott helyi oroszbarát kormányfő szerint a félszigeten csak az történt, amire a kijevi Majdanon az ukrán politikusok a népet felszólították, vagyis a nép a saját kezébe vette a hatalmat. Akszjonov a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott, hétfőn közölt interjújában hangsúlyozta, hogy ami érvényes a fővárosra, Kijevre, annak érvényesnek kell lennie a Krími Autonóm Köztársaságra is.
A krími kormányfő szerint azért volt szükség a Krím státusáról szóló népszavazás időpontjának előrehozatalára május 25-éről március 30-ára, hogy jogi szempontból ne legyen támadható az új hatalom. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen lesz a félsziget jövője. Szerinte ezt a népszavazás fogja eldönteni. Úgy vélte, hogy a Krím félsziget „előretolt hadállás” Ukrajnában, és Délkelet-Ukrajnában követni fogják a krími példát.
Azt állította, hogy mindenekelőtt gazdasági, anyagi segítséget kérnek Oroszországtól, de nem akarnak Moszkva „eltartottjai” lenni, az Oroszországtól kapott pénzeket okosan befektetik, a Krím jövedelmet fog termelni a költségvetésnek, és kiegyenlíti adósságait. Azt hangoztatta, hogy nem kértek Oroszországtól katonai segítséget, képesek megvédeni magukat.
A krími tatárok kisebbségi közösségéről szólva azt mondta, személyesen tárgyalt Refat Csubarovval, a krími tatár parlament (medzslisz) elnökével, és megállapodtak, hogy nem tesznek „éles kijelentéseket”. „Nemzeti ellentétek nem lesznek, bármennyire is szeretné ezt Kijev. Megígérem a krími tatároknak, hogy foglalkozni fogunk az ügyeikkel, és pénzt adunk nekik szociális fejlesztésre” – tette hozzá.
Akszjonov derűlátóan nyilatkozott a szubtrópusi, mediterrán éghajlatú Krím közelgő turistaszezonjáról. „Felelősen megígérem, hogy a Krím már májusban nyugodt, csendes, barátságos hely lesz. Különböző nemzetiségű emberek fognak itt élni boldogan. Tárt karokkal fogadunk mindenkit. Itt soha nem lesz Majdan autógumikkal és fekete füsttel” – hangoztatta az oroszbarát krími miniszterelnök.
A brit külügyminiszter aggasztónak nevezte hétfőn annak lehetőségét, hogy Oroszország „további lépéseket tesz” Kelet-Ukrajnában, és arra figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy komoly árat fog fizetni, ha nem változtat politikáján. William Hague a BBC-nek adott interjúban úgy vélte, Oroszország ukrajnai beavatkozásával a XXI. század eddigi legsúlyosabb válságát robbantotta ki Európában.
A rendőrség tájékoztatása szerint az ukrán–magyar határszakasz teljes hosszán nyugalom van; egy csoport ugyan átlépte a határt – ők főleg férfiak voltak, akiket az az álhír tévesztett meg, mely szerint általános mozgósítás lesz Ukrajnában – de ők már hazatértek.
Magyarország egyébként mind rendészeti, mind határrendészeti, mind egészségügyi területen felkészült az ukrán válsággal kapcsolatos esetleges események kezelésére – közölte a Belügyminisztérium hétfőn. A tárca tájékoztatása szerint az országos rendőrfőkapitány folyamatosan jelent az operatív törzs vezetőjének.
Büntetőeljárást indítottak Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán radikális szervezet vezetője ellen – írja a Vesti.ru Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivőjére hivatkozva.
Már több mint 3 ezer ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára ez elmúlt napokban – közölte hétfőn a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság új kormánya.
A szimferopoli tájékoztatás szerint – írja az orosz állami hírügynökség – Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint ezerötszáz katonája, valamint a határőrség mintegy 1700 munkatársa tett esküt.
Az új, oroszbarát kormány nevében nyilatkozó tisztségviselő szerint az átállás rendkívül békésen zajlott. Hozzátette, az elkövetkező napokban várható, hogy a krími hatóságok oldalára átáll számos ukrán katonai parancsnok, akivel erről már folynak tárgyalások. Konkrét neveket nem említett.
Széles körű a nézetazonosság az ukrán válsággal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter között – közölte az orosz külügyminisztérium Moszkvában a két tárcavezető hétfői telefonbeszélgetése után. A két miniszter véleménye nagymértékben egybeesik az Ukrajnában és környékén tapasztalható helyzetet illetően – áll a közleményben. Az orosz minisztérium szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának két, vétójoggal is rendelkező tagja továbbra is folyamatosan egyeztet a témáról.
A rubel árfolyama történelmi mélyponton kezdett hétfőn az euróhoz és a dollárhoz képest, miközben a moszkvai értéktőzsdék komoly veszteséggel indítottak az első kereskedés napon azután, hogy az orosz államfő szombaton felhatalmazást kapott a parlamenttől a katonai erő alkalmazására Ukrajna területén. Röviddel fél 8 előtt a rubel 2,5 százalékkal 36,6-ra esett a dollárhoz és 1,5 százalékkal 50,3-ra az euróhoz képest.
Az orosz központi bank 5,5 százalékról 7 százalékra emelte ideiglenesen az alapkamatot hétfőn. A jegybank szűkszavú közleményében az állt, hogy az utóbbi időszakban megnőtt a bizonytalanság a pénzpiacokon, és a most bejelentett ideiglenes intézkedés mérsékli a pénzügyi stabilitásra és az inflációra nézve megnövekedett kockázati tényezők hatásait.
Az ukrán médiakonszernek vezetői nyílt levélben kérték az orosz országos tévéállomások vezetőit, hogy tudósítsanak objektíven az ukrajnai eseményekről – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség hétfőn.
A Pervij Kanal tévécsatorna, a VGTRK rádió-televízió és az NTV televízió vezérigazgatójához intézett nyílt levélben az ukrán médiakonszernek vezetői meggyőződésüket fejezték ki, hogy hozzájuk hasonlóan az orosz médiai vezetői „sem akarnak háborút” a két baráti nép, az orosz és ukrán – között.
Az Inter televíziót működtető Inter Media Group, a hat televíziós csatornával rendelkező Starlight Media Group, a közszolgálati televíziót is működtető Ukrajina médiakonszern és az 1+1 Televízió vezetői nyílt levelükben kérték orosz kollégáikat, „megfontolva és objektíven tudósítsanak az Ukrajnában zajló eseményekről”.
„Kérjük, értsék meg és támogassák valamennyi ukrán központi televízió álláspontját, és felelősen viszonyuljanak minden szóhoz. Nincs jogunk ellenségeskedést szítani a baráti orosz és ukrán nép között azzal, hogy ellenőrizetlen vagy a valóságot eltorzító információt adásba adnunk” – áll a nyílt levélben.
A Nyugatnak nem Oroszország ellen, hanem Moszkvával együtt kellene az ukrán válság kezelésén munkálkodnia – írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség hétfői kommentárjában, amelyben a feszültség fokozódását vetíti előre.
A nyugati hatalmaknak el kell ismerniük Oroszország és Ukrajna mély kulturális, történelmi és gazdasági kötődését egymáshoz, fel kellene számolniuk hidegháborús gondolkodásukat és fel kellene hagyniuk azon szándékukkal, hogy Moszkvát kizárják a válság rendezéséből, miután ők maguk kudarcot vallottak – jegyzi meg a cikkíró.
Az írás emlékeztet arra, hogy a válság gócpontja a többnemzetiségű Krím félsziget lett, amely Ukrajna 1991-es önállósága óta autonómiát élvező köztársaság. Hozzáfűzi, a 2001-es ukrán népszámlálás megállapította, hogy a terület lakosságának 58,3 százaléka orosz, és az ő többségük orosz útlevél birtokosa. Oroszországnak a krími Szevasztopolban van egyedül fekete-tengeri flottája – jegyzi meg a Hszinhua.
Teljes mértékben érthető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, országa fenntartja a jogot érdekei és az Ukrajnában élő oroszul beszélők védelmére – állapítja meg a szerző.
Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és a Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást.
A G7-ek felszólítják Oroszországot, hogy Ukrajnával folytatandó közvetlen párbeszéd révén, vagy nemzetközi közvetítéssel, illetőleg az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet égisze alatt folyó tárgyalásokkal orvosolja a biztonsággal vagy emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmait.
A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős magatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8-ak működnek.
„Ennélfogva úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a vezető ipari hatalmak Szocsiban rendezendő júniusi csúcsértekezlet előkészületeivel kapcsolatos tevékenységünket, amíg nem állnak helyre olyan körülmények, amelyek közepette a G8-ak érdemi párbeszédet tudnának folytatni” – írták közleményükben.
A G7-ek közlik, hogy egységesek Ukrajna szuverenitásának és területi épségének támogatásában, egységesen támogatják a területi egység, a stabilitás, az „egészséges” politikai és gazdasági viszonyok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, illetve Ukrajna tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal.
Az ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei. Oleh Mahnickij egy kijevi tévének vasárnap este nyilatkozott erről.
Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére – miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz – bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.
Putyin határozottan és gyorsan cselekszik
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A nap folyamán az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt. Tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin és Barack Obama a krími helyzet békés rendezése érdekében. Kárpátalján nyugalom van, és nincsen mozgósítás. (Vasárnap esti összefoglaló a link után.)
„Mára megállapítottuk, hogy néhány éven át folytak az előkészületek a különleges akcióra. A SZBU-nál nemcsak külföldi országok, hanem az FSZB (az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és más orosz szakszolgálatok ügynökei is dolgoztak, és jó előre készült ez a forgatókönyvet” – mondta a főügyész. Szerinte az ukrán hatalom négy éven át adta fel a nemzeti érdekeket, és olyan bűncselekményeket követett el, amelyek fokozatosan megsemmisítették az ukrán hadsereget és az SZBU-t is.
A főügyész bejelentette azt is: az ukrán ügyészség úgy döntött Viktor Janukovics megbuktatott államfő múlt pénteki rosztovi sajtótájékoztatója után, hogy újabb bűnvádi eljárást indít ellene az ukrán alkotmányos rend megdöntésére való kísérlet és felbujtás címén. Emlékeztetett arra, hogy Janukovics ellen az ügyészség már két büntetőjogi eljárást indított a tüntetők meggyilkolása miatt.
Az ukrán főügyészség vasárnap arra figyelmeztette az ukrán fegyveres erők állományát, hogy hazaárulásnak tekintik a fegyverek, illetve a haditechnika átadását, a katonai körlet önkényes elhagyását. „Az ukrán fegyveres erők katonáinak emlékezniük kell arra, hogy az ukrán népnek tettek hűségesküt! Ebből következik, hogy amennyiben teljesítik a fegyverek, a haditechnika átadására, az állomásoztatási körlet elhagyására vonatkozó követeléseket, azt hazaárulásnak fogják tekinteni annak jogi következményeivel” – áll a főügyészség felhívásában, amelyet az Interfax-Ukraina hírügynökség ismertetett.
Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy megvédje magát az orosz agressziótól. „Ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor ilyen agresszió elvileg lehetetlen lett volna” – közölte a börtönből nemrég szabadult politikus vasárnap este az ukrán TSzN hírcsatornának nyilatkozva. A politikus asszony szerint ezért Ukrajna számára az európai integrációnak kell lennie a legfontosabb célnak. „Azonnal az európai közösség teljes jogú tagjává kell válnunk. Ez az egyetlen dolog, amely megmenthet minket az agressziótól” – idézte az UNIAN hírügynökség Timosenkót.
A politikus szerint Oroszországgal jelenleg lehetetlen tárgyalásokat folytatni. „Oroszország durva erő alkalmazásával Ukrajnát teljes kapitulációra akarja kényszeríteni. Ezért a tárgyalások nem lehetnek sikeresek” – szögezte le Timosenko. Arra figyelmeztet, hogy amennyiben Viktor Janukovics megbuktatott államfő visszatérne Ukrajnába, akkor népszavazást rendezne, és „odaadná” Ukrajnát Oroszországnak.
„Azért indult el a katonai agresszió Ukrajna ellen, mert az európai forradalmunk eredményeképpen kiharcoltuk a teljes szabadságunkat, megnyitottuk az Európa felé vezető utat, és félreállítottuk az Oroszországnak alárendelt Janukovics-hatalmat. Oroszország ezzel nem békélt meg. Úgy döntöttek, hogy erővel foglalják el Ukrajnát” – mondta Timosenko. „Most kemény ultimátumot adtak nekünk. Közölték, hogy csak abban az esetben vetnek véget a katonai agressziónak, ha mi visszatérünk Jaukovics Ukrajnájához, és teljes hatalomhoz juttatjuk az egész korrumpált véres bandáját” – mondta Timosenko, és leszögezte, hogy Moszkva ultimátumát határozottan el kell utasítani.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva „semmilyen módon” nem kérdőjelezi meg Ukrajna szuverenitását, ugyanakkor azt reméli, hogy az orosz parlament felsőházának döntése – amely lehetővé teszi az Ukrajnában állomásozó orosz kontingens alkalmazását – „sokakat kijózanít ebben az országban”.
A Rosszija-1 tévécsatornának vasárnap este nyilatkozva Karaszin a Szövetségi Tanács előző napi határozata kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az megmutatja, mennyire komolyak Oroszország szándékai, s reményét fejezte ki, hogy az orosz intézkedéseket mindenki megértéssel fogadja. Karaszin szerint Oroszország abban érdekelt, hogy Ukrajna virágzó, stabil és korszerű állam legyen.
John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, hogy hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági támogatásának – közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője. Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő közleményben erősítette meg Kerry március 4-ére tervezett kijevi látogatását. A kommüniké szerint a tárcavezető az új ukrán kormány és a parlament vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel foglalkozik majd.
„A miniszter meg fogja erősíteni, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja az ukrán szuverenitást, függetlenséget és területi épséget, valamint az ukrán népnek azt a jogát, hogy saját maga, külső beavatkozás vagy provokáció nélkül határozza meg a jövőjét” – írta Psaki.
Orosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az ukrán haderőt riadókészültségbe helyezték.
Miért fontos a nagyhatalmaknak a Krím félsziget? Olvassa el itt!
