Kérdésünkre, hogy mely országokban épülhet a közeljövőben kerítés, a szakember elmondta: a leghatékonyabb a macedón–szerb, illetve a macedón–görög kerítés megépítése lenne. Ez jelentős mértékben enyhítené a Nyugat-Balkánra nehezedő migrációs nyomást.
A horvát–szerb kerítés ugyanakkor nagy valószínűséggel eredménytelen lenne, mert áttenné az útvonalat Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina irányába, ami jelentős geopolitikai kockázatokat hordozna. A csak minimális kohézióval bíró, kétosztatú és háromnemzetiségű államban könnyen humanitárius válságot és belpolitikai destabilizációt eredményezhetne a migráns hullám áthelyeződése. Ebben az esetben a horvát–szerb határról áthelyeződne a probléma a 930 kilométer hosszú horvát–bosnyák határra, ami a domborzati körülmények miatt rendkívül nehezen ellenőrizhető. Emellett jelentős költségeket okozna egy feltételezett műszaki határzár kiépítése és fenntartása – tette hozzá.
Bali Lóránt szerint a szlovén kerítés megépítése esetén hazánk fenyegetettsége nőne: a kedvezőtlen időjárási viszonyok között már egy több tízezres tömeg jelentős rendvédelmi kockázatot jelentene. Emellett magában hordozná a horvát–szlovén vagy akár a magyar–horvát határon a határsértéssel kapcsolatos konfliktusok eszkalálódását.
Mindezek ellenére a horvát–magyar és a magyar–szerb határ a jövőben is valószínűleg a menekültek által kevésbé preferált szakaszok közé fog tartozni. Mint mondta, a kerítés sikeresen tölti be a filter szerepét. Bali szerint így a jövőben a román–magyar határ Mezőhegyesig való megerősítése stabilizálhatná a helyzetet.
