Nem veszik fel Koszovót a UNESCO-ba

92-en szavaztak igennel, 50-en nemmel, 29-en pedig tartózkodtak.

A 195 tagállam legalább kétharmadának támogatására lett volt szükség az Albánia által beterjesztett kérelem elfogadásához, amelyről az Általános Közgyűlés 38. ülésszakán szavaztak.

„Az általános közgyűlés a határozattervezet elfogadása ellen szavazott” – jelentette be a szavazást követően az ülést vezető elnök, Stanley Mutumba Simataa, Namíbia tájékoztatási és kommunikációs miniszterhelyettese.

Az országok jelen lévő képviselői közül 92-en szavaztak igennel, 50-en nemmel, 29-en pedig tartózkodtak. A tagfelvétel elfogadásához legalább 95 támogató szavazatra lett volna szükség.

Koszovót, amely 2008-ban kiáltotta ki Szerbiától való függetlenségét, az ENSZ 111 tagállama ismerte el, teljes jogú ENSZ-tagságát Oroszország azonban blokkolta.

A hétfői szavazást Oroszország és Szerbia hevesen ellenezte, Szerbia határozati javaslatot is benyújtott a tagfelvételi kérelemről szóló döntés elhalasztásra, de azt a közgyűlés 88 nem, 58 igen és 22 tartózkodás mellett elvetette. Az általános közgyűlés ezt követően szavazott a koszovói tagfelvételről.

Szerbia elsősorban attól tartott, hogy a csatlakozással a többségében muzulmán vallású albán lakosságú Koszovó felügyelet alá kerülne a szerb ortodox egyház négy világörökségi helyszíne, köztük Peja, Gracanica és Decan kolostorai.

„Csak három szavazat hiányzott. Ez csak egy kis vereség egy hosszú úton” – mondta Petrit Selimi, koszovói külügyminiszter-helyettes.

„Koszovó nem önálló állam, a terület az ENSZ irányítása alá tartozik. Logikus a kérelem elutasítása” – mondta még a szavazás előtt Darko Tanaskovic, Szerbia UNESCO-nagykövete.

Eleonora Mitrofanova, Oroszország nagykövete szerint „a helyzet Koszovóban nem stabil. A jelöltség megvizsgálása korai volt.” Az orosz nagykövet bírálta az ENSZ szakosított szervezetének „politizálódását”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta a koszovói EU integrációs minisztert, a találkozón a nyugat-balkáni ország európai és az euroatlanti integrációjáról volt szó – közölte a tárca az MTI-vel.

A közlemény szerint a magyar tárcavezető elmondta Bekim Collakunak: Magyarországnak elemi érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke legyen, és stabilitás. Az ehhez vezető leggyorsabb út egyértelműen az európai és az euroatlanti integráció, így Magyarország továbbra is elkötelezetten támogatja a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatait.

Magyarország szorgalmazza a Belgrád–Pristina párbeszéd mielőbbi sikerét, amely fontos összetevője a térség stabilitásának – idézte a minisztérium a megbeszélésen elhangzottakat.