Bekebelezi-e Románia Moldovát?

Virágzik a korrupció, a kormány válságban van – lecsap-e erre Románia?

A hétfői rendezvényen Barabás T. János, a KKI vezető kutatója elmondta, a politikai életet a liberális demokrata Vladimir Filat és a demokrata Vladimir Plahotniuc üzletemberek köré csoportosult erőtér határozza meg. A helyzetet bonyolítja, hogy „Filat letartóztatásban van, a liberálisok nem hajlandók koalícióra lépni a demokratákkal” – ugyanakkor vannak liberális hangok, melyek mégis emellett foglaltak állást. A szakember szerint mivel a demokraták tárgyalnak a kommunistákkal – akik EU-pártiak, és Moszkvával is törekednek a jó viszony fenntartására –, és sajtóértesülések szerint pártfúzió jöhet létre, ezért a liberálisok kacérkodnak a szocialistákkal való szövetségre lépés gondolatával. A közélet manipulált, és az egyéni ambíciók határozzák meg, melyet igen nehéz követni – mondta a kutató.

Sajtóértesülésekre hivatkozva emlékeztetett: az egymilliárd dollár vissza nem fizetett hitelek formájában tűnt el, ami egy nemzetközi, Oroszországból induló pénzmosás egyik mellékágához köthető. Ismertetése szerint a moszkvai csoport 43 milliárd dollárt „mosott” külföldre, melyben lopott pénz is van. „Ez nagy csapás Moldovára nézve, mert egyrészt generációkon keresztül kell hogy visszafizessék, másrészt csökken a politikumba vetett hit a lakosság részéről.”

Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese kijelentette: összeesküvés-elméletnek tartja, hogy a moldovai kormányválság kedvezne a román kormánynak az egyesülés szempontjából, azt viszont komoly problémának nevezte, hogy a keleti partnerség egyik „éltanulójának” számító országgal emiatt már nem igazán számolnak az unióban. „Az biztos, hogy kettős szerepben van, mivel gazdasága és exportja Oroszországhoz köti, ugyanakkor egyre inkább Románia segítségére szorul, és nemrég meg is szavaztak neki egy 154 milliós segítséget.”

A rovatvezető-helyettes szerint máshol is tetten érhető a kettősség: identitásválságnak nevezte a jelenlegi helyzetet, tekintve, hogy a Szovjetunió idejében igyekeztek elnyomni a román és meghatározni a moldovai öntudatot. Ennek ellenére nincs – például – az ukrajnai konfliktushoz vezető megosztottság, és még ha vannak is különböző nézetű politikai pártok, szélsőséges román vagy orosz, klasszikus vonulatokra nincs példa.

A legutóbbi felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka egyetért a Romániával való egyesüléssel, ám nagy részük a jobb életkörülményekre és a korlátlan uniós utazásra számítva mondta mindezt. Emiatt Pataky szerint az egyesülés gondolata politikai gumicsont: „retorikában erről nyilatkozgatnak, de konkrét lépéseket senki nem tesz – és ez teljesen tudatos, hiszen egy erősebb retorika során az oroszbarát pártokat hoznák előnybe, táborukat radikalizálnák”.