Így küszöbölné ki a múlt hibáit Cameron

A brit miniszterelnök szerint hivatalosan ki kell mondani, hogy az Európai Unió és az euróövezet „nem ugyanaz”.

David Cameron kedden, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt elmondott több mint egyórás beszédében részletezte azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson. Cameron csaknem három éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és a brit EU-tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány idei törvényalkotási programjába. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron hosszú ideje feszült figyelemmel várt keddi beszéde London álláspontja szerint az újratárgyalási folyamat első hivatalos mozzanata volt. A Downing Street a beszéddel egy időben levelet küldött Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, részletesen is kifejtve a brit kormányfő beszédében megfogalmazott reformigényeket.

Cameron a Chatham House-ban elmondott beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. Kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.

A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. „Ha az Európai Unió olyan egységes valutaklubbá formálódik, amelyben a valutaunión kívüli tagokat félrelökik és leszavazzák, az többé nem a mi klubunk lenne” – fogalmazott Cameron.

Hozzátette: ki kell mondani azt is, hogy csak önkéntes lehet az euróövezeten kívüli EU-tagok részvétele az euróövezeti integráció előrehaladtával kialakuló intézményekben, például a bankunióban; a részvételt ezekben az integrációs mechanizmusokban nem szabad kötelezővé tenni a valutaunióban nem részes országoknak. Cameron szerint rögzíteni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat nem lehet kötelezni az anyagi hozzájárulásra az euróövezet pénzügyi segélyprogramjaihoz.

A miniszterelnök a brit kormány követelései közül kiemelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme. „Ebben nem hiszünk (...) nekünk más elképzeléseink vannak Európáról, és nem hisszük azt sem, hogy ugyanaz a ruhaméret mindenkire ráhúzható” – mondta. David Cameron kijelentette azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni.

Nagy-Britannia mindig is nyitott kereskedőnemzet volt, és ezen nem is akar változtatni. Az igazságos bevándorlási mechanizmus helyreállításához, különösen a Nagy-Britanniába irányuló nagyon nagy EU-migráció csökkentéséhez azonban ki kell küszöbölni „a múlt hibáit”. Ennek első lépése egy olyan szabályozás, amely kimondja, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig nem vonatkozik a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz – mondta a brit kormányfő. Hozzátette: a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás jelenleg évente több mint 300 ezer fő, ami fenntarthatatlan.

Nagy-Britannia nem akarja felszámolni a szabad mozgás alapelvét, hiszen annak a más EU-tagállamokban élő és dolgozó több mint egymillió brit is haszonélvezője. London azonban soha nem vallotta, hogy a szabad mozgás feltételek nélküli jog – mondta a brit miniszterelnök. Hozzátette: a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Nagy-Britannia ezért olyan szabályozást kíván meghonosítani, amelynek alapján a más EU-társállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Ez lenne például a feltétele annak is, hogy a külföldi EU-munkavállalók szociális bérlakást igényelhessenek.

A brit kormány emellett meg akarja tiltani azt is, hogy családi pótlékot vehessenek fel olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában. Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást; ez több mint 220 ezer segélyezett külföldit jelent.

A brit kormányfő közölte: meggyőződése, hogy az általa részletezett reformtervek megvalósíthatók, és ha megvalósulnak, akkor ő azt szeretné, hogy Nagy-Britannia a megreformált EU tagja maradjon. Ha viszont nem sikerül elérni a reformokat, arra az esetre „semmit sem zárok ki” – fogalmazott. Felhívta ugyanakkor a brit választók figyelmét arra, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás végleges, megváltoztathatatlan döntés lesz.