Berlin egyik közkedvelt és patinás bevásárlóközpontja, a KaDaWe (Kaufhaus des Westens) úgy döntött, hogy az Európai Unió nemrégiben hozott szabályozásának megfelelően leveszi polcairól azokat az árukat, amelyeket az Izrael által megszállt területeken gyártottak. A döntés nem örökre szólt, csupán néhány napra, míg a termékeket – egyébként mindössze néhány borról volt szó – újracímkézik, a lépés azonban kiszivárgott, és óriási botrányt kavart. Olyannyira, hogy az ügyben az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu is azonnal felszólalt, követelve a német kormánytól, lépjen fel a bevásárlóközpont ellen. A politikai nyomás gyorsan célt ért, a KaDaWe tegnap bocsánatot kért, visszatette polcaira a szóban fogó árukat, és kijelentette, hogy a döntést nem antiszemitizmus vezérelte, mindössze az új uniós normáknak akartak megfelelni.
A nemrégiben elfogadott szabályozás szerint ugyanis az Izrael által megszállt területeken előállított termékeket nem lehet az „Izraelben készült” címkével ellátni, hanem külön kell jelölni rajta a pontos származási helyet. Az unió indoklása szerint a döntés nem politikai, hanem gyakorlati, Izraelben ugyanakkor a bojkott egy formájaként értékelik a lépést, rámutatva, hogy a világon több száz vitatott hovatartozású terület van, az unió esetükben mégsem jár el hasonlóan. A címkézési gyakorlat betartatására Brüsszelnek valójában semmilyen eszköze nincsen, és elmaradása esetén sem tud büntetést kiszabni, ráadásul a megszállt területekről származó termékek az Izraelből érkező árunak csupán jelentéktelen töredékét teszik ki.
A vitának tehát, úgy tűnik, nagyobb a füstje, mint a lángja, különösen annak fényében, hogy az ötlet egyáltalán nem újkeletű. Nagy-Britanniában például már 2009-ben bevezették az izraeli telepekről származó termékek megkülönböztetését, csakúgy mint később Dániában és Belgiumban. Az EU is régóta tervezte már a lépést, de részint az Egyesült Államok nyomására eddig halogatta azt, tekintettel az izraeli–arab konfliktusra.
A tagállamok jelenleg is megosztottak a kérdést illetően, Németország például többször is határozottan a címkézés ellen foglalt állást. Nemrégiben a Jeruzsálembe látogató Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kijelentette, hogy Magyarország nem támogatja az Izrael által megszállt területekről származó termékek külön címkézését, mert az nem segíti a palesztin–izraeli viszály megoldását, ugyanakkor károkat okoz. Másrészről a döntés nem légből kapott, az unió tizenhat tagállama, köztük például Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Svédország már áprilisban petíciót fogalmazott meg a külügyi biztosnak, Federica Mogherininek, amelyben az izraeli címkézés reformját sürgették.
Abból, hogy az izraeli miniszterelnök személyesen emelt szót, mert néhány bor néhány napra lekerül a polcokról, jól látszik, Izrael számára a kérdésnek óriási jelentősége van. Jeruzsálemben hevesen tiltakoznak minden olyan lépés ellen, amely megkérdőjelezi palesztinokkal szembeni politikájukat, legyen szó akár olyan szimbolikus eseményekről, mint a palesztin zászló felhúzása az ENSZ-ben. Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy bár Brüsszel gyakorlati indokokkal takarózik, a döntés valójában inkább elvi jelentőségű.
