Adatterrorizmus a digitális küzdőtéren

Az online feketepiacról szerzett adatokkal az Iszlám Állam és az ellene küzdő Anonymous is jól járhat.

Egy hete ismét hadat üzent az Anonymous csoport az Iszlám Államnak, a hackerek és terroristák közötti harc így ismét a figyelem középpontjába került. A washingtoni kormányközeli Közel-Keleti Médiakutató Intézet azonban már októberi jelentésében figyelmeztetett, az Iszlám Állam eredményesen mozog a világháló alternatív csatornáin, és sikeres propagandát folytat. A jelentés szerint dzsihadista szervezetek a berlini fejlesztésű Telegram chat-applikációt használják, az Iszlám Államhoz a Nasher néven futó csoport tartozik. Ennek több mint tízezer arab nyelvű tagja van, de a szervezet egyebek között angol, német, bosnyák és indonéz nyelven is toboroz. Kommunikál a szervezet az ismert nyugati közösségi portálokon is, ezek közül talán a YouTube-ra feltöltött véres videók váltak a közvélemény számára ismertté.

Nem véletlen, hogy a párizsi merényletek után az Anonymous is ezeket a kommunikációs csatornákat támadta. Az azóta eltelt egy hét után a hackerek akcióiról ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Bár az Anonymous komoly sikerekről, mintegy húszezer, az Iszlám Államhoz köthető csatorna megtámadásáról számol be, többen kétkedők a csoport tevékenységével kapcsolatban.

– Az Anonymous nem szervezet, inkább egy platform, ahol a tagok lazább hálózatot alkotnak – mondja Pék Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem hackercsapata, a CrysysLab tagja. A BME internet-biztonsági közössége a nemzetközi szakmában világhírű: a hétezer csapatot regisztráló közösség ranglistáján a negyedik helyen állnak. Pék Gábor szerint az Anonymous tevékenységét szakmailag és etikailag nehéz megítélni. Mint mondja, egyes céljaikkal persze lehet azonosulni, azonban az Iszlám Állam ellen indított akciók kapcsán is felvetődik a kérdés: mi lesz a terrorszervezet elleni támadások alatt megszerzett információk sorsa? A biztonsági szakember ugyanis pezsgő online feketepiacról számolt be. A hackerek az informatikai rendszerek biztonsági réseit keresik, a kereskedők ezeket veszik meg, s adják tovább. Ezzel pedig az Iszlám Állam éppúgy, mint az Anonymous érvényesülhet.

– A francia Vupen-csoport például nyíltan alkudozik a biztonsági rendszerek résein áthatoló kódokra. Bár ők megválogatják ügyfeleiket, az ilyen cégek a megszerzett támadókódokból lényegében ipari kémkedést segítő programokat írnak – folytatja a szakember. Kérdésünkre Pék Gábor elmondta, adott a technológiai háttér ahhoz, hogy a terrorizmus a jövőben nagyobb súlyt fektessen a digitális térben végzett tevékenységére.

– A terrorizmus jövőbeli célpontjai a hatalmas szerverházakban tárolt adattömegek lehetnek – ezt már Bőgel György, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa mondta. A közgazdász korábban A Big Data ökoszisztémája címen írt könyvet: az informatikai fogalom a digitális térben keletkezett, robbanásszerűen bővülő adattömegek kezelését, elemzését takarja. Bőgel hozzátette, mára a világ információtároló kapacitása másfél évenként megduplázódik, arról azonban keveset tudni, hogy az így keletkezett adattömeget kik és milyen célokra használják fel.

– Adatterrorizmus a jövőben nagy eséllyel előfordulhat, hiszen hihetetlen károkat lehet vele okozni – mondja a közgazdász. A nagy tömegű adatlopás, a megszerzett adatokkal való tömeges visszaélés szerinte csak az egyszerűbb példák közé tartozik. Mivel ezekre az adathalmazokra épül az adminisztráció, a gazdaság és a kormányhivatalok irányítása, ezek a terrorista szervezetek kulcsfontosságú célpontjai lehetnek.

Kérdés azonban, hogy jót tesz-e a társadalomnak, ha a terrorizmus okozta pánik következtében a kormányoknak nagyobb bizalmat szavaz. Bőgel szerint az a tapasztalat, hogy ilyenkor hajlamosak vagyunk feladni személyes adataink védelméből, ez azonban kockázatos. Hiába bízunk meg a jelenlegi rezsimben, nem tudhatjuk, hogy személyes adataink később kinek a kezébe kerülnek majd.

– Ha megengedjük az államnak, hogy biztonságunk érdekében betekintést nyerjen a magánéletünkbe, fontos kérdés, hogy van-e hozzá civil kontroll – tette fel a kérdést Bőgel György. Szerinte probléma, hogy ezt a feladatot gyakorlatilag most az Anonymous látja el. – Ez egy hackercsoport, és nem kértem meg őket, hogy vigyázzanak a személyes adataimra – folytatta a közgazdászprofesszor, akinek szavai rímelnek a már idézett Pék Gábor véleményére: az Anonymous tevékenységét szakmailag és etikailag nehéz megítélni. (Lásd keretes írásunkat.)

Az információtechnológia azonban jelenleg nem az átláthatóság és a személyes adatok megfelelő védelme irányába fejlődik. Timothy Libert, a Pennsylvania Egyetem doktorandusza a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást. Ebből kiderült: a technológiai háttér adott, hogy az államok, terroristacsoportok, de leginkább a versenyszféra szereplői profitáljanak személyes adatainkból. – Telefonunk vagy számítógépünk IP-címe, az operációs rendszer típusa és a honlap felkeresésének időpontja. Ezek azok az adataink, amelyek – böngésszük bármelyik hétköznapi weboldalt – jó eséllyel ismeretlen kezekbe kerülnek majd – mondta Libert. A fiatal kutató digitális létünk megfigyeléséről tartott előadásán elgondolkodtató adatot közölt: kutatásai szerint ugyanis a honlapok döntő többsége tudtunkon kívül megosztja adatainkat kívülálló, idegen szereplőkkel. Azok pedig valószínűleg nem jó szándékkal gyűjtik és elemzik a világháló roppant adatforgalmát.

Az amerikai programozó 2014-ben indította el a Webxray nevű szoftvert, ezzel a tömeges és automatizált adatlopás módszerét elemezte. Az alkalmazás segítségével a legnépszerűbb egészségügyi honlapokon végzett kísérletet. Ezeken ugyanis intim szféránk féltett titkait oszthatjuk meg, hiszen jellemzően valamilyen egészségi panasz vagy betegség esetén látogatjuk őket. Libert kétezer betegségre indított keresést, így összesen nyolcvanezer honlapot tesztelt. A szoftver segítségével kiderült, az egészségügyi honlapok kilencven százaléka (köztük az Egyesült Államok járványügyi hivatalának a honlapja) kiadja digitális adatainkat más honlapoknak, így a Facebooknak és a Twitternek is. A közösségi oldalak szerverházaiban tárolt profilunk így titokban újabb pikáns részletekkel bővül majd.