Bekebelezi-e Románia Moldovát?

Virágzik a korrupció, a kormány válságban van – lecsap-e erre Románia?

Moldováról viszonylag ritkán esik szó, noha tőlünk pár száz kilométerre található. Lakosainak száma három- és négymillió közé tehető, ám egyharmaduk vendégmunkásként dolgozik külföldön. Ennek egyik oka, hogy Moldova jelenleg Európa legszegényebb állama az egy főre jutó GDP alapján.

A munkaerő kiáramlása már a kilencvenes években elkezdődött, mivel az orosz gazdasági válság Moldovába is begyűrűzött, és noha a 2000-es évekig tartó zuhanás után az ország már folyamatos növekedést produkált, a gazdasági világválságot pedig két éven belül kiheverte, mindez látszólagos, hiszen Moldova gazdasága eleve nagyon alacsony bázisról indult. Tavaly 6 százalékos volt a növekedés, idén alacsonyabbra számítanak, melynek egyik oka a keleti partnerek csökkenő együttműködési készsége.

A nehéz gazdasági helyzeten kívül idén egy kormányválsággal is szembe kellett néznie, melynek hullámai még mindig nem csitultak, és meglehet, hogy további részletek is kiderülnek, illetve további kormánytagok is érintettek benne. Kezdődött minden azzal, hogy nyár elején lemondott a négy hónapja hatalmon lévő miniszterelnök, Chiril Gaburici, aki ellen eljárás folyik hamisnak bizonyult érettségi bizonyítványa miatt.

Másrészt tavaly az ország bankszektorának mintegy harmadát tulajdonló három pénzintézetből eltűnt egymilliárd dollár, amit a Moldovai Nemzeti Bank pótolt az adófizetők pénzéből. Ennek kitudódása után, szeptember 6-án zajlott az a tízezreket megmozdító tüntetés, melyet nemes egyszerűséggel a helyi sajtó „minden idők legnagyobb utcai tüntetésének” titulált a volt szovjet tagköztársaságban.

A demonstrálók azzal vádolták – a sajtó szerint bizonyos oligarchiákkal jó viszonyt ápoló – Nicolae Timofti elnököt, hogy nem lép fel kellő hatékonysággal a korrupció ellen, valamint alapos és valódi vizsgálatot akartak az ügyben. A tüntetők azt skandálták, hogy: „Vissza az egymilliárdot!”, és a jegybank elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek a lemondását követelték.

Vladimir Filatot, aki 2010 végén két napig töltötte be az elnöki posztot, október 15-én letartóztatták az egymilliárd dollár elsikkasztásában való közreműködéséért. Október 29-én pedig a hatalomra került Valeriu Strelețtől a parlament megvonta a bizalmat, és megbuktatták a kormányt, így jelenleg egy kinevezett miniszterelnök, Gheorghe Brega irányít.

A hétfői rendezvényen Barabás T. János, a KKI vezető kutatója elmondta, a politikai életet a liberális demokrata Vladimir Filat és a demokrata Vladimir Plahotniuc üzletemberek köré csoportosult erőtér határozza meg. A helyzetet bonyolítja, hogy „Filat letartóztatásban van, a liberálisok nem hajlandók koalícióra lépni a demokratákkal” – ugyanakkor vannak liberális hangok, melyek mégis emellett foglaltak állást. A szakember szerint mivel a demokraták tárgyalnak a kommunistákkal – akik EU-pártiak, és Moszkvával is törekednek a jó viszony fenntartására –, és sajtóértesülések szerint pártfúzió jöhet létre, ezért a liberálisok kacérkodnak a szocialistákkal való szövetségre lépés gondolatával. A közélet manipulált, és az egyéni ambíciók határozzák meg, melyet igen nehéz követni – mondta a kutató.

Sajtóértesülésekre hivatkozva emlékeztetett: az egymilliárd dollár vissza nem fizetett hitelek formájában tűnt el, ami egy nemzetközi, Oroszországból induló pénzmosás egyik mellékágához köthető. Ismertetése szerint a moszkvai csoport 43 milliárd dollárt „mosott” külföldre, melyben lopott pénz is van. „Ez nagy csapás Moldovára nézve, mert egyrészt generációkon keresztül kell hogy visszafizessék, másrészt csökken a politikumba vetett hit a lakosság részéről.”

Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese kijelentette: összeesküvés-elméletnek tartja, hogy a moldovai kormányválság kedvezne a román kormánynak az egyesülés szempontjából, azt viszont komoly problémának nevezte, hogy a keleti partnerség egyik „éltanulójának” számító országgal emiatt már nem igazán számolnak az unióban. „Az biztos, hogy kettős szerepben van, mivel gazdasága és exportja Oroszországhoz köti, ugyanakkor egyre inkább Románia segítségére szorul, és nemrég meg is szavaztak neki egy 154 milliós segítséget.”

A rovatvezető-helyettes szerint máshol is tetten érhető a kettősség: identitásválságnak nevezte a jelenlegi helyzetet, tekintve, hogy a Szovjetunió idejében igyekeztek elnyomni a román és meghatározni a moldovai öntudatot. Ennek ellenére nincs – például – az ukrajnai konfliktushoz vezető megosztottság, és még ha vannak is különböző nézetű politikai pártok, szélsőséges román vagy orosz, klasszikus vonulatokra nincs példa.

A legutóbbi felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka egyetért a Romániával való egyesüléssel, ám nagy részük a jobb életkörülményekre és a korlátlan uniós utazásra számítva mondta mindezt. Emiatt Pataky szerint az egyesülés gondolata politikai gumicsont: „retorikában erről nyilatkozgatnak, de konkrét lépéseket senki nem tesz – és ez teljesen tudatos, hiszen egy erősebb retorika során az oroszbarát pártokat hoznák előnybe, táborukat radikalizálnák”.