Hollande szerint most a Föld jövője dől el

Megkezdődött hétfőn az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban.

Áder a döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel nyitónapi beszédében. „Van egy visszatérő álmom” – kezdte beszédét a köztársasági elnök. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt.

Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint „az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk”.

A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit. Majdani unokája nevében tette fel a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek.

Áder János beszéde végén reményét fejezte ki, a következő napokban eldől, hogy mit tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és 25 év múlva az unokáinknak nem kell feltenniük ezeket a kérdéseket.

A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene – jelentette ki Barack Obama. Az amerikai elnök leszögezte, hogy a világ keresztúthoz érkezett, eljött az a pillanat, amikor a bolygó megmentéséről kell dönteni. „Bebizonyítottuk, hogy nincs többé konfliktus az erős gazdasági növekedés és a környezetvédelem között” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy cselekedni kell, mert közeleg az a pillanat, amikor már késő lesz.

Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson, és kötelező felülvizsgálatokat kell tartani annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a globális felmelegedés korlátozását célzó erőfeszítések sikerét. A kancellár megjegyezte, hogy a múltban a fejlett országok bocsátották ki az üvegházhatású gázok túlnyomó részét, így az igazságosság jegyében biztosítani kell, hogy a fejlődő országok hozzájussanak a klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges pénzügyi forrásokhoz.

Hszi Csin-ping kínai elnök kulcsfontosságúnak nevezte, hogy vegyék figyelembe az egyes országok gazdasági fejlettségében megmutatkozó különbségeket, és engedjék meg minden országnak, hogy saját megoldást dolgozzon ki a globális felmelegedésre egy olyan együttműködési modell keretében, amelyben minden résztvevő nyertes lesz. A kínai államfő arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket, cserébe pedig az érintett országok gyorsítsák fel energetikai ágazatuk átalakítását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólalásában jogilag kötelező érvényű, a kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodás megkötését szorgalmazta, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani az előző klímakonferenciákon lefektetett elveket. Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás problémakörét integráltan kell kezelni, azaz a klímaváltozással együtt kell foglalkozni a természeti erőforrások és a környezet védelmével.

A Párizstól északra található Le Bourget kisváros repülőterénél kialakított pavilonvárosban december 11-ig tart a rendezvény, amelyen 40 ezren, köztük háromezer újságíró vesz részt. A helyszínt mintegy 2800 rendőr és katona biztosítja.

A rendőrség kérésének megfelelően viszonylag kevesen ültek hétfő reggel gépkocsiba Párizsban, és a legtöbben egyáltalán nem hagyták el az otthonaikat, ezért a lezárt csomópontok ellenére sem alakultak ki nagyobb dugók. A fővároson belül a legfőbb utakat teljesen lezárták a gépkocsiforgalom elől, elsősorban a város nyugati és északi részén vált lehetetlenné a közlekedés, itt haladnak át ugyanis a klímacsúcs helyszíne felé tartó konvojok.

A két nagy repülőtér, a Roissy Charles-de-Gaulle és az Orly felől a város felé tartó autópályákat is teljesen lezárták, s azokon csak a Párizsba érkező mintegy 150 állam- és kormányfő delegációja közlekedhet, hasonlóan a főváros körüli körgyűrűhöz, amelyen hétfőn általában több száz kilométeres dugó szokott kialakulni, most azonban senki nem hajthat fel rá.

A klímacsúcs résztvevői és a párizsiak számára is ingyenessé tették a tömegközlekedést. A klímacsúcs helyszíne metróval és külön buszokkal problémamentesen és gyorsan megközelíthető. A rendőrség ugyanakkor azt kérte a párizsiaktól, hogy a tömegközlekedést se használják, ha nem muszáj, és inkább maradjanak otthon hétfőn. A munkáltatókat pedig a hatóságok arra kérték, hogy engedélyezzék hétfőn az otthoni munkát vagy szabadnap kivételét a dolgozóiknak.

A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által a klímacsúcs első napján közzétett felmérés szerint a politikai erőfeszítések ellenére a legtöbb városlakó akkora lényszennyeződésnek van kitéve, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kockázatosnak tart. „A légszennyeződés a legnagyobb egyedi egészségügyi kockázat Európában [ ], megrövidíti az emberéletet és hozzájárul olyan súlyos betegségek kialakulásához, mint a légzési problémák, a rák és a szívbetegségek” – áll a jelentésben. Az EEA szerint 2012-ben a légszennyeződés 430 ezer ember korai haláláért volt felelős.

A legveszélyesebb szennyező anyag a szálló por, az ózon és a nitrogén-oxid. Ha az Európai Unió mind a 28 tagállama betartaná a WHO szálló porra vonatkozó irányértékeit, akkor 144 ezerrel csökkenthető lenne az idő előtti elhalálozások száma. Problematikusnak tartja az EEA a tűzifa és a biomassza használatát is, ami a benzopirén magas koncentrációjáért felelős.

Különösen nagy a nitrogén-dioxid-terhelés Németországban a Ruhr-vidéken, míg a lakosság számához viszonyítva a szállópor- szennyezettség a kelet-európai országokban a legnagyobb. Az ózonterhelés a Nyugat-Balkánon, Olaszországban és Magyarországon a legjelentősebb.