– A TPP-t szokás úgy is említeni, mint a Peking által megálmodott, Új selyemút nevű infrastrukturális beruházás elleni amerikai összeesküvést. Ön is így látja?
– A két kezdeményezés nem zárja ki egymást, hiszen a kereskedelmi partnerségnek az Új selyemút projekt adhatja majd az infrastrukturális hátteret. Utóbbi azonban nehéz program, hiszen az ázsiai és európai piacokat öszszekötő kezdeményezés orosz és amerikai érdekeket is sérthet. A régióban egyébként most geopolitikai érdekek mentén számtalan szervezet, együttműködés jött létre, ami a kisebb országoknak kedvez. Válogathatnak a nagyhatalmak hitelkonstrukciói közül.
– Hol jelenik meg Tajvan ebben a rendszerben?
– Korábban közvetítő szerepet töltöttünk be, ám az elmúlt nyolc évben közelebbre fontuk kapcsolatainkat Kínával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet nem változhat. Tajvanon a közvélemény szerepe nagyon erős, és küszöbön állnak a választások. Egyre többen érzik úgy, hogy elég a Kína-barát politikából, nagyobb távolságot akarnak.
– S hogyan profitál majd Tajvan a TPP-tagságból?
– A legtöbb országba irányuló exportunkat most magas vámokkal sújtják, a partnerség ezeket elbontja majd. Komoly gond, hogy a tajvani ipar egyre inkább külföldre vándorol, aminek a TPP gátat szabhat. A legfontosabb azonban, hogy kialakul egy erősen kritikus nemzetközi szabványrendszer, aminek betartatása felgyorsítja és a helyes mederben tartja majd Tajvan gazdasági reformjait.
