A kerület, ahol összefutnak az iszlamista szálak

Már a Charlie Hebdo-beli mészárlás után is a brüsszeli Molenbeekben vizsgálódtak a rendőrök.

Ha egy felelős miniszter élő tévéinterjúban azt nyilatkozza fővárosa egyik részéről: „kitakarítom ezt a kerületet”, akkor vagy szimpla kampányőrülettől hajtva teszi ezt, vagy szuperhősnek képzeli magát, vagy – és ez a legrosszabb eshetőség – tényleg nagy a baj a környéken. Jan Jambon belga belügyér szombaton indulatosan, de mindenre elszántan kijelentette a holland VTM televíziónak: elege van abból, hogy Brüsszel Molenbeek nevű negyede újra terrorcselekmény fészkeként kerül elő a híradásokban. Tarthatatlannak nevezte az ott uralkodó állapotot, és hangsúlyozta: személyesen irányítja majd a munkát, melynek során „megtisztítják” a problémás kerületet.

Molenbeek azért vált kiemelten fontossá a rendőrség számára, mert a párizsi Bataclanban gyilkoló egyik terrorista onnan érkezhetett. Szombaton több családtagját is őrizetbe vették az üggyel kapcsolatban. A Bataclannál használt kocsit is Belgiumban bérelték, és egyik másik, a szélsőségesekhez köthető autó is ott szereztek be.

A Charlie Hebdo merénylőit és Amedy Coulibalyt, aki a magazin elleni véres támadást követően lőtt agyon több embert egy párizsi kóserboltban, szintén belga kapcsolata segítette akciója során. Rendőri jelentések szerint Coulibaly Charleroi-ból és Brüsszelből, azon belül is Molenbeektől egy köpésre szerezte be az akciókhoz az automata fegyvereket.

Brüsszel északnyugati területét, mely két évszázada még dübörgő ipari városrész volt (kis Manchesterként is emlegették), a 20. század elejére lepusztult, sivár külvárossá züllött. A környéken alig akadt munka, egyre nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, a legszegényebb családok maradtak csak itt. A helyzet mára sem változott alapvetően: a brüsszeli vezetők évek óta próbálják különböző munkahelyteremtő programokkal rehabilitálni a kerületet – mindhiába.

Míg az iparosítási időkben Dél- és Kelet-Európából, illetve Fekete-Afrikából áramlott a munkaerő Molenbeekbe, az utóbbi évtizedekben elsősorban észak-afrikai arab családok telepedtek le itt. Közel 70 százalékuk Marokkóból érkezik, mintegy 20 százalék Törökországból. Az itteni muszlimok születési rátája magasabb az átlagnál: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 2008 óta a legnépszerűbb brüsszeli fiúkeresztnév a Mohamed.

A ZDF 2012-es összeállításából kiderül, hogy Európa egyik legveszélyesebb városa Brüsszel, a kétes hírnevet pedig leginkább Anderlecht és Molenbeek Saint-Jean kerületeknek köszönheti. Utóbbi lakosságának nagyjából 30 százaléka iszlám hitű, de a bűncselekmények tetemes hányadát az arab gyökerű, komoly jövőkép nélkül felnövő fiatalok követik el. Számtalan elemző szájából hangzott már el, hogy ezeket a bizonytalan élethelyzetű fiatalokat a legkönnyebb radikalizálni, belőlük szélsőséges dzsihadistát, leendő merénylőt nevelni.

A multinacionális cégek zöme már elhagyta a városrészt az elburjánzó erőszak miatt. A BBDO amerikai reklámcég azt követően távozott, hogy csak 2011-ben 150 alkalommal érte támadás dolgozóikat. A 95 ezer lakosú városrészben körülbelül 30 százalékos a munkanélküliségi ráta, a lakosok közel negyedének – a DPA német hírügynökség szerint – még belga útlevele sincs.

Különböző elemzések szerint az Európai Unión belül Belgiumban él a legtöbb olyan dzsihadista, aki Szíriába vagy Irakba készül harcolni vagy onnan tért vissza. Egy londoni székhelyű, a vallási szélsőségesek terjedését kutató intézet felmérése azt mutatja, hogy Belgiumból majdnem annyi muszlim fiatal szivárog át Szíriába és Irakba, mint a hatszor-nyolcszor akkora lakossággal bíró Németországból vagy Nagy-Britanniából.

Molenbeek iszlamista közössége sem volt ismeretlen a belga hatóságok és a titkosszolgálat előtt, a közelmúltban többször is zajlott terrorellenes művelet a kerületben. Legutóbb januárban, amikor a belga terrorelhárítók egy rendőrőrs elleni merényletre készülő terroristacsoportra csaptak le Verviers-ben. A helyszínen talált nyomok Molenbeekbe vezették az egyenruhásokat, akik több házat is átkutattak. Az egyik helyszín közelében lakó fiatal az újságíróknak akkor azt mondta, ismeri a helyi dzsihadista forrásokat, de arról nem tudott, hogy merényletre készülnének.

A CNN megszólaltatott egy belga terrorelhárító tisztet is, aki azt mondta: az Iszlám Állam egyik propagandavideóján ott nevetgél és viccelődik Abdelhamid Abaaoud, akit a januári merénylet fő kitervelőjének tartanak. A férfi testvérét is magával vitte Szíriába, hogy az IÁ oldalán harcoljanak.

A Verviers-i csoporttal összefüggésbe hozott, Molenbeekben lakó másik muszlim férfi védőügyvédje januárban a következőket mondta: védence ártatlan, de nem meglepő, hogy a rendőrség nála is kopogtatott, a kerület ugyanis a dzsihadista propagandával talán legerőteljesebben fertőzött része Brüsszelnek. Francoise Schepmans, Molenbeek polgármestere a januári eset után hasonlóan nyilatkozott: arról beszélt, hogy a negyedből rengetegen csatlakoznak az IÁ-hoz Szíriában, és többen vissza is tértek már onnan.

A Sharia4Belgium nevű radikális szalafista szervezet aktívan segíti ezeket a harcosokat. 2010 óta több száz dzsihadistát juttattak Belgiumból Szíriába az Iszlám Állam kiképzőtáboraiba. A nyomozás jelenlegi állása szerint több párizsi merénylő esetében is fennáll a gyanú, hogy Szíriában harcoltak, mielőtt visszatértek volna Európába.

A csoport 46 tagja ellen tavaly szeptemberben emeltek vádat, szóvivőjüket, Fuad Belkasszemet 12 év börtönre ítélte egy antwerpeni bíróság. Belkasszem egyébként korábban a Sharia4Holland testvérszervezet létrehozásában is segédkezett.