Miért éppen Szingapúr?
Aligha véletlenül lett Szingapúr a történelmi jelentőségű találkozó házigazdája. A délkelet-ázsiai szigetország jó kapcsolatot ápol mind Kínával, mind Tajvannal – különösen érezhető volt ez a nemrég elhunyt Li Kuang-jao (Li Guangyao) vezetése alatt –, nem mellesleg lakosságának mintegy háromnegyede kínai származású. Elemzők szerint éppen ezért nevezhető Szingapúr baráti, de semleges területnek a két tárgyaló fél számára. A szigetországnak egyébként Kína a legnagyobb import- és második legnagyobb exportpartnere.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy januárban parlamenti és elnökválasztásokat rendeznek Tajvanon, az előrejelzések szerint pedig a kormányon lévő, Ma Jing-csiu vezette Kuomintang – mely a tavalyi helyhatósági voksoláson is csúnyát bukott – korántsem áll jól az ellenzéki, jóval inkább Peking-ellenes retorikát folytató Demokratikus Haladó Párttal szemben. Az utóbbi két évben Tajvanon többször is fellángoltak a Peking-ellenes érzelmek, rengetegen vonultak utcára tüntetni a jelenlegi kormánypárt politikája ellen. Múlt hónapban ráadásul a Kuomintang lecserélni kényszerült népszerűtlen elnökjelöltjét – mivel Ma kitöltötte a maximális két ciklust, így nem indulhat újra –, Hung Hsziu-csut (Hong Xiuzhu), aki többek között a Kínával való kapcsolatok intenzív fejlesztésével kampányolt.
A Kuomintang kormányzása alatt ugyanakkor már eddig is nagyot fejlődtek a kínai–tajvani kapcsolatok, elsősorban kereskedelmi és turisztikai szempontból. Ezzel összhangban – noha a két ország esetleges egyesítése a Kuomintangnál sem jön szóba – nem lenne meglepő, ha Hszi kínai elnök azért is ment volna bele a találkozóba, hogy támogassa a vele párbeszédre képes jelenlegi kormányt. Elemzők szerint valószínű ugyanakkor, hogy a találkozó csak kis befolyást gyakorol a két hónap múlva esedékes választásokra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!