Oroszország nem csak bombázni tud, de rendezési terve is van Szíriában. A kijelentés talán magától értetődőnek tűnik, de korántsem az, hiszen mióta a közel-keleti országban négy évvel ezelőtt elkezdődött a polgárháború, sok szó nem esett a hosszú távú tervekről. Ezen nem igazán változtatott az Iszlám Állam megjelenése és szabályos népirtása sem, de a több millió menekült is csak most nyitogatja a világ szemét. Lehet, hogy ideje lenne tenni valamit? Moszkva a szombaton soron következő bécsi tárgyalásokra már egészen konkrét javaslatokkal érkezik. A „kiszivárgott” dokumentumok szerint Vlagyimir Putyin másfél éves reformfolyamatot szeretne Szíriában, amelynek végén választásokat tartanának. Az orosz tervek alapján a reformokat nem Basár al-Aszad jelenlegi elnök vezetné, hanem egy olyan kompromisszumos jelölt, akinek a személyét a kormányzat és az ellenzék is elfogadná. Arról a dokumentum nem ír, hogy Aszad indulhatna-e az elnökválasztásokon, korábban azonban Moszkva többször leszögezte, hogy nem ragaszkodik az elnök személyéhez, és maga Aszad is mutatott már hajlandóságot a távozásra.
A javaslat egyébként nem új keletű. Ahogyan arról lapunk elsők között beszámolt, Putyin már a Valdaj klubban is arról beszélt, hogy szeretné megőrizni Szíria egységét, és szívesen lát a tárgyalóasztalánál mindenkit, aki hajlandó fegyvert ragadni az Iszlám Állam ellen. A legfőbb kérdés továbbra is az, ki lehet az a kompromisszumos jelölt, akit mindenki elfogad, egyáltalán létezik-e ilyen? Szírián belül biztosan nem, ezért elsősorban az ENSZ szíriai különmegbízottja, Steffan de Mistura jöhet szóba, hogy levezényelje a reformokat. Oroszország szombaton azt is szeretné tisztázni, amit már hosszú hónapokkal ezelőtt kellett volna: ki számít terroristának Szíriában? Az orosz javaslat ennek kapcsán meglehetősen egyértelmű különbségtételt tesz. Aki hajlandó elfogadni Szíria szekuláris és demokratikus jellegét, az ellenzéki, és helye van a tárgyalóasztalnál, aki viszont nem, az terrorista.
Az orosz forgatókönyv egyszerűnek és működőképesnek tűnik, de nem valószínű, hogy a konfliktus többi résztvevője is egyetért vele. A legnagyobb probléma, hogy az orosz terv nem követeli meg egyértelműen Aszad távozását, illetve a terroristacsoportok azonosítása is lehetetlennek tűnik ilyen kritériumok alapján, hiszen Moszkva szemében a hivatalos kormányzat ellen harcoló, a Nyugat által támogatott erők nem demokratikusak, tehát terroristák. Alternatíva híján ugyanakkor az orosz terv közelebb vihet a végső megoldáshoz. A politikain kívül persze katonai sikerek is kellenek a szíriai békéhez. Tekintve, hogy a kormányerők a minap visszafoglaltak egy légibázist Aleppónál, úgy tűnik, hogy az orosz támogatásnak hála, az Aszad-párti csapatok új erőre kaptak. Közben sajtóértesülések szerint már Törökország is kilátásba helyezte szárazföldi offenzíva megindítását, amihez szövetségesei támogatását kérte. Ennek célja Szíria északi részének megtisztítása lenne, hogy a menekültek visszatérhessenek, de egyúttal az Iszlám Állam körül is szorosabbra zárulna a harapófogó.
