Meddig tart az enyhülés?

Szíria a kulcsa, Ukrajna lehet az áldozata Oroszország és a Nyugat közeledésének.

Meddig tarthat azonban ez az enyhülés? Egyebek mellett erre a kérdésre próbáltak választ adni a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében összegyűlt orosz és külföldi politológusok is. Abban mind az orosz, mind pedig a nyugati elemzők megegyeztek, hogy a terror erősödése közös hajóba terelte a két szemben álló felet, s ezt az Iszlám Állam fenyegetése által létrejött konstruktív hangulatot ki kellene használni az ukrán válság rendezésére is. S mint arra több nyugat-európai szakértő is utalt, Ukrajna e reálpolitika áldozata lehet. Ugyanakkor többen figyelmeztettek arra is, hogy a közös veszély teremtette lehetőséget nem szabad túlértékelni. Már csak azért sem, mert a két oldal alapvetően másként látja a világot, ráadásul visszahúz a már-már hidegháborús retorika inerciája. Komoly akadálya a közeledésnek az is, hogy az euroatlanti világ megosztott az Oroszországra gyakorolt nyomás lazításának kérdésében, ráadásul a közeledés kulcsának számító szíriai rendezés Moszkva által vázolt kompromisszumos megoldásában Szaúd-Arábiától Törökországig ellenérdekelt a térség több állama. Egyáltalán nem bízik a Nyugatban Oroszország sem, amely a jelenlegi, egyelőre inkább csak átmenetinek tekinthető enyhülés közepette is azt latolgatja, mikor vált át a mosolygó arc ismét vicsorgó harapássá.