Diadalmenet helyett alkudozás

Az országot eddig irányító, civil köntösbe bújt katonai elit nehezen adja majd fel a pozícióit.

– Ezt pedig nehéz lesz lenyomni a gyökeres változásokért küzdő NLD-politikusok torkán, nem beszélve az elégtételre vágyó tömegek csalódásáról – vélte Háda. Mi több, látszólag a politikai foglyok tömeges amnesztiában részesítése sem szerepel az új kormány első, tervezett lépései között. Háda megjegyezte: Ang Szán Szu Csí még szerencsés is, hogy brit állampolgárságú fiai miatt nem lehet elnök, így talán elkerülheti a népszerűségvesztést. Ráadásul az átrendeződés a két nagyhatalom – Kína és a Nyugat felé húzó India – közé szorult országban más érdekeket is sért majd. A változás az Egyesült Államok térségbeli pozícióját erősíti, és az NLD hiába próbálna minél lassabban és óvatosabban távolodni Kínától, kihúzhatja Pekingnél a gyufát. Ha pedig a nagyhatalom kellemetlenkedni akar, joggal számíthat az új kormánytól berzenkedő régi katonai elitre, illetve a határvidéket uraló lázadó nemzetiségekre is. Utóbbiakkal ugyan már korábban megindultak a fegyverszüneti tárgyalások, de ezek igen lassan haladnak, mert a helyi hadurak ragaszkodnak a hatalmukhoz. Erővel történő megtörésükre az új, a hadsereggel is rivalizáló NLD-nek kevés esélye van, hiszen ez még a katonai rezsim alatt sem sikerült. Egyszóval újabb kompromisszumokra kényszerülnek, miközben Mianmar esetében még azt sem lehet határozottan kijelenteni, hogy népei egy nemzetet alkotnak, vagy akár csak egy országban képzelik el a jövőjüket – figyelmeztetett Háda. Ráadásul a The Wall Street Journal szerint a befektetők sem rohannak beruházni az országba, így a demokrácia mellett elvárt jólét sem jön el egyhamar.

A felszabadult ünnepnek tehát hamarosan véget vethetnek a népszerűtlen politikai alkuk, és jó kérdés, hogy a kormány ebben a csapdahelyzetben hogyan viszi véghez a demokratizálódás programját.