Hosszabb távon az elemzés általánosságban a migráció hatásaival foglalkozó kutatásokra hivatkozva arról ír, hogy a nem uniós országból származó migránsok általában több bevételt termelnek az államnak, mint amennyi juttatást igénybe vesznek, és ha megfelelően integrálódnak, akkor az öregedő és zsugorodó munkaerővel rendelkező országok fenntarthatóságát javíthatják, viszont, ha nem sikerül őket integrálni, annak éppen ellenkező hatása lehet. Azt is kiemeli a dokumentum, hogy a bevándorlás kicsiny vagy jelentéktelen hatással van a helyi munkanélküliségre.
Mindezeket a kutatási megállapításokat ugyanakkor Brüsszel szerint fenntartásokkal kell kezelni, mert a most érkező migránsokról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, és a hárommilliós szám is puszta becslés; a bizottság azzal számol ugyanis, hogy idén egymillió, jövőre másfél millió, 2017-ben pedig félmillió menedékkérő érkezik, és körülbelül felük kap valóban menekültstátust, továbbá az elismert menekültek háromnegyede a munkaképes korosztályhoz tartozik.
„A szóban forgó számokat jelentős bizonytalanság övezi” – árnyalja a saját elemzése által felvázolt képet a brüsszeli testület, felhívva a figyelmet arra, hogy a gazdasági jóslat olyan feltevésektől függ, mint az érkezők végzettsége, képzettsége és integrációs képessége, és ha ezek nem esnek egybe a korábbi tanulmányok által felvázolt esetekkel, akkor a mostani migrációs válságban jóval nagyobb hibahatárral kell kalkulálni.
