Több pénzt fordít az EU a bevándorlás kezelésére

Az unió mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében.

A pénz többségét, 300 millió eurót azoknak az unión kívüli országoknak a támogatására fordítja majd az EU, amelyek a szíriai menekültek többségét befogadták. Százmillió euróval az a keret bővül, amelyből Brüsszel a tagállamoknak nyújthat rendkívüli segítséget a válságkezeléshez.

Ezenfelül a miniszterek 56 millió euró kifizetését is jóváhagyták humanitárius segítségnyújtás céljára. Emellett az ahhoz szükséges pénzre is rábólintottak, hogy a migrációs válság kezelésében részt vevő uniós ügynökség, a Frontex határőrizeti ügynökség, a menekültügyi támogató hivatal és az Europol 120 fővel bővíthesse létszámát.

A miniszterek tanácskozását követően Jean Asselborn, a tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlási minisztere elmondta, hogy a belügyminiszterek ott folytatták a munkát, ahol a legutóbb abbahagyták, a 160 ezer menekült áttelepítésének részleteiről egyeztettek. Az első áttelepítés egyébként most pénteken lesz, eritreai menekülteket helyeznek át Olaszországból Svédországba.

Asselborn elmondta, maga is Olaszországba, majd Görögországba utazik, hogy meggyőződjön arról, hogyan működnek a menedékkérelmek feldolgozását segítő hot spotok és mire van még szükség.

„Az nyilvánvaló, hogy az áttelepítés csak akkor lehetséges, ha a hot spotok hibátlanul működnek” – szögezte le a miniszter, és azt is tudatta, hogy a tanács további 670 ember mozgósításához járult hozzá a menekültek kezelésének felgyorsításához. Mint mondta, akiket megillet a védelem, azoknak menekültstátust kell adni, akiket viszont nem, azokat haza kell küldeni. Ennek érdekében a Frontexen belül önálló részleg jöhet létre a visszaküldések kezelésére és megszervezésére.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a miniszterek a határellenőrzésről is vitát folytattak, és a többség amellett van, hogy bár a határok védelme jelenleg alapvetően tagállami felelősség, a külső határokat közösen és hatékonyabban kellene ellenőrizni. A többség a Frontex megerősítését és új határ-ellenőrzési technológiák alkalmazását is támogatja. Asselborn leszögezte: a schengeni övezet jövője a külső határok megvédésének hatékonyságától függ.

„Ha nem tudjuk hatékonyabbá tenni a külső határok ellenőrzését, akkor hatalmas annak a kockázata, hogy a schengeni övezet nem éli túl” – hangoztatta Jean Asselborn.

A luxemburgi miniszter arra is kitért: teljes volt az egyetértés a tagállamok között abban, hogy létre kell hozni a biztonságos országok közös, uniós listáját, és ezzel kapcsolatban a megfelelő munkacsoportokban folyik is tovább a munka.

Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegálisan próbálják átlépni azt, és be kell tartani az unió előírásait – értett egyet Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese, valamint Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője, az Európa Tanács tagja csütörtöki budapesti tanácskozásán. A tárgyalás eredményeiről a két politikus sajtótájékoztatón számolt be.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországnak is szolidárisnak kell lennie Bajorországgal, ahová naponta tízezer szám érkeznek bevándorlók.

Tobias Zech közös fellépést tartott fontosnak a migráció kezelésében, és köszönetet mondott Magyarországnak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére.

Végleges a menekültek lengyelországi befogadásáról szóló uniós döntés – jelentette ki Rafal Trzaskowski európai uniós ügyekért felelős lengyel külügyi államtitkár az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. Az ellenzék kormányfőjelöltje ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott a kvóták teljesítéséről.

A menekültkvótákat jóváhagyó Polgári Platform (PO) kormánya nevében beszélő Trzaskowski arra a kérdésre válaszolt, lehetséges-e a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) választási győzelme esetén az, hogy az uniós belügyminiszterek szeptemberi csúcstalálkozóján elfogadott menekültelosztási tervet az új lengyel kormány elveti.

„A hat és fél ezer menekült befogadásáról szóló döntést meghozták, és ez végleges” – jelentette ki Trzaskowski azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország a PO-kormány által jóváhagyott uniós terv keretében 4500 további menekültet fogadna be azon a kétezren felül, amelynek befogadását korábban felajánlotta. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a vállalt kvóták nem teljesítése bírsággal büntethető. Nem részletezte azonban, hogy ennek mi lenne a törvényes alapja.

Románia fenntartja a migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszer elutasítására vonatkozó elvi álláspontját – közölte Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, miután Bukarestben találkozott Leonard Orbannal, Klaus Iohannis román elnök európai ügyekért felelős tanácsadójával.

Csehország szombaton tovább erősíti a cseh–osztrák határ őrzését, és ezentúl az összes határátkelőn szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezet be – közölte Lucie Nováková, a belügyminisztérium szóvivője.

A cseh–osztrák határon lévő összesen húsz határátkelő közül szeptember közepétől 14 helyen végeztek eddig szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a csehek, ezeket most gyakoribbá teszik, és az összes cseh–osztrák határátkelőre kiterjesztik. Az idegenrendészetet az állami rendőrség embereivel erősítik meg a határátkelőkön.

A megbeszélést követően elmondta: sok olyan európai ügy van, amelyben a két ország érdekei nagyon hasonlóak. Hangsúlyozta: a beszélgetésen kiderült, a kötelező kvótát sem Románia, sem Magyarország nem tartja jónak, és mindkét fél kész hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megvédjék az Európai Unió külső határát.

A két ország egyetért abban is, hogy a migránsok állandó elosztási mechanizmusáról nem most kell döntenie az Európai Tanácsnak – mondta Takács Szabolcs.

Németországban a bajor tartományi kormány drasztikus lépéseket mérlegel a szűnni nem akaró menekültáradat miatt, és előfordulhat, hogy pénteki ülésén a hatályos jogszabályokkal ellentétes lépéseket tesz a migrációs nyomás csökkentésére – írta csütörtökön a Spiegel Online hírportál.

A német hírportál Horst Seehofer bajor kormányfő környezetéből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a müncheni vezetés készen áll „nemkonvencionális” intézkedésekre, és önvédelemből szükség esetén átlép az érvényes törvényeken.

Újabb jelentős menekülthullám érte el Macedóniát: az utóbbi 24 órában mintegy tízezer ember lépte át illegálisan az ország Görögország felőli határát.

Az európai uniós tagállamok határellenőrzési ügynökségének legfrissebb adatai szerint az év eleje óta már mintegy 630 ezren érkeztek illegálisan Európába. A migránsok több mint fele a Törökországból induló, majd Görögországon, a Nyugat-Balkánon és Magyarországon keresztül vezető, úgynevezett nyugat-balkáni útvonalat választja.

Ugyancsak csütörtökön a líbiai hatóságok közölték: összesen 289 embert, köztük több mint 100 szenegálit fogtak el egy gyűjtőhelyen, Tripolitól mintegy 10 kilométerrel keletre, mielőtt hajóra szálltak volna Európa felé. Mindannyiukat egy fővárosi fogdába szállították.

Tizenhét ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szerdán és csütörtökön – adta hírül a Szegedi Törvényszék szóvivője.

Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a bíróság tizenkét vádlottat egy évre, ötöt két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak többsége szír állampolgárságúnak vallotta magát, de volt köztük olyan is, aki koszovói vagy iraki személyi adatokat közölt. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

A Lenti Járásbíróság többéves fegyházbüntetésre ítélte azt a hat pakisztáni, indiai és afgán embercsempészt, akik bűnszervezetben szállítottak Magyarországról Olaszországba illegális bevándorlókat – közölte a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője.

A migrációs válság megoldása kizárólag olyan átfogó politikai összefogás keretében lehetséges, amely magába foglalja a mediterrán térséget sújtó illegális bevándorlási hullám megfékezésében eddig kulcsszerepet játszó észak-afrikai államokat – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az MTI-nek Rabatból telefonon adott nyilatkozatában. Magyar Levente Algériában, Tunéziában és Marokkóban folytatott politikai és gazdasági témájú tárgyalásokat, a három országban összesen nyolc miniszterrel és számos üzletemberrel tekintette át a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, illetve a menekültáradat jelentette kihívásokat.