Korai lehetett az öröm a kvóták ügyében

A szakértő szerint a vasárnapi uniós–török találkozó záródokumentuma semmit sem változtat az eddigi szabályokon.

A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét lehet osztani a migránsokat – közölte vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: a magyar szempontokat ezzel sikerült érvényesíteni. „A nyilatkozat világos garanciát ad Magyarország számára, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia” – hangsúlyozta. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak jó megállapodást kötöttek, hiszen Európának az az érdeke, hogy Törökország visszatartsa a migránsokat.

Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a migránsok áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelen lévő vezetők között – tette hozzá.

Portálunk a nyilatkozat kapcsán megkereste Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, aki elmondta: a miniszterelnök kijelentése azt a téves elképzelést kelti, hogy Magyarországnak meg kellett küzdenie azért, hogy ne kötelezzenek minket a migránsok befogadására, erről azonban szó sincs.

A vasárnapi találkozó nem is uniós csúcs volt, vagyis nem az Európai Unió döntéshozatali szervének ülésén született a dokumentum, hanem az EU és Törökország közötti bilaterális találkozón. „Ez a találkozó nem is volt alkalmas arra, hogy bármilyen európai uniós szabályt, előírást megcélozzon” – mondta a szakértő. Lattmann szerint a találkozó csupán a törökökkel való egyeztetés terepe volt.

Kiemelte, hogy a záródokumentum semmit nem változtat az eddigi szabályokon. Így a belügyminiszterek tanácsán elfogadott határozat – amelyben a kvótákról, a kontingensekről esett szó – lezárta azt a kérdést, hogy hány menekültet kell befogadniuk a tagállamoknak.

„A miniszterelnök nyilatkozata azért csúsztatás, mert azt a benyomást kelti, hogy ennek a két dolognak köze van egymáshoz” – hangsúlyozta a szakember, s hozzátette: a mostani tárgyalások csak a jelenleg Törökország területén lévő személyekre lehetnek alkalmazhatók.

Kérdésünkre, hogy a jelenlegi helyzetben mire vagyunk kötelezhetők, Lattmann Tamás elmondta: a belügyminiszterek tanácsa által hozott határozat ellen ugyan Magyarország semmisségi eljárást indított, addig, amíg ebben az ügyben az Európai Bíróság nem dönt, addig hatályban maradnak a rendelkezései, vagyis át kell vennünk a menekülteket.

Emellett továbbra is hatályban van a sokat kritizált és egyre gyengébben működő Dublin III. rendelet, amely meghatározza, hogy kinek a felelőssége a menedékkérelmek vizsgálata. Így a szakember szerint valójában semmit nem sikerült elérnünk, ellenben az unió most kiharcolta, hogy Törökország egy meghatározott pénzösszegért és a csatlakozási tárgyalások újraindításának ígéretéért nem zúdítja Európára a menekülteket.