Nem biztos, hogy örülhetünk a szlovén kerítésnek

A szlovén „műszaki akadály” veszélyforrás lehet hazánknak, a biztonsági kockázatok is nőhetnek.

A migránsprobléma sok szenvedést és kormányzati gondokat okoz több balkáni országnak, Magyarország a maga részéről minden segítséget megad minden jó szomszédnak, „aki nem azzal kezdi, hogy belénk rúg, megsért bennünket, megtámad, hanem együtt akar velünk működni” – így reagált kedden Orbán Viktor miniszterelnök arra a hírre, hogy Szlovénia szükség esetén drótkerítést is tartalmazó „műszaki akadályt” emel a következő napokban Horvátországgal közös határán a migránsáradat megfékezésére.

Hangsúlyozta: Szlovénia az az ország, amellyel szívesen működünk együtt, a szlovének „soha semmi borsot nem törtek az orrunk alá”, nem támadták és nem kritizálták Magyarországnak a gazdaságpolitikában, illetve biztonságának érdekében megtett helyes lépéseit sem. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy mi is támogatjuk az ő intézkedéseiket – tette hozzá a miniszterelnök.

Mint ismert, a szlovén kerítés célja, hogy bizonyos pontokra terelje a migránsokat, mivel az egyre rosszabb időjárási viszonyok miatt humanitárius katasztrófához is vezethet, ha több ezren feltorlódnak az országban.

Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter szerint fordított „dominóhatást” válthat ki a szlovén intézkedés. Mint mondta, ezek után Horvátország, Szerbia és Macedónia is lezárhatja a határait, ezért végre elkezdődhet a probléma megoldása ott, ahonnan valójában ered: Görögországban.

Portálunk a fordított dominóhatás lehetősége kapcsán felkereste Bali Lórántot, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Balkán-szakértőjét, aki elmondta: a kerítés megépítéséhez a legkedvezőbb esetben is legalább két hétre van szükségük a szlovéneknek, a tervek szerint első lépésben csak lassítani szeretnék a menekülthullámot.

A szakértő szerint míg nem következik be torlódás a szlovén–horvát határon, addig a menekültáradatban érintett további országok nem fognak arra kényszerülni, hogy kerítést építsenek. A szlovén műszaki akadály ezért csak akkor változtatna a helyzeten, ha teljes határzárra kerülne sor. Ebben az esetben komolyan fel fog merülni a  horvát–szerb, horvát–bosnyák határon a kerítés építése, illetve a szerb–macedón határon – hangsúlyozta.

Kérdésünkre, hogy mely országokban épülhet a közeljövőben kerítés, a szakember elmondta: a leghatékonyabb a macedón–szerb, illetve a macedón–görög kerítés megépítése lenne. Ez jelentős mértékben enyhítené a Nyugat-Balkánra nehezedő migrációs nyomást.

A horvát–szerb kerítés ugyanakkor nagy valószínűséggel eredménytelen lenne, mert áttenné az útvonalat Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina irányába, ami jelentős geopolitikai kockázatokat hordozna. A csak minimális kohézióval bíró, kétosztatú és háromnemzetiségű államban könnyen humanitárius válságot és belpolitikai destabilizációt eredményezhetne a migráns hullám áthelyeződése. Ebben az esetben a horvát–szerb határról áthelyeződne a probléma a 930 kilométer hosszú horvát–bosnyák határra, ami a domborzati körülmények miatt rendkívül nehezen ellenőrizhető. Emellett jelentős költségeket okozna egy feltételezett műszaki határzár kiépítése és fenntartása – tette hozzá.

Bali Lóránt szerint a szlovén kerítés megépítése esetén hazánk fenyegetettsége nőne: a kedvezőtlen időjárási viszonyok között már egy több tízezres tömeg jelentős rendvédelmi kockázatot jelentene. Emellett magában hordozná a horvát–szlovén vagy akár a magyar–horvát határon a határsértéssel kapcsolatos konfliktusok eszkalálódását.

Mindezek ellenére a horvát–magyar és a magyar–szerb határ a jövőben is valószínűleg a menekültek által kevésbé preferált szakaszok közé fog tartozni. Mint mondta, a kerítés sikeresen tölti be a filter szerepét. Bali szerint így a jövőben a román–magyar határ Mezőhegyesig való megerősítése stabilizálhatná a helyzetet.