Bevándorlás: Merkel kitart álláspontja mellett

A kancellár tovább küzd meggyőződéséért.

Angela Merkel a ZDF német országos köztelevízióban este sugárzott interjúban hangsúlyozta, hogy a migrációs válság hatékony kezeléséhez elvezető „igazi válaszok” az uniós „külső határokon és Törökországban vannak”.

A kancellár ismét elutasította a befogadható menekültek maximális számának megnevezésére irányuló követeléseket. Németország nem tudja egyedül eldönteni, hogy „ki jön, és ki nem jön”, és nem tud „felső határokat egyoldalúan meghatározni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy csökkenésnek indulhat-e az idén a Németországba érkező menedékkérők száma, azt mondta, hogy ebben csak reménykedni lehet, és egyelőre az emberáradat „rendezésére és irányítására” van lehetőség. A menekültek számát csak a válságot kiváltó okok kezelésével lehet csökkenteni, ezek az okok pedig „Németországon kívül vannak”.

Biztosítani kell az uniós külső határokat, és az EU-nak meg kell állapodnia a válság terheinek megosztásáról Törökországgal. Ennek részeként menekültkontingesek átvételéről is meg kell egyezni, hogy „az illegalitást legalitás” váltsa fel – mondta Merkel.

Arra a kérdésre, hogy nem szolgáltatja-e ki magát az EU Törökországnak, azt mondta, hogy van „bizonyos mértékű függőség”, ez azonban a globalizált világ velejárója, és a megállapodáshoz Törökországnak is fűződik érdeke.

A menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszerről úgy vélte, hogy azt „tovább kell fejleszteni”, a belső határőrizet nélküli schengeni övezetet pedig meg kell őrizni.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy teljes mértékben kitart eddigi álláspontja mellett, továbbra is úgy véli, hogy meg lehet birkózni a válsággal, s az a helyes, ha „Németország barátságos arcot mutat” a világnak. A sok kritika ellenére számára kétségtelen, hogy „sikerülni fog”, ugyanakkor Németország egyedül nem tudja legyőzni a válságot – fejtette ki. Ezzel összefüggésben a legnagyobb csalódásnak azt nevezte, hogy nehezen halad előre a válság okozta terhek tagállamok közötti méltányos megosztásának ügye.

A szíriai menedékkérők lehetséges jogállásával kapcsolatban visszautasította azt az állítást, hogy kicsúszott volna a kezéből a folyamatok ellenőrzése. Elmondta: Thomas de Maiziere belügyminiszter ugyan változtatásokat kezdeményezett, de ő jelezte fenntartásait, és végül abban állapodtak meg, hogy a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testülete, a belügyminiszteri konferencia (IMK) foglalkozik majd az üggyel. Ez azt mutatja, hogy továbbra is a kormányfő határozza meg a kormány politikáját – mondta Angela Merkel.

„A kancellár és az egész kormány ura a helyzetnek” – hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter lavinához hasonlította a migrációs válságot, azt mondta, hogy nem ilyen „képekben” gondolkodik a válságról, ennyiben nem ért egyet miniszterével, aki azonban rendkívüli személyiség, „önálló intézmény” a német politikában.

Kiemelte, hogy örömmel végzi a munkáját és elszántan küzd az ország újraegyesítése óta a legnagyobb kihívást jelentő válság megoldásáért. „Nem én vagyok az első kancellár, akinek harcolnia kellett valamiért” – hangsúlyozta. Egyben kizárta annak lehetőségét, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen. „Ebben a törvényhozási ciklusban a polgárok rendelkezésére állok” – mondta Angela Merkel.

Egyelőre nincs érzékelhető hatással Svédországban a migrációra az, hogy Stockholm bevezette a svéd határok ellenőrzését és felfüggesztette az útlevélmentes utazás lehetőségét – adta hírül pénteken az AP amerikai hírügynökség.

A szigorítások csütörtökön léptek életbe, és aznap 1676-an kértek menedékjogot Svédországban. Egy nappal korábban még valamivel kevesebb is volt a menedékkérők száma: 1653-an nyújtottak be igénylést.

A rendőrség nem fordítja vissza a svéd határról azokat, akik Svédországban akarnak menedékjogot kérni, ám regisztrálásra kötelezi őket a határon. Így a migránsoknak megnehezült Svédországon csupán átutazni, hogy Norvégiába vagy Finnországba jussanak.

Az idén eddig már több mint 120 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet Svédországban, a lakosság számához képest a legtöbben az európai országok közül.

Mindenki szeme láttára, szervezetten csempészik ki Törökországból a migránsokat – állította pénteken Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter, aki a Görögország felé irányuló embercsempészet leállítására szólította fel Ankarát.

A török oldalon „látható, amint fényes nappal egész falvak gyűlnek össze, hogy lássák, amint az embercsempészek behajózzák a menekülteket”, hogy a görög szigetekre szállítsák őket – mondta a miniszter egy sajtótájékoztatón.

Törökországnak bizonyítékát kell adnia, hogy „meg akarja állítani az áradatot” – tette hozzá a miniszter.
Jannisz Muzalasz ugyanakkor tagadta, hogy nyíltan vádolná Törökországot, ahová Alexisz Ciprasz görög kormányfő november 17-én utazik.